Hajdina, Fagopyrum – termesztés és gondozás

Tartalomjegyzék:

Hajdina, Fagopyrum – termesztés és gondozás
Hajdina, Fagopyrum – termesztés és gondozás
Anonim

Ha saját kertedben szeretnél hajdinát termeszteni, akkor figyelned kell néhány különlegességre. Azonban nem kell nagy erőfeszítéseket tennie a meglehetősen magas hozam eléréséhez. A Fagopyrum a betakarítás szándéka nélkül is csodálatos kerti növény, és mindenekelőtt értékes táplálékforrás a méhek számára. Ahhoz azonban, hogy még virágzásig is el tudjon jutni, némi előkészületre és gondozásra van szükség. Igénytelen természete miatt azonban ezt még az újonc kertészek is megtehetik.

Helyszín

A hajdina termesztésének megfelelő helynek a lehető legnaposabbnak, melegebbnek és szárazabbnak kell lennie. A talajt lehűtő hideg szél több mint kedvezőtlen a csírázás szempontjából. Hasonlóképpen olyan területeken, ahol magas a talajvíz vagy olyan mélyedéseket, ahol a víz összegyűlik, amikor esik.

Tipp:

Mivel a Fagopyrum annyira vonzó a repülő rovarok számára, nem szabad túl közel a házhoz termeszteni. Ellenkező esetben fennáll a veszély, különösen az allergiások számára.

Subsztrátum

A hajdina termesztésének optimális aljzata laza, jól szellőző és omlós. Ezenkívül a lehető legszárazabbnak kell lennie, és nem hajlamos a tömörödésre. A könnyű talajok a legalkalmasabbak, de a Fagopyrum nehéz talajban is boldogul.

Előtenyésztés

A hajdina rosszul tűri a hideget, és elég meleg talajra van szüksége a csírázáshoz. Ezért az üveg alatti, házban vagy üvegházban történő előművelésnek van értelme. Ez azonban csak akkor érvényes, ha a Fagopyrumot dísznövényként vagy nagyon kis mennyiségben termesztik. Alternatív megoldásként célszerű jól szigetelt emelt ágyakat használni. Ha ezek fedéssel vannak felszerelve, a vetés kicsit korábban is megtörténhet. Ráadásul a növények itt jobban védettek, ha váratlan hőmérséklet-csökkenés következik be.

Művelés

A hajdina termesztésére való felkészülés során az ágyat előző évben ki kell ásni és jól meglazítani. A gyomokat el kell távolítani. Jól rothadt komposzttal is ajánlatos a talajt dúsítani. A termesztés ezután tavasszal, az utolsó fagy után közvetlen vetéssel kezdődik. Mivel a magvak 3 °C alatti hőmérsékleten károsodnak, és csak akkor csíráznak ki, ha a talaj legalább 10 °C-os meleg, ezért legkorábban májusban, de lehetőleg június elején érdemes elvetni. Körülbelül 40–60 cm távolságnak kell lennie az előkészítendő magsorok között. A magokat azonban összefüggő sorokban is el lehet vetni. Enyhén fedett és mérsékelten öntözött, a csírázás meglehetősen gyorsan megtörténik. Feltéve, hogy a talaj elég meleg. A fagopyrum növények csírázásától szinte magukra hagyhatók.

Öntés

A hajdina jól tűri a szárazságot, de nem nedves. Ez már a csírázásra is vonatkozik. Az első hajtásoktól a virágzásig az aljzat enyhén nedves lehet. Amikor az első rügyek kinyílnak, az öntözés ismét korlátozható. Virágzás után az öntözésnek csak a tartósan meleg és csapadékmentes szakaszokban van értelme. Ha a növények lógva hagyják a leveleiket, természetesen öntözni is lehet. Vízöntés azonban soha nem fordulhat elő, ezért mindig takarékosan kell öntözni.

Tipp:

Ha egy réteg mulcsot vagy fóliát terít a sorok közé, akkor alapvetően nem kell aggódnia az öntözés miatt. Ezeket azonban nem szabad túl nedves talajra alkalmazni.

Trágyázz

Ha a talajt a hajdinatermesztés megkezdése előtt komposzttal dúsították, nincs szükség további műtrágyázásra. Ha elfelejti ezt a lépést, akkor virágzásig dolgozhat komposztot az aljzatba. Alternatív megoldásként öntözhet tóvízzel, kávézaccot adhat a vízhez, vagy használhat csalántrágyát. De vigyázz. A túlműtrágyázás gyorsan késleltetett éréshez és túlzott gyógynövénynövekedéshez vezethet.

Műtrágyázás

A megfelelő helyen és száraz időben a Fagopyrum virágokban gazdag növény. Általában annyi virága van, hogy alig mindegyiket tudják megtermékenyíteni a méhek. Mivel a beporzást kizárólag rovarok végzik, virágzás közben szabadon hozzá kell férniük a növényekhez. Ez idő alatt a vad- és madárkár elleni védelmet el kell távolítani.

