Valószínűleg mindenki hallott már a szentjánoskenyérfáról. Közép-európai kertekbe ültethető. Azonban tanácsos megismerkedni a szentjánoskenyérfa jellemzőivel és követelményeivel, hogy az ültetés során a lehető legnagyobb sikert érhessük el.
A termesztés követelményei
A szentjánoskenyérfa eredeténél fogva fagyérzékeny, különösen fiatalon. Otthoni meleg helyen azonban egész évben termeszthető konténernövényként vagy a télikertben. Csírázási hőmérséklete 20-25°C, néhány év elteltével télen az 5°C-os hőmérsékletet is jól bírja. Nem kell feltétlenül kertésznek lenni ahhoz, hogy ezt a fát saját kezűleg neveld, mert a hidegre való érzékenységén és a vizesedésre való túlérzékenységén kívül nem kell sok mindent figyelembe venni a növény termesztésénél és gondozásánál.
művelés
- A szentjánoskenyérfa könnyen nevelhető lencse alakú, barna magvakból, amelyek kereskedelmi forgalomban megvásárolhatók, vagy a naposabb éghajlati vidékről elhozható vakációról.
- Célszerű a magokat először egy napig vízbe áztatni, mielőtt meleg helyen, magcserépben hagyná kicsírázni.
- Ehhez takarja be őket körülbelül 3-10 mm virágfölddel, és tartsa nedvesen a magokat meleg, részben árnyékos helyen körülbelül 20 napig, amíg ki nem csíráznak. Kivételes esetekben a csírázás jelentősen tovább tarthat.
- Kaktuszok termőföldje, de bármilyen más, túlnyomóan vízáteresztő, meszes aljzat is használható, mivel a szentjánoskenyér nem támaszt nagy igényeket a talajra.
Csírázás után
Körülbelül 3-6 héttel a csírázás után, amikor a második levélpár a sziklevelek után teljesen kifejlődött, a palántát gondosan át kell ültetni, hogy a hosszú karógyökérnek már elég helye kifejlődjön. A szentjánoskenyér ezután napos helyre költözhet, hogy elegendő fotoszintézist hajtson végre a további fejlődéshez. Egy nagy cserépben a fa sokkal gyorsabban és erősebben nő.
Gondoskodás
Helyszínek
Az utolsó fagyok utáni tavasszal és az első fagyok előtti ősszel a fa szeret napos vagy részben árnyékos helyen lenni, bár tél után lassan hozzá kell szoktatni a teljes napsütéshez, különben leéghet a napon. Ha minden óvatosság ellenére egyes levelek megégnek, eltávolíthatók, és a fennmaradó levelek általában egészségesek. Télen lehet félsötét 5°C körül, vagy napsütés szobahőmérsékleten. Napos helyen a téli szünetben tovább nő, ha télen sötétebb van, a törzs megerősödik.
Víz- és tápanyagszükséglet
A szentjánoskenyérfát a kezdeti fázis után csak időnként kell öntözni, és időnként jól tűri a szárazságot is. A vizesedést mindenesetre kerülni kell, különben megpenészedik. Hozzászokott a rossz talajhoz, de a tenyészidőszakban tavasszal és nyáron még egyszer-kétszer megbecsüli a trágyázást. Bármilyen virág- vagy kerttrágya használható műtrágyaként.
Favágás
A szentjánoskenyérfa bonsaiként vagy konténernövényként termeszthető, meleg helyeken, például tágas és magas télikertben pedig normál pasziánszként is termeszthető. A fametszés a kultúra típusától függően is eltérően néz ki. A szép, bokros fatető elérése érdekében ezt a keményfát a téli szünet után vagy az év más időszakaiban formára vághatja. A bokros, nem túl magas eredmény elérése érdekében a fát le is vághatja. Fiatalon a szentjánoskenyérfa törzse vékony, hajtásai vékonyak. Csak az évek múlásával válik göcsörtösebbé és stabilabbá. Ezt az éves metszéssel lehet ösztönözni.
A szentjánoskenyér átültetése
Ahhoz, hogy szép, erős fa nőjön ki, körülbelül 1-2 évente adj neki egy nagyobb cserepet, hogy tovább tudjon fejlődni. A déli országokban a fa akár 20 méter magasra is megnő szabadon. Ha nincs sok hely a fazéknak, a szentjánoskenyér kevesebbel is megelégszik.
