A korábban elsősorban olcsó funkcionális épületek számára fenntartott lapostető az 1020-as évek klasszikus modernizmusa óta nagy népszerűségnek örvend lakó- és reprezentatív épületekben is. Szerkezete ugyanolyan változatos, mint a felhasználása. Itt bemutatjuk a leggyakoribb lapostető-konstrukciókat, valamint bemutatjuk azok előnyeit és hátrányait.
Az általános szerkezet
Minden más tetőformához hasonlóan a lapostetőnek is három alapvető követelménynek kell megfelelnie. Ezeket a szerkezeti struktúra egy és ugyanazon összetevője érheti el, de egyértelműen „útját is állhatják” egymásnak.
Teherbírás
Minden lapostető szerkezetnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy felvegye a következő terheléseket és biztonságosan átvigye azokat a tartóelemekre, azaz a falakra vagy a támasztékokra:
- Építés – azaz magának a tetőnek a súlya
- Csapadék – az esővíz és különösen a hó súlya
- Közlekedési terhek - a tetőhasználat típusától függően vagy mesteremberek karbantartására, vagy - ha tetőteraszként használjuk - emberek, bútorok, növények stb.
Hőszigetelés
A fűtött épületeknél az ENEV energiatakarékossági rendelet előírja a lapostető hőszigetelésének minimális szintjét, hogy korlátozza a tetőfelületeken keresztüli energiaveszteséget. Bár ez nem szükséges fűtetlen épületeknél, a használattól függően a páralecsapódást megakadályozó minimális szigetelés szükséges lehet a DIN4108 szerint.
Tömítés
Végezetül a lapostetőnek természetesen védenie kell a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól, azaz a széltől és a csapadéktól. Ehhez a szerkezeti kialakításnak biztosítania kell a sűrű szintet. Ezt általában úgy kell megtervezni, hogy a felmerülő problémák, mint például az eltömődött lefolyó vagy a hibás ereszcsatorna ne vezessen azonnal vízkárokat az építkezésben.
Előnyök és hátrányok
Végül itt kell egyértelműen összefoglalni a lapostetők fő előnyeit és hátrányait:
Előnyök
- Alacsony beépítési magasság
- Könnyen használható felül (pl. tetőterasz)
- Fenntartva a láthatatlan megjelenésnek
- A vízszintes szigeteléssel és tömítéssel meglehetősen egyszerűen előállítható a gyártás
- Nincs elveszett padlástér alul, mivel a szoba felülről vízszintesen zárt
Hátrányok
- Lassú vízelvezetés a dőlésmentesség vagy alacsony dőlés miatt
- Szivárgás esetén a víz gyorsan bejut az építménybe
- Belső vízelvezető komplexum, meghibásodásra hajlamos
- Nem csúszik a hó a lejtő hiánya miatt
- Nincs öntisztító hatása, mivel a lassan lefolyó esővíznek csekély öblítő hatása van
Döntés
Még ha a lapostető lapos is, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy egyáltalán nem lehet lejtős. Még az ellenkezőjét is. Ha a lapostető építésénél betartják a lapostetőre vonatkozó irányelvek előírásait, akkor a tetőnek legalább két százalékos dőlésszögűnek kell lennie a vízelvezető pontok - tetőcsatornák vagy esőcsatornák - felé. Vagy a teljes tető lejthető, vagy csak a tömítési szintet biztosítjuk a lejtéssel, például teljesen vízszintes építési szinten kúpos lejtős szigeteléssel. Ez a tendencia ahhoz vezet, hogy az esővizet kifejezetten a lefolyó alkatrészekhez irányítják. A meglehetősen magasnak tűnő hajlásdimenzió azt is figyelembe veszi, hogy a végrehajtás során mindig előfordulhatnak eltérések. Túl alacsony lejtő esetén kis szintkülönbségekkel is vízzsebek képződnének, amelyekben a csapadékvíz tartósan megállna és megterhelné a szerkezetet. Felül a lapostető elhatárolása a meredekebb tetőformáktól nincs egyértelműen meghatározva. Körülbelül három-öt fokos dőlésszögtől az emberek már nem valódi lapostetőről beszélnek, hanem lapos lejtős tetőről.
INFO:
A megadott minimális dőlésszöget nem feltétlenül kell betartani. Valódi, nulla fokos dőlésszögű lapostetők mindig készülnek. A lejtésérték azonban tükrözi a lapostető-építők tapasztalatait, és célja, hogy a lehető legjobban megelőzze a nedvesség okozta károkat
Klasszikus építőanyagok
Eltérően más tetőformáktól, a lapostető meglehetősen korlátozott a létrehozásához használt építőanyagok tekintetében. Ez elsősorban a minimális dőlésszög és a tetőterület lehetséges kihasználása miatti tervezési kihívásoknak köszönhető. A szerkezetnek, a szigetelésnek és a tömítésnek ehhez alkalmazkodnia kell, és meg kell felelnie e sajátosságok kihívásainak.
Szerkezeti felépítés
A következő tartószerkezetek kerültek kialakításra:
- Hogén vasbeton födém
- Acél vagy betongerendák függesztett betonelemekkel
- Fa gerenda fa burkolattal teherhordó szintként
- Acél gerenda fa vagy fém borítással (akkor általában trapézlemez)
Szigetelés
Bevált szigetelési lehetőségek:
- Habosított műanyagok, mint klasszikus szigetelőanyagok sík felületekre, pl. vasbeton födémekre vagy faburkolatokra történő fektetéshez
- Habüveg sík burkolatként, lásd fent
- Ásványgyapot, cellulóz szigetelés és egyéb puha szigetelőanyagok teherhordó elemek közötti üregekbe történő beépítéshez
KÜLÖNLEGES ESET:
Szendvicselemek
Itt a habosított műanyagokat közvetlenül trapézlemezzel használják a szigetelőréteg és a lapos tartószerkezet kombinációjaként.
Tömítés
A lapostetők tömítésével kapcsolatban végül is csak két általános változat létezik:
- Fólia – műanyag fólia sík felületekhez való ragasztáshoz, pl. nyomásálló szigetelés
- Bitumen – bitumen tartalmú vízszigetelő lemezek, amelyeket nem ragasztanak, hanem lánggal égetnek és cseppfolyósítják a bitumen
Topping
Általában nem szükséges a lapos tetőnek az épületburok részeként való tiszta funkciójához, a tetőn lévő különböző burkolatok különféle előnyökkel járhatnak:
- Zöldesítés: Az esővíz kibocsátásának késleltetése, ökológiai hozzáadott érték, vizuális fejlesztés
- Kavics: a tömítés mechanikai védelme, terhelés szélszívás elleni védelemként, műanyag és bitumen tömítések UV védelme
- Járófelületek: A tetőfelület teraszként való felhasználásához födémburkolatként vagy farácsként a teraszokhoz hasonlóan sík talajon is előállítható
Építési alapelvek
Most, hogy ismeri a lapostetőkre vonatkozó alapvető követelményeket, valamint a gyakori alkatrészek katalógusát, most fontos, hogy mindkettőt egy működőképes, átfogó konstrukcióban egyesítsék. Annak ellenére, hogy eleinte nagyon sok lehetséges kombinációnak tűnik, valójában csak néhány általános rendszer létezik, amelyek alapján általában működő lapostetőt hoznak létre:
1. Tetőszigetelés
A lapostető klasszikus és egyszerű formájában az alkatrészek egyszerűen egymásra vannak rakva. Alul a tartószerkezet, azaz a betonlap vagy a faburkolat egy tartószinten. Ezt követi a szigetelőréteg. Ennek olyan nyomásállónak kell lennie, hogy az alábbi alkatrészeket, valamint az esetleges hóterhelést is el tudja fogadni, és ha szükséges, ellenálljon a tető használatának. A tömítést most lapos alépítményként alkalmazzák a szigetelőrétegre. Védi a teljes szerkezetet, valamint a lapostetővel fedett épületet is. Mostantól egyedi burkolatot lehet felvinni a tömítésre, vagy a tömítés maradhat a szerkezet felső funkcionális végeként.
