Ha egy rebarbara több évig egy helyen áll, az aljzat elhasználódik. Ez gyengébb növekedést és alacsonyabb hozamot eredményez. A növény fogékonyabbá válik a betegségekre és a kártevőkre is. Még a rendszeres műtrágyázás sem tudja kompenzálni a nagy adagoló fogyasztását. Mozgáskor azonban figyelembe kell venni a Rheum rhabarbarum gyökérmélységét.
Gyökérmélység
A rebarbara virágai akár két méteres magasságot is elérhetnek. Minél idősebb a növény, és minél tovább van egy helyen, annál magasabb lesz a virágzat. Feltéve, hogy a telephelyen optimálisak a körülmények és a növény kellően el van látva tápanyaggal.
De mi köze ennek a rebarbara gyökérmélységéhez?
A virágok magassága jól mutatja, milyen mélyre nyúlnak a növény gyökerei. Ezek is egyre mélyebbek és terjednek, minél hosszabb ideig van a növény ugyanazon a helyen. A talaj jellegétől és a növény korától függően akár két méter körüli mélység is lehetséges. Ez megmagyarázza azt is, hogy a rebarbara miért bizonyult makacs növénynek.
Uearth
A rebarbara, mint nehéz etető, viszonylag mély gyökereket fejleszt. Ez egyrészt nagyon robusztussá és ellenállóvá teszi a növényt. Másrészt biztosítja a tápanyag- és folyadékellátást, és könnyen kezelhető növényré teszi a Rheum rhabarbarumot. Ezen előnyök és a rebarbara termesztésének csekély erőfeszítése ellenére nagyobb mennyiségű tápanyagot igényel.
Körülbelül tíz év ugyanazon a helyen eltöltött idő után az aljzat elhasználódott. A rendszeres trágyázás és a rebarbara növényi részekből történő tápanyagellátás már nem elegendő a növény átfogó gondozásához. Helyváltoztatást vagy friss szubsztrátum hozzáadását kell végezni a folyamatos jó termés biztosítása érdekében. Ehhez azonban tudnia kell, milyen mély és széles a rebarbara gyökere.
Ásáskor a következő tényezőkre kell ügyelni:
Távolság
A növénytől való távolság 30-50 centiméter legyen. Ideális esetben az első ásótörést az üzemtől fél méterrel végezzük.
Szélesség és lazítás
Egy méteres átmérője miatt a növény kiásása viszonylag munkaigényes. A talaj fellazításával az aljzat és így a súly is kíméletes módon eltávolítható. Mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy csak vékony talajréteget lazítsunk meg és távolítsunk el gereblyével. Ellenkező esetben a gyökerek megsérülhetnek.
Mélység
Ökölszabályként két és fél ásóhosszt kell ásni. A 70-80 centiméteres mélység még jobb. Ez a mélység megőrzi a gyökerek nagy részét, és lehetővé teszi a növény számára, hogy gyorsan regenerálódjon, és minden probléma nélkül új gyökereket neveljen.
Tipp:
A rebarbara kiásása után a leválasztott gyökérvégeket hagyni kell levegőn néhány órán át száradni. Ez csökkenti a penész és a rothadás kockázatát.
Ütőlyuk előkészítése
Akár új helyre költöztetik a rebarbarát, akár csak az aljzatot cserélik ki – mindenesetre ennek megfelelően kell előkészíteni az ültetőlyukat. Csakúgy, mint a Rheum rhabarbarum kiásásakor, néhány szempontot figyelembe kell venni. Ezek a következők:
1. lépés
Mélység és kerülete: Ahhoz, hogy a növény elegendő helyet biztosítson, az ültetőgödörnek legalább 70 centiméter mélynek és 60-100 centiméter átmérőjűnek kell lennie. Összesen egy négyzetméternyi hely legyen a rebarbara számára. Erre már a rudak és a levelek hossza és mérete miatt van szükség.
2. lépés
A friss szubsztrátum és a szerves trágyák döntően hozzájárulnak a növény tápanyagellátásához és egészségéhez. Ezért a friss, komposzttal dúsított talajnak be kell fednie az ültetőgödör alját. A friss aljzat megnedvesítése és a növény behelyezése után a teljes ültetési lyukat ki kell tölteni vele.
3. lépés
A talajt szűk rétegekben kell feltölteni és újra és újra tömöríteni. Ily módon a gyökerek védelmet kapnak, és a növény támogatást kap. A rebarbara növényi részei és maradványai is beépíthetők a felső rétegekbe. Ezek szerves hosszú távú műtrágyaként szolgálnak.
A rebarbara átültetéséhez szükséges erőfeszítés elsőre nagynak tűnhet, de erre csak hét-tíz évente van szükség. Minél jobban trágyázzák a növényt és gondozzák a talajt, annál ritkábban kell átültetni.
