Az „ökológiailag hibátlan” címkével ellátott műtrágyák természetesen megvásárolhatók. Sok hobbikertész számára azonban nagyobb elégedettség jelent, ha saját maga állítja elő a szükséges szerves trágyát. Az összetevők ismertek, hiszen magunk állítottuk össze, és a szükséges mennyiséget sokszor egyszerű eszközökkel is könnyen elkészíthetjük.
A természetes műtrágyák egész sora létezik, amellyel szinte minden növény biztonságosan trágyázható, legyen szó dísz- vagy hasznos növényről. A biológiai műtrágyák azonban olyan szennyező anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek túl intenzív használat esetén károkat okozhatnak.
Biotrágya komposztból
A legismertebb változat a komposzt. A szerves konyhai hulladékok újrahasznosításának ez az ideális eszköze a legjobb táptalajt kínálja minden növény számára. Az előállítás kicsit időigényes, de mégis nagyon egyszerű. Ezért minden kertben, ahol van egy sarok, legyen komposztkupac. A legkisebb kertben is elfér egy komposztláda, nagyobb hellyel egy nyitott komposztáló is elfér, amit akár fa raklapokból is megépíthet egy ügyes mesterember. Nem csak az összes konyhai hulladék kerül bele, hanem egy jól átgondolt keverék, amely egészséget és növekedést biztosít a kertben az elkövetkező években.
- A kerti hulladék teljesen a komposztálóba kerülhet, kivéve a gyomokat, amelyek magjai a komposztban kicsíráznak, és a fertőző betegségekben szenvedő növényeket.
- Ami a konyhai hulladékot illeti, szinte bármilyen szerves anyag megfelelő, amennyiben az nyers. A húsnak és a főtt ételeknek nincs helye a komposztban.
Minél finomabbra aprítják a hulladékot, annál könnyebben komposztálható. Ha a komposzt egy idő után humuszsá változott, akkor bármilyen növényfajtához nyugodtan felhasználható. A komposztáló kezdeti vásárlásától eltekintve a költségtényező nulla.
Zöldtrágya előállítása
Egy másik népszerű szerves és ártalmatlan műtrágyázási módszer a téli alapozás. Ez is eltart egy ideig, de mivel a hideg hónapokban használják, kevés munkát igényel, és csak annyiba kerül, amennyi a maghoz szükséges. A legegyszerűbb módszer itt az, hogy a gyorsan növekvő növényeket a kert trágyázandó területeire vetjük, és virágzás vagy magvak kifejlődése előtt levágjuk. A döntés itt a növény típusától függ, mivel sok virágzó zöldtrágyanövény virágaival vonzza a méheket. A zöldhulladékot egyszerűen heverni hagyják. Ezután a helyén elrohad. Míg a növény gyökerei fellazítják a talajt és sokféleképpen javítják a talaj szerkezetét, a kaszált talajtakaró rétegként működik. Ahogy a növények rothadnak, a talaj tápanyagokkal gazdagodik.
A mulcsot legkésőbb az új ültetési szezon elején bedolgozzák a talajba, bár a növény fás részeit jobb apró darabokra vágni és komposztba juttatni. A zöldtrágyázásra jól ismert és egyszerű növények a méhbarát (Phacelia), a sárga csillagfürt (Lupinus), az őszi repce (Brassica napus), a hajdina (Fagopyrum), a napraforgó (Helianthus), a körömvirág (Tagetes), a vöröshere és a bíborlóhere (Trifolium), körömvirág (Calendula) és vadmályva (Malva).
Trágya szerves trágyaként
A csalán felhasználásával nagyon hatékony, nitrogénben gazdag természetes műtrágya állítható elő, amelyet egyszerűen, ingyen lehet leszedni a szántóföldről, erdőről. Az előállítás nagyon egyszerű: először a szükséges mennyiségű csalánt levágják egy darabra a talaj felett. Ily módon a trágya állati ürülékkel való szennyeződése nagyrészt elkerülhető, és a gyökerek sértetlenek maradnak, így a csalán újra kihajthat. A csalánt most apró darabokra vágjuk, és egy vödörbe vagy egy régi esőhordóba tesszük (a szükséges csalántrágya mennyiségétől függően), és leöntjük annyi (eső)vízzel, hogy teljesen ellepje. A tartályt ezután lehetőség szerint fa- vagy dróthálóval lefedjük, és körülbelül két hétig magára kell hagyni. A víz időnként újratölthető. Ezen idő elteltével a tartályt szoros fedéllel le kell zárni. Mostantól a csalántrágya 1:10 hígításban használható bármilyen növényhez. Az összeg a növény méretétől függ. Egy teljesen kifejlett paradicsomnövénynek körülbelül fél liter trágyát kell a körülötte lévő talajba önteni.
A műtrágyázás gyakorisága a növény növekedési fázisától függ, és úgy számítják ki, mint a hagyományos műtrágyát. Csak a leveles salátával kell vigyázni, mert a trágya erős szagot fejleszt, ami nem feltétlenül ad kellemes aromát a salátának. Ugyanez vonatkozik a szobanövényekre is. A trágya egyébként korai stádiumban levéltetvek elleni permetezésként használható, és az érintett növény trágyával való rendszeres öntözése is csökkenti a levéltetvek fertőzöttségét. Ennek a módszernek az egyértelmű hátránya a szag. Ha a fedél nyitva van, a rothadó illat beborítja az egész kertet, és még a szomszédos teraszra is kiterjed. Hasonló módon más növények trágyája is előállítható. Megfelel a mezei zsurló (Equisetum arvense), ürge (Aegopodium podagraria), rózsafű (Symphytum), gyermekláncfű (Taraxacum sect. Ruderalia) és kamilla (Matricaria chamomilla), de a fokhagyma és a hagyma is. Csak néhány növény nem szereti a trágyát: a hagyma és a fokhagyma, valamint a sárgarépa és a borsó.
Készítse el saját kis szerves trágyáit
Számos egyszerű műtrágya van már a konyhában, és előkészítés nélkül használható:
- Kávézacc: A savanyú talajt kedvelő növényeket, például rózsát, paradicsomot, azáleát és áfonyát meg lehet trágyázni zaccsal. A keveréket öntözés előtt a növény köré szórjuk.
- Banánhéj: Nagyon apróra vágott banánhéjat a rózsanövények körüli talajba gereblyézve. Rothadásuk során kálium, magnézium és egyéb ásványi anyagok szabadulnak fel, amelyek csodálatos virágzást biztosítanak.
- Tojáshéj: Tiszta, zúzott tojáshéjat adhatunk a virágföldhöz, vagy beledolgozhatjuk a talajba a paradicsom- és paprikanövények körül. Öntözésre a főtt tojásból készült főzővíz is használható.
- Hínár és algák: A mosott hínár sok növény számára sokoldalú műtrágya. Finomra vágva és a talajba bedolgozva, vagy trágyához adva, hígítva gond nélkül használható. Nitrogént, foszfort, káliumot és különféle nyomelemeket tartalmaz. Az algatrágya kész szerves trágyaként vagy szárított formában is megvásárolható az ázsiai boltokban.
- Melasz: 1-2 evőkanál melaszt 3,5 liter vízben hígítva többek között javíthatja a talaj minőségét, mivel elősegíti bizonyos mikrobák szaporodását, amelyek a benne lévő cukrot táplálékként tudják hasznosítani. A méhek vonzásához a cukorkoncentráció túl alacsony, ha megfelelően hígítják. A vinaszt, a melasz etanollá történő feldolgozásából származó hulladékterméket nagyüzemi mezőgazdasági szükségletekre használják.
- Panchagavyam: Egy ősi indiai recept, amely a tehénvizelet, a tehéntrágya, a tehéntej, a kókuszdió, a banán és a finomítatlan cukor összetevőiből készül, származási országában műtrágyaként és természetes növényvédő szerként használják. Hagyományosan indiai biogazdálkodók használták nagyon jó sikerrel. Az előállításához szükséges erőfeszítések viszonylag alacsonyak, de az összetevők beszerzése egy kicsit bonyolultabb ebben az országban.
Amit a szerves trágyáról tudni érdemes röviden
- Biotrágya egy szerves összetett műtrágya, hosszú távú hatással.
- A biotrágya alapú lehet például gombás biomasszára. Ez tisztán növényi alapú, és nem tartalmaz állati testrészeket.
- Léteznek úgynevezett szerves hosszú távú mikrobiális műtrágyák is.
- Harmadszor a Patentkali, amely lágyföldi kőzetfoszfátból és Patentkaliból készült vegyes műtrágya.
- Negyedszer a mészműtrágya, egy ásványi műtrágya, amely elsősorban a fő tápanyagot, a kalciumot tartalmazza.
- És végül ott van az úgynevezett bórműtrágya, ahol a bór fontos nyomelem, amely erősíti a sejtfalat.
E szerves trágyák egy része ökológiai gazdálkodásra minősített. A szerves trágyák közé tartozik a hígtrágya is, bár kijuttatása nagyon erős szagot eredményez. Kissé hátborzongató – és egyben erős szagú – szerves trágya, hogy egyes régiókban egyes biogazdálkodók baromfihulladékkal teszik termékenyítővé talajukat. Ez csirke ürülék, csont és toll keveréke. Ez a műtrágya keverék Hollandiából származik.
A szerves trágyák tápanyagleadása általában lassú és egyenletes, ami azt jelenti, hogy a sejtszövet megszilárdul, és magas hozamú és nagyon ízletes termést kapunk.