1b. Fordított tető speciális esete
Az imént ismertetett lapostetőszerkezet speciális formája az úgynevezett fordított tető. Itt a szigetelést nem a védőtömítés alá szerelik be, hanem a tömítés tetejére. A tömítés ezért közvetlenül a teherbírási szinten helyezkedik el. Ennél a tetőszerkezetnél a szigetelőréteget hézagok, hézagok nélkül kell lefektetni, hogy a hővezető csapadékvíz bejutását lehetőség szerint megakadályozzuk. Ezenkívül magának a szigetelésnek is ellenállnia kell az állandó nedvességnek. Ezt a konstrukciót általában egy védőmembrán és egy kavicsréteg teszi teljessé, hogy rögzítse a szigetelést a helyén.
MEGJEGYZÉS:
A múlt század 80-as és 90-es éveiben általánosan használt konstrukció még mindig megtalálható a meglévő épületekben. A szigetelési nehézségek miatt azonban ritkán építik át.
2. tetőn belüli szigetelés
Ha a lapostető tartórétegből készül, felül panel anyagokkal, akkor lehetséges, hogy a szigetelést nem a tetejére fektetjük, hanem a támasztékok közé helyezzük. Az előny nyilvánvaló: jelentősen csökkentett beépítési magasság a szigetelőréteg mérettelensége miatt. Másrészt a szigetelést alul rögzíteni kell, nehogy kiessen, így nem kerülhető el a csepegtető fóliával és szorítólécekkel ellátott álmennyezet. A tetőn belüli szigetelés általában csak faszerkezetekhez alkalmas, mivel maga a fa is rendelkezik bizonyos szigetelési értékkel. Az acél- vagy betongerendák viszont kirívó hőhidakat hoznának létre az egyes szigetelőcsomagok között, az ebből eredő problémákkal együtt.
3. Tető alatti szigetelés
A teljesség kedvéért itt kell megemlíteni a tető alatti szigetelést. Itt egy meglévő tetőt alulról szigetelnek. Ez történhet akár lapos szigetelőanyagok ragasztásával és letakarásával, akár további lécek biztosításával, amelyek közé a szigetelést beépítik. Mivel azonban a szigetelést csak a szerkezetet tartó falakig lehet kiterjeszteni, ez a lehető legrosszabb megoldást jelenti, és általában csak a régi épületek felújításánál található meg. Mert az előnye egyértelműen az, hogy a meglévő tető felnyitása vagy teljes szétszerelése nélkül is felszerelhető.
A tető széle
A lapostetőknél különös figyelmet fordítanak a tető szélére. A lapostetőt tetőkinyúlással is elláthatjuk, vagy láthatatlanul egy padlás, azaz egy környező fal mögé rejtve. A kívánt megoldástól függően ez különleges követelményeket támaszt a tető szélével szemben:
Tetőtúlnyúláshoz
- Külső vízelvezetés esőcsatornán keresztül az egyik oldalon vagy körbe
- Tetőlejtés kifelé az ereszcsatorna felé
- Futtassa a tömítést a bemeneti lemezen az ereszcsatornába
- Ha a vízszigetelés tetejére burkol, biztosítson vízáteresztő peremcsíkokat, például kavicscsíkot
MEGJEGYZÉS:
Természetesen a túlnyúló lapostető is leereszthető belső lefolyókon keresztül. Ezeket azonban ritkán használják, mert hajlamosabbak a meghibásodásra, mint egy ereszcsatorna, és számos tetőáttörést igényelnek. Az első választás ezért általában a külső ereszcsatorna, amelyen egyszerűen kifolyik a víz, és eltömődik az ejtőcső.
Attikában
- Futtassa a tömítést a mellvéd körül felfelé
- Tömítési magasság DIN szerint legalább 15 cm-rel a burkolat felső széle felett
- Figyelje meg a tömítés hajlítási sugarait a tetőtér völgyében a mellvédig, és készítsen szigetelő éket
- Felső tömítés a szorítóprofil és a túlnyúló lemez felett
- Vízelvezetés belülről tetőlefolyókon keresztül, igazítsa a lejtőt a legalacsonyabb ponthoz
- Legalább két lefolyó szükséges, vagy vészhelyzeti túlfolyó második lefolyóként
- Védje meg a mellvéd felső oldalát a víztől, például fémlemezzel
