Szinte mindenki ismeri a félkontyolt tető tipikus levágott oromzatát. Általában egy túlnyúló tető alá bújik, hogy védelmet nyújtson. Azt azonban nagyon kevesen tudják, hogy ez egy kontyolt tető. Itt minden információt megtudhat erről a hagyományos tetőformáról, valamint számos előnyét és hátrányát is megtudhatja.
Mi rejtőzik a kontyolt tető mögött?
A kontyolt tető a kontyolt tető egy részformája, így a kontyolt tetőnek két nagy, azonos hajlású tetőfelülete van, amelyek gerincben találkoznak. Az oromvégvégeket ferde tetőfelületek is határolják, amelyek találkoznak a központilag elrendezett gerinccel. A klasszikus kontyolt tető kontyolt felületeivel ellentétben, amelyek egészen az ereszig nyúlnak, a félkontyolt tető kontyolt felületei lefelé rövidülnek. Az eresz, azaz a tető alsó éle az oromzat területén felfelé nyúlik. Ennek eredményeként a háromszög alakú nyeregtető oromzatát nem teljesen helyettesítik tetőfelületek, mint a kontyolt tetőknél, hanem itt felül levágott trapézként jelennek meg. Mondhatnánk, hogy a félkonyhás tető egyfajta köztes lépést jelent a nyeregtető és a kontyolt tető között.
Klasszikus példák kontyolttetőkre
A félig kontyolt tető kiváló példája valószínűleg a hagyományos fekete-erdői farm. A kiterjedt tető egyszerre fedi be a közmű- és lakótereket, és a meredek tetőhajlásszögeknek köszönhetően biztonságosan elvezeti az olykor hatalmas téli hótömegeket. A nagy tetőkinyúlás biztosítja, hogy a ház előtt legyen esőtől és hótól védett munkaterület. És pontosan itt üt el a félig csípős tető órája. Míg egy normál kontyolt tető a teljes nyeregfal hatalmas árnyékolását eredményezné, addig a csökkentett kontyolt terület elegendő világítási lehetőséget biztosít anélkül, hogy túlzottan csökkentené a tető túlnyúlásának védelmét.
Építés és statika
A félkonyhás tető tartószerkezete a következő fő szerkezeti elemekből tevődik össze:
- Tető szarufák a tetőfedés tartórétegeként
- Először a szarufák felső támasztópontjaként
- Közép szelemen vagy középső szelemen a szarufák támasztópontjaként a pálya közepén
- Küszöb mint a szarufák alsó támaszpontja
- Támogatások vagy támasztórendszer (" fekvőszék" vagy "állószék") a terhelés átviteléhez a gerincről, a szelemenről és a küszöbről az alatta lévő tömör falakra
FIGYELEM:
Eltérően a kontyolt tetőtől, amelyben a szarufákat tartó összes elem úgy alakítható ki, hogy minden oldalon folyamatosan fusson, legalább az alsó támasztópont küszöbe ugrás a magasságban. A legtöbb esetben a görbe csípőfelületeken a küszöb teljesen megszűnik, így az ott lévő szarufák csak a szelemenekre, a csípőszarukra pedig az ortogonálisan elhelyezett tetőfelületek között támaszkodnak.
A tetőszerkezet
A történelmi félkontyenes tetők megépítése hihetetlenül egyszerű volt. Tiszta időjárási védelemként a fűtetlen tetőtér felett keresztirányú lécek támasztották alá a tetőfedést közvetlenül a szarufákon. Ma azonban a tetőszerkezet sokkal összetettebb (belülről kifelé tartó szerkezet):
- Optikai burkolat, pl. fazsaluzatként vagy gipszkarton burkolatként festékkel, tapétával vagy vakolattal
- Támasztólécek burkoláshoz, általában egy beépítési szint is világításhoz stb.
- Pőzdiffúziómentes réteg, általában fóliaanyagként
- Építési szint szarufákból és a szarufák közé beépített puha szigeteléssel (ásványgyapot, cellulóz, stb.)
- Esőálló tető alatti membrán, fóliaként vagy kiegészítő vízvezető szigetelőrétegként (pl. puha farostlemez)
- Tetőburkolat alépítménye, cserép vagy ellenlécből és lécből készült tetőcserep esetén
- Tetőfedés
MEGJEGYZÉS:
Ha a szarufák láthatóan láthatóak maradnak a belső térben, akkor a szigetelés szintje nyomásálló polisztirol szigetelésként, vagy a szarufák szintjén a csapágyfák közötti puha szigetelésként is megoldható. Ezt a megoldást azonban általában csak kontyolt tetőknél alkalmazzák az utólagos szigetelés részeként, mivel a félcsípőfelület és a normál tetőfelület közötti sarkok kialakításához szükséges erőfeszítés szerkezetileg bonyolult, ezért kivitelezése költséges.
Gyakori tetőburkolatok
A félkonyhás tető általában meglehetősen magas dőlésszöge miatt általában a nyeregtetőnél is használatos burkolati burkolatokat szokták használni:
- Tégla
- Beton tetőcserép
- Fémlemez
Regionális indíttatású, az ilyen típusú felületek is újra és újra fellelhetők történelmi referenciaként és visszatérésként a kipróbált dolgokhoz:
- Zsindely
- Pala
- Reet / Straw
Fóliából vagy bitumenes lemezből készült tetőfedés, valamint zöld és kavicsos tetők kivitelezése műszakilag lehetséges, főleg sekélyebb lejtős tetők esetében, de ha megnézzük a megépített példákat, ezek inkább elméleti jellegűek..
MEGJEGYZÉS:
A választott tetőburkolattól függően a szükséges alépítmény természetesen változhat. Főleg a fémlemeztetők esetében általában lapos támasztékra van szükség fazsaluzat formájában.
Egy félkontyús tető dőlésszöge
Elméletileg a kontyolt tető szinte bármilyen dőlésszöggel elkészíthető a fő és a kontyolt felülettel. Ennek a tetőformának a hosszú története azonban azt mutatja, hogy a szokásos és mindenekelőtt az ésszerű hajlásszögek 35 és 50 fok között mozognak. Ez a spektrum könnyen használható tetőteret eredményez, és a szerkezeti részletek túlzott erőfeszítés nélkül kialakíthatók. Ugyanakkor a tetőnek egészséges dimenziója van az alatta lévő épülethez képest, így a tervezés és a technológia kéz a kézben járnak.
Tipikus szerkezetek és telepítések
A történelmi félkontyenes tetők nagyrészt nem igényelnek tetőszerkezetet, mivel többnyire tisztán gazdaságos tetőtéri felhasználásuk van. A tető hajlásszögéből adódóan azonban minden elterjedt tetőszerkezet és beépítés, a tetőablaktól a tetőablakon át a tetőerkélyekig, műszakilag és tervezésileg is problémamentesen kivitelezhető. Mivel a fő tetőfelületeket kevésbé érintik a csökkentett kontyolt felületek, mint egy normál kontyolt tetőnél, a félkonyhás tető még jobban alkalmas a tetőtér növelésére az említett elemek révén.
Előnyök és hátrányok
A félkonyhás tető előnyei és hátrányai röviden az alábbiakban foglalhatók össze:
Előnyök
- Általában tágas, könnyen használható tetőtér a közös lejtőkhöz
- Jó kompromisszum az időjárás elleni védelem és az oromzati felületek világítási lehetőségei között
- Optikailag kevésbé intenzív megjelenés, mint a kontyolt tető
- Jó eső- és hóelvezetés normál lejtőkön
- Jó kompatibilitás tetőszerkezetekkel és tetőszerkezetekkel
Hátrányok
- Nagy építési erőfeszítés a görbe csípőterületekhez
- Nagy vizuális súly, különösen kisebb, alacsony emeletszámú épületekben
- Nehéz expozíciós lehetőségek a tetőcsúcsban a csípőfelületek miatt
