Nagy erdőterületek fák teteje a területe. A fenyő nyest az európai emlősök legragyogóbb akrobatájának tartják. Mászóképességében csak ritkán gyönyörködhetünk, mert a kőnyesttől eltérően a félénk erdőlakó kerüli az emberközelséget. Ez a profil lenyűgöző részletekkel ismertet meg a nemes nyestről. Olvassa el itt, hogyan él a kis rabló, milyen ételeket részesít előnyben, és milyen természetes ellenségekkel kell küzdenie.
Profil: Pine Marten
- Marten (Martes) nemzetség a kutyaszerű ragadozók családjában
- Faj neve: Fenyő nyest (Martes martes)
- Más név: Nemes nyest
- Elterjedési terület: összefüggő erdők Európában és Nyugat-Ázsiában a fasorig
- Fej-törzs hossza: 45-58 cm (a bozontos farok nélkül)
- Farkhossz: 16-28 cm
- Súly: 800-1800 gramm
- Szőrme színe: gesztenyétől sötétbarnáig
- Tipikus jellemző: sárga, nem villás torokfolt (sárgatorok)
- Fülek: rövid, háromszög alakú, vékony, sárga szélekkel
- Rövid lábak nagyon szőrös mancsokkal
- Erős fogsor 38 foggal
- Tevékenység: főleg alkonyatkor és éjszaka
- Várható élettartam: vadonban 10 évig, fogságban 16 évig
A hosszú, bozontos farok egyensúlyi szervként szolgál a fenyő nyest számára, amikor ágról ágra lendül akár 10 méteres magasságban is. A szőrös akrobata akár 4 méter hosszúra is ugrik. Az alacsony testzsírszázalék karcsú alakkal párosulva optimalizálja a mozgékony ragadozó mászó- és ugróképességét. Az erdőlakó a hidegtől szigetelő vastag zsírréteg hiányát extra vastag télikabáttal kompenzálja, ezért a nevét a nemes nyestről kapta. A selymes téli bundája a fenyőnyestet sokáig keresett vadászáldozattá tette. Ennek eredményeként a gyönyörű prémes sok régióban megritkult. 2014-ben a nemes nyest lekerült a vadászható fajok listájáról.
Diéta és életmód
A fenyő nyest mindenevő, erősen kedveli a kisemlősöket, madarakat és tojásokat. A magányosok a nap nagy részét az egyik fészkükben töltik, amely fák üregeiben található. Az okos erdőlakók néha egy elhagyott mókusfészket vagy egy üres ragadozómadár-fészket alakítanak át élő barlanglá. Alkonyatkor a rabló élelmet keres az erdőben, fent és a fák alatt, mindig biztonságos távolságban az emberektől. Ez a zsákmány szerepel az étlapján:
- Madarak és tojásaik
- Mindenféle eger
- Békák és kis hüllők
- Mókus
- Rovarok és csigák
- Gyümölcsök és diófélék
A nemes nyest célzott nyakharapással öli meg a zsákmányt. A helyszínen ritkán eszi meg zsákmányát. Inkább a ragadozó szereti a táplálékát a következő fára szállítani, hogy ott nyugodtan megegye, és a maradványait lerakja. A fenyő nyest a hideg évszakra különféle tárolóhelyeket alakít ki, mert nem tart téli szünetet. Nem kell félnie a kemény téltől. A fagyos hőmérséklet csökkenti kedvenc zsákmányának repülési távolságát, így télen akár 50 százalékkal is csökkentheti területét anélkül, hogy éhségtől szenvedne.
Természetes ellenségek
A nyest természetes ellensége elsősorban a róka. A vadkutya széles körben elterjedt Európában, és a fenyő nyesttel osztozik élőhelyén. Mindkét ragadozó aktív alkonyatkor és éjszaka, így elkerülhetetlenek a találkozások, amelyek nem érnek jó véget a kisebb és könnyebb nyest számára.
A nyest nagyon keresett prédája a sasok és a baglyok számára. Az éjszakai vadászok, mint például a hiúz, szintén az óvatlan aranytorkokat veszik célba. Ezek az ellenségek azonban mára éppolyan ritkák, mint maga a nyest, ezért az emberek vitathatatlanul az első helyet foglalják el a halálos ellenfelek dicstelen rangsorában. A korábbi időkben a vadászok az erdőlakó selymes bundáját keresték. Ma a nyestnek nincs élőhelye, mert az összefüggő erdőterületeket elpusztítják az emberek.
Szaporodási és szülői szabadság
A fenyőnyastok territoriális magányos lényekként élnek. A hímek illatjegyekkel jelölik meg területüket, és hevesen védik azt az azonos nemű versenytársakkal szemben. Egy hím területe azonban gyakran átfedi több nőstény területét. A nyár közepén a párzási időszakban (párzási időszakban) nagy az izgalom a fák tetején, amikor a versengő kan kutyák sziszegve, sikoltozva rohangálnak, hogy megkülönböztessék magukat a párzásra kész nősténytől, mint a párzásra kész, tökéletes termelő. az utód.
A nőstény vemhességi ideje körülbelül 8 hónapig tart, mert a peték pihentetése biztosítja, hogy tavasszal napvilágot lássanak a 8-10 cm-es fiókák. A 3-6 fiatal állatok vakon születnek, és 4-5 hét után látnak.8 hetes korukban hagyják el a fészket, és 16 hetesen nagyrészt függetlenek. Nem ritka, hogy az utódok a következő tavaszig az anyával maradnak, mert a nőstény fenyőnyestek 2 éves időközönként készen állnak a párzásra.
Tipp:
A fenyőnyasták a sífutók az igazi nyestek között. Rövid lábukon 5-8 kilométert tesznek meg a földön egy éjszaka alatt, amikor a ragadozók vadásznak. Ha az élelmiszerkészlet korlátozott, az aranytorkók lenyűgöző 15 kilométert utaznak étkezés után.
Különbség a nyest és a nyest között
Soros kapcsolatuk miatt a fenyő nyest és a kövi nyest nagyon hasonlít egymásra. Életmódjukat tekintve mindkét nyestfaj jelentősen eltér egymástól. A kövi nyest mindenekelőtt kifejezetten az ember közelségét keresi, ami számos konfliktust okoz. Sok költséges motorhibát a nyest okoz, mert szereti a kábeleket rágcsálni. Szívesen ácsorog a padlásokon és éjszakai poltergeistként viselkedik, megfosztva az emberlakókat az álmuktól. A fenyő nyest és a kövi nyest megkülönböztethető a következő jellemzők alapján:
torokfolt
- Fenyő nyest: sárga és villás nélküli
- Bükk nyest: fehér és dupla villára osztva
Magasság és súly
- Fenyő nyest: 80-85 cm hosszú, 800-1800 gramm
- Bükk nyest: 40-75 cm hosszú, 1100-2300 gramm súlyú
Orr
- Fenyő nyest: sötét
- Bükk nyest: világostól rózsaszínig
Mancs
- Fenyő nyest: nagyon szőrös
- Bükk nyest: nincs szőr
Nyilvánvalóan mindkét nyestfaj kerüli egymást, mivel keresztezés eddig nem történt. A fenyő nyest és a kövi nyest ezért az evolúció fényes példájának tekintik, hogy a rokon ragadozók hogyan osztják fel élőhelyüket, hogy elkerüljék a pusztító versenyt a táplálékért.