Kártevők és betegségek
Általánosságban elmondható, hogy ezen a hüvelyes növényen nem túl gyakran figyelnek meg kártevőket, de tavasszal a fiatal fákon levéltetvek is előfordulhatnak. Ha ezt időben észreveszi, a tetveket össze lehet gyűjteni vagy leöblíteni. Ha ez nem lehetséges, akkor rovarölő szerek vagy növényvédő pálcikák használhatók. A levéltetvek elleni biológiai, környezetbarát jótékony rovarok közé tartoznak: Például katicabogarak, virágos poloskák vagy epefélék. A páratartalom növelése vagy a vegyi anyagok segíthetnek az időről időre megjelenő pikkelyes rovarok, lisztbogarak és lisztbogarak ellen.
A vegyszerek biológiai alternatívájaként a fát szeszes szappanoldattal vagy ásványolaj-keverékkel permetezhetjük be. Ezeknek a tetveknek természetes ellenségei a fűző, a katica és a parazita darázs. A tetűfertőzést mindenképpen kezelni kell, mert a tetvek által kiürített mézharmat elősegítheti a gombás betegségek kialakulását.
Profil
- Megjelenés: örökzöld fa páros, bőrszerű levelekkel, amelyek kezdetben vöröses színűek, télen merev, sárga-vörös szőlő virágzik
- Használat: cserepes növényként, bonsaiként vagy faként a télikertben
- Tenyésztés: magról, csírázási hőmérséklet 20-25 °C, kiszúrás, később időnként áttelepítés
- Helyszín: napostól részben árnyékosig
- Követelmények: fagymentes, rendszeres, de nem túl sok öntözés, vízáteresztő talaj, alacsony tápanyagigény
- Telelés: nem probléma fagymentes helyen, az idősebb fák -5 °C-nak ellenállnak
- Ápolási hibák: vizesedés, fagy
- Vágás: nem kötelező, de bármikor lehetséges
Amit tudnia kell röviden
Ez a gyönyörű fa nem csak a szakemberek általi termesztésre alkalmas, hanem a kevésbé zöld hüvelykujjjal rendelkező növények szerelmeseinek is. Sokoldalú, kevés törődést igényel és szinte elnyűhetetlen. Nagyon hálás növény kezdőknek és profiknak. A szentjánoskenyérfát azonban gazdaságosan is használják: a magvakból készül a jól ismert szentjánoskenyér. A magvak kemény, fényes magok, amelyek hüvelyben találhatók. Az így kapott lisztet édességekben, pudingokban, fagyl altokban és szószokban használják fel. Az ezt a lisztet tartalmazó termékeket diétás célokra, hasmenéses megbetegedések és elhízás esetén, valamint bébiételekhez is fogyasztják.
- A fának kis szárnyas levelei vannak, amelyek tetején fényes zöldek, alul pedig vörösesbarnák.
- A levelek bőrszerű felülete lehetővé teszi, hogy a szentjánoskenyér nagyon hosszú ideig tárolja víztartalékait, és megakadályozza a párolgást.
- A fa pillangós virágokat visel, amelyek nagyon nem feltűnőek és kellemetlen szagúak. A virágzási időszak májustól szeptemberig tart.
- A virágok hüvelyeseket hoznak, amelyek elképesztően 30 cm hosszúra nőhetnek. A gyümölcsök körülbelül egy év után érnek.
- Pépük kezdetben puha és édes, majd később kemény, és nagyon hosszú az eltarthatósága. A sötétvöröstől a feketéig terjedő hüvelyeket szeptemberben takarítják be.
- Főleg vidéken fogyasztják ezeket a gyümölcsöket frissen vagy szirupot készítenek belőle. Alkoholt és mézet is termelnek.
- A pépet is porrá dolgozzák fel. Ez hasonló a közönséges kakaóhoz, és nagyon magas a cukortartalma és nagyon alacsony a zsírtartalma. Lezárt tartályokban több évig eláll.
- Sok gazdasági oka van ennek a fának a ültetésének és fajának megőrzésének. Az élelmiszerek és gyógyszerek mellett fát is kitermelnek. Mivel nagyon ellenáll a rothadásnak, a kerítések, a parketta és a szerszámfogantyúk fából készülnek.
- A szentjánoskenyérnek is van talajerősítő tulajdonsága a tengerparti területeken, árnyékot ad, amikor süt a nap, és táplálékot biztosít mindenféle állat számára. Kár lenne, ha ez a fa már nem létezne.
- De vannak olyan helyek is, ahol dísznövényként tisztelik a szentjánoskenyérfát, így Arizonában és Kaliforniában sok fajtáját egyszerűen a város díszítésére és árnyékolásra használják.