Szüret

Nem tart sokáig, amíg a hajdina betakarításra készen áll. Ez már három-négy hónapos korban elkezdődhet – általában augusztusban. Az érettséget a világosbarna és száraz bélről lehet felismerni. A hajdina azonban itt egy kicsit nehézkes. A gyümölcsfürtök különböző időpontokban érnek. Mire az utolsók betakarításra készen állnak, az elsők már a földön szórják a magokat. Ezért két lehetőség van. Vagy kézzel és érettség szerint, vagy mindent kaszálással és kiütéssel szüretelnek be, amikor a gyümölcsfürtök körülbelül fele-háromnegyede beérett. Az előbbi munkaigényes és időigényes, különösen, ha a Fagopyrumot nagy mennyiségben termesztik. És ezért aligha megvalósítható. A második változatban azonban viszonylag nagy mennyiségű termés vész el.

Újrahasznosítás

A hajdina felhasználása előtt meg kell hámozni és meg kell darálni. Rendelésként malomba küldhető.

Alternatív megoldásként a folyamatot saját maga is elvégezheti egy kis gabonadaráló segítségével. A kapott lisztet felhasználhatjuk például zabkása, pogácsák vagy kenyér alapjaként.

Tipikus betegségek, gondozási hibák és kártevők

A hajdina rendkívül robusztus a betegségek és a kártevők ellen egyaránt. Ha azonban az időjárás kedvezőtlen, azaz túl párás vagy hűvös, akkor jelentős terméscsökkenés következhet be. Ugyanez vonatkozik a kedvezőtlen helyválasztásra vagy a túlzott öntözésre. A gyomnövények is veszélyesek lehetnek a hajdinára. Az ágyás elkészítésekor ügyelni kell arra, hogy gyommentes legyen. Alternatív megoldásként a növénysorok közé talajtakarót lehet alkalmazni, vagy növényi fóliát lehet kihelyezni. Ezek az intézkedések csökkentik a gyomnyomást és az erőfeszítést is.

Gyakran Ismételt Kérdések

Miért ilyen alacsony a hajdina terméshozama?

A hajdina még optimális termesztési körülmények között sem tartozik a nagy hozamú növények közé. A betakarítás azonban tovább csökkenthető, ha a nyár nagyon hűvös vagy párás.

Be kell tartani a vetésforgót a Fagopyrum termesztésénél?

A hajdina nagyon kompatibilis önmagával, ezért könnyen termeszthető több évig ugyanazon a területen. Csak az a fontos, hogy a talaj trágyázva és megfelelően előkészítve legyen.

Amit a hajdináról tudni érdemes röviden

Profil

  • A hajdina nem gabona. A csomósfűfélék családjába tartozik, ezért rokon a rebarbarával.
  • Nevének első része a bükkfáról származik, mivel a hajdina termései hasonlítanak a bükkdióhoz.
  • A fő termesztett élelmiszer a hajdina, amely iránt az elmúlt évtizedekben ismét megnőtt a kereslet.
  • A hajdina 20-60 cm magasra nő, és szív alakú levelei vannak.
  • Nagyon hosszú, finom szőrös gyökerek nőnek a főgyökerén, mellyel a növények jól el tudják tartani magukat tápanyagszegény és száraz talajon-
  • A hajdina zöldtrágyaként is vethető, gyors növekedése azt jelenti, hogy nagyon rövid idő alatt nagy területeket fed le.
  • A hajdinát a méhészek is nagyra értékelik, sötétbarna színű hajdinaméz készíthető belőle.

Művelés

  • A hajdina kevés igényt támaszt a talajjal szemben, de nagyon fagyérzékeny, ezért csak májustól vethető.
  • Ezután nagyon gyorsan kicsírázik, három-öt napon belül, és csak körülbelül három hónapra van szüksége, amíg gyümölcsöt hoz.
  • Kedvező helyeken ezért egymás után kétszer is vethető.
  • A vöröses fehér virágok júliustól jelennek meg, és sok nektárt tartalmaznak, amely vonzza a rovarokat és a méheket.
  • Háromszög alakú, vastag héjú gyümölcsöket alkotnak, amelyeket nem szabad enni.
  • A hajdinát nyár végén szüretelik, amikor a gyümölcsök megbarnultak.
  • Ez azonban gyakran egy kicsit nehéz, mert a kis anyák nagyon meglazulnak és gyorsan leesnek.

Gluténmentes étel

  • Annak, hogy a hajdina nem tartalmaz glutént, az a hátránya, hogy nem alkalmas kenyérsütésre.
  • Másrészt a gluténérzékenységben szenvedők számára is értékes élelmiszer.
  • Elsősorban természetes élelmiszerboltokban árulják, de most már hagyományos szupermarketekben is, ahol hámozott gabona, dara vagy liszt formájában kínálják.
  • A hajdina sok fehérjét tartalmaz, és még a magas vércukorszintet is csökkentheti.
  • Aggasztó azonban a fagopirin, a gyümölcshéjban található vörös színezék. Az úgynevezett hajdina betegséghez vezethet, amely napfény hatására viszkető bőrkiütéseket és egyéb tüneteket okozhat. A vásárolt termékek fogyasztása ebből a szempontból ártalmatlan, de a saját termesztésű hajdinát használat előtt meg kell pucolni emiatt.

Ajánlott: