A virágmagok elvetése általában meglehetősen egyszerű, és jó módszer az új virágok olcsó termesztésére. Ami viszont fontos, az a helyes eljárás és a vetés időpontja, hogy a kert, erkély vagy terasz nyáron színes virágokkal ragyogjon. A termőhelyi adottságoknak megfelelő virágok kiválasztása mellett a magokat időben és pontosan az utasításoknak megfelelően kell elültetni. Ezek a tényezők azonban a fajtától függően nagyon eltérőek lehetnek.
Alapvető szabályok
A legtöbb mag általában viszonylag könnyen csírázik, és nem igényel különleges kezelést. Vannak azonban olyan virágfajták, amelyeknél bizonyos eljárást kell követni a vetés során, hogy kikeljenek. Különbséget kell tenni a szakkereskedőktől vásárolt vetőmagok és a saját maga betakarított vetőmagok között is, utóbbiaknál hamar penészesedhet. Közvetlen kerti vetésnél a talajt ennek megfelelően kell előkészíteni, kellően lazának kell lennie, de kellő szilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy érintkezzen a mélyebb és vízadó talajréteggel. Vetéskor a következő alapvető szabályok fontosak:
- Tisztíts meg minden gyümölcsmaradványt a saját betakarítású magvakról
- Fedje be a vetést talajjal, a magvak vastagságának kb. 1-2-szerese
- Mindig tartsa kissé nedvesen a talajt
- Közvetlen vetés a kertben vagy termesztés nappaliban vagy üvegházban lehetséges
- A nagyon érzékeny magoknak további burkolatra van szükségük az égés elkerülése érdekében
- Ideális egy réteg kefe vagy szalma betakarására
- Előnevelt növényeket ültessen a kertbe, vagy tartsa cserépben
- A legtöbb virágmagnak elegendő hőre van szüksége a csírázási folyamathoz
- A tavasz ideális a vetéshez, télen meleg körülmények között előtenyésztés lehetséges
- Egyes virágfajták csak hideg fázis után kelnek ki (rétegződés)
Tipp:
A nagyon finom magokat ne takarja be teljesen a talaj, hanem csak szórja szét és nagyon enyhén nyomja meg.
csírázási folyamat
Érés után szinte minden virágmag először magnyugalmon megy keresztül; ezt a folyamatot nyugalmi állapotnak nevezik, és elengedhetetlen a csírázáshoz. Ebben a fázisban megakadályozzák az anyanövény korai csírázását, és kedvezőtlen körülmények között is, mint például:B. télen, elkerülve. Egyes magvak évekig fekszenek a földben, amíg a mag tökéletes körülmények között ki nem csírázik. A csírázás javítása érdekében a vastag héjú magokat óvatosan a felületre kell reszelni, hogy javítsa a vízfelvételt. A kisebb magvakat rendkívül finom csiszolópapír között nagyon óvatosan dörzsölhetjük. A következő szempontok döntőek a csírázási folyamatban:
- A csírázási idő a vetéstől a csírázásig terjedő időtartam
- A csírázási idő nagyon eltérő lehet, és 2 naptól 90 hétig terjedhet
- A legtöbb virágmag azonban viszonylag gyorsan kicsírázik
- A vetéshez optimális körülmények és megfelelő ültetési aljzat szükséges a csírázáshoz
Aljzat ültetése és kiszúrása
Ideális esetben speciális kiskereskedőktől származó speciális talajt használnak az ültetési aljzathoz. Alternatív megoldásként homok vagy más ásványi komponensek saját készítésű keveréke is lehetséges. A trópusi virágfajták kaktuszföldben jobban csíráznak, alternatívaként zúzott hidroponikus szubsztrátum is használható. A magas ásványianyag-tartalom és a kevés szerves komponens csökkenti a vizesedést, és hosszú távon megakadályozza a rothadás jeleit és a penészképződést. A virágmagok kicsírázása és 2-3 pár levél kialakulása után a palántákat át kell ültetni. A következő tényezők játszanak fontos szerepet az ültetési aljzatban és a szúráskor:
- Speciális vetési talaj ideális a csírázási folyamathoz
- Hosszú csírázási idejű magokhoz a sok homokos ásványi aljzat alkalmasabb
- A trópusi magvaknak csíramentes ültetési szubsztrátumra van szükségük
- Házi készítésű keverékek sterilizálása sütőben vagy mikrohullámú sütőben
- Tartsa az aljzatot nedvesen, de soha ne túl nedvesen
- A kis palántákat csírázás után egy kicsit mélyebbre merítse a talajba
- Ehhez egy speciális szerszám ideális, a piszkosabb fa
- A gyökérképződés serkentése érdekében öntözze ritkábban, mint gyakran, csak egy kicsit
Tipp:
A vetésnél a leggyakoribb hiba a túlnedvesített talaj. Ennek nem szabad ragacsos csomóvá válnia, hanem mindig könnyen szét kell omlana.
Klíma
A legtöbb virágmagnak meleg, párás klímára van szüksége a csírázáshoz. Nagyon értékes a padlófűtés az edények aljánál, vannak kis üvegházak integrált fűtéssel vagy speciális fűtőszőnyegekkel. Az üvegházban alig párolog el a víz, így nincs szükség állandó öntözésre. Bár a szakkereskedőknél kaphatók csíra- és gombaölő készítmények, ezek mérgezőek, és nincs helyük a biokertben. A következő szempontok kulcsfontosságúak az éghajlat szempontjából:
- Fedje le fóliával a kultúrcserepeket, vagy használjon miniatűr üvegházat
- A normál üvegházban is ideális a klíma, ha elérhető a kertben
- Tökéletes talajhőmérséklet a legtöbb fajta számára 22-24°C
- A trópusi fajtáknak magasabb hőmérsékletre, kb. 30°C-ra van szükségük
- Naponta levegőztetés a penészképződés megelőzése érdekében
- Erős fényviszonyok, de soha ne közvetlen és égő déli napsütés
- A korai vetésnél nagyon hasznos egy kiegészítő növényi lámpa
- Az alumínium fóliából készült reflektorok optimalizálják a napsugárzást felhős időjárási körülmények között
Festés
Egyes virágmagok nehezen csíráznak, és speciális kezelést igényelnek a vetés előtt. Ide tartozik többek között a pácolás, amely hatékonyan küszöböli ki a csíragátló tényezőket. Csávázáskor a magvakat olyan folyadékba helyezzük, amely csírátámogató hatású. Ezen a területen sok kertész kidolgozta saját titkos receptjét és eltérő elméleteit, amelyek közül néhány széles körben elfogadottá vált:
- Magcsávázószer antibakteriális oldattal a káros rothadás elkerülése érdekében
- A macskagyökér, a kamilla vagy a zsurló híg kivonata ideális és biológiailag elfogadható
- A hígított sós víz nagyon hatékonynak bizonyult a vastag héjú magvak esetében
- Néha egy rendkívül rövid alkoholos áztatás is segít, maximum 1 perc
- Csávázás után mindig alaposan öblítse le a magokat
Pilling
Pillálással minden felhasznált magot egy héj vesz körül, így a magvak megóvhatók a ragadozók támadásaitól. A pelyhesedés során a bevonat antibakteriális oldatokkal, tápanyagokkal és csírátámogató hormonokkal dúsítható. Főleg, ha nagy területre szeretnénk vetni, a pelletált magok nagyobb csírázási sikert garantálnak. A szemek ezután akár közvetlenül is eloszthatók a kívánt területre anélkül, hogy növényi szubsztrátummal lefednék. A gyakorlatban az agyaggal való pelyhesítés különösen hatékonynak bizonyult, ez egy teljesen természetes folyamat a fenntartható megközelítéshez:
- A magvakat szárított és előzőleg őrölt agyaggal dobja egy tálba
- Ugyanakkor porlasztóval szórj rá vizet
- Ez egy vékony agyagréteget hoz létre
- Ezután tedd ki a maggolyókat száradni
- Az agyag felülete optimalizálja a vízfelvételt és védi a virágmagvakat
Rétegződés
Sok virágmagnak hideg hőmérsékletre van szüksége a csírázáshoz, különösen azoknak a fajtáknak, amelyek alkalmazkodtak a közép-európai éghajlati viszonyokhoz. Ebben az esetben a természet úgy állította be a csírázási folyamatot, hogy a magvak csak a téli időszak után keljenek ki. Ennek a helyzetnek az újrateremtésére úgynevezett rétegződést alkalmaznak, különben a mag nem csírázik:
- A hideg időszakban összetett biokémiai folyamatok mennek végbe a magok belsejében
- Csírát okozó anyagok csak rétegződés után keletkeznek
- Tárolja a magokat ideiglenesen a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban
- Alternatív megoldásként a virágmagokat télen a kertben, védett helyen tárold
- Fajtájától függően vagy talaj nélkül vagy talajjal járjon el
Következtetés
Sok fajta virág könnyen elvethető a kertben, és rendszeres öntözés és megfelelő termőhelyi feltételek mellett magától kikel. Egyes virágoknál azonban a vetés nem olyan egyszerű, és bizonyos eljárást kell követni a csírázáshoz. Vetéskor különösen fontosak a hőmérsékleti értékek, a talaj összetétele és az időzítés, ezek a tényezők fajtánként nagyon eltérőek lehetnek. Virágmagok vásárlásakor általában a csomagolásra nyomtatják a részletes ültetési utasításokat, a saját maga gyűjtött magvak esetében pedig rendkívül fontos az informatív kutatás. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a magok egyáltalán nem csíráznak, például hidegcsíráztatókkal, amelyeket előzőleg rétegezni kell.
