A természetes kertek az őshonos növények és fajok sokféleségét kínálják közvetlenül a küszöbön. Aki a jólét ilyen oázisát a magáénak szeretné nevezni, és egyben a természetvédelemhez is fontos hozzájárulást szeretne, az egyszerű eszközökkel teljesítheti ezt a kívánságát. A természetes kertek ideális menedéket kínálnak embereknek és állatoknak egyaránt. A természettel összhangban lévő kertészkedés nem igényel nagy erőfeszítést. Még az érett kertek is természetes kertté alakíthatók megfelelő tervezéssel.
Oázis a helyi növény- és állatvilág számára
A természetes kertek fajokban gazdagok, és ideális menedéket kínálnak az őshonos madaraknak, rovaroknak és más állatfajoknak. Az őshonos cserjék és fák sokfélesége vonzza a pillangókat, de a méhek és poszméhek is hálásan fogadják az elérhető táplálékot. Az ökológiailag értékes védett teret azonban semmi esetre sem szabad magára hagyni. Mert még egy természetes kert is megköveteli az alapszintű törődést, hogy ne fajuljon gazos tájrá.
Az ökokertek – ahogy a természetes kerteket gyakran emlegetik – számos előnnyel járnak. Például minden őshonos növényfaj télálló, így szinte teljesen felesleges a fagy elleni komplex előkészítés. Az ingatlan elhelyezkedése és mérete azonban másodlagos jelentőségű. Egyszerű eszközökkel kis előkertekből vagy domboldali ingatlanokból természetes természeti paradicsomot hozhat létre.
Tervezés és első lépések
Mielőtt csákányt és lapátot ragad, először el kell kezdenie a kert tervezését. Egy durva vázlat segít nyomon követni a jövőbeli ágyásokat, sövényeket stb. A puha és lefolyó formák ideálisak egy természetes kertbe. Ha nem akar egy egész kertet egyszerre újratervezni, kezdje a kis sarkokkal, és lassan bővítse azokat. Az első ésszerű megvalósítás például egy élő adatvédelmi kerítés létrehozása lenne. A bokrok rövid idő után fészkelőhelyül szolgálnak a madarak számára, bogyók gazdagítják étlapjukat. Természetes kertben csak természetes építőanyagokat, például fát és köveket használjon. Itt próbára teheti fantáziáját és kreativitását. Néhány hasznos tipp, hogyan tervezheted természetközeli kertedet egyszerű elemek felhasználásával:
- Használjon kavicságyat az utakhoz betonlapok helyett.
- Talált és olvasókövekből ágyhatárok készíthetők.
- Az öreg fatörzsek érdekes szemet gyönyörködtetnek.
- Alacsony dekoratív kerítések készíthetők fűz és mogyoró hajtásaiból.
- Egy patak vagy kis tavacska a békák stb. biotópjaként szolgál.
A díszítőelemek, például az ágyszegélyek vagy a nagy sziklák azonban másodlagos jelentőségűek. Mert a természetes kert virágzik a növényi sokféleségével, amely szinte kizárólag az őshonos növényekre és fákra korlátozódik.
Fű a vadkertbe
- Nád (Phragmites australis): A növények akár 5 méteres magasságot is elérhetnek. Ideális partszegélyek vagy nedves rétek lehatárolására. Rendkívül könnyen termeszthető és szaporítható.
- Csipőfű (Molinia caerulea): Bokrosan növekvő fűfajta. Akár 1 méteres magasságot is elérhet, és nyár közepén kékeslila virágokat hoz.
- Erdei márvány (Luzula sylvatica): Örökzöld növény, amely még árnyékos helyeken is optimálisan fejlődik. Nedves és humuszban gazdag talajt igényel.
- Blue Schillergrass (Koeleria glauca): A fű jól érzi magát sziklakertekben és rossz talajokon. A levelek kékeszöldek és keskeny alakúak.
- Hómárvány (Luzula nivea): A díszfű alkalmas fák és fák alá ültetésre. A hómárványnak örökzöld levelei vannak, és csak korlátozottan tud megbirkózni a teljes napsütéssel.
Ideális vadon termő cserjék és évelő növények
Az erdők számos funkciót töltenek be a vadkertben. Egyrészt lehatárolnak bizonyos kerti területeket, romantikus sarkokat alakítanak ki, vagy átlátszatlan sövényként szolgálnak. A sűrű ághálózat ideális szaporodási teret kínál a madarak és a kisemlősök utódainak.
- Dog Rose (Rosa carnina): A fa a humuszban gazdag aljzatot és a napos helyeket kedveli. 3 méteres magasságával ideális virágzó adatvédelmi képernyőként való használatra. Rendkívül kompatibilis a vágással.
- Krumplirózsa (Rosa rugosa): Csoportos vagy egyéni ültetésre alkalmas. A növény rózsaszín virágokat hoz, és eléri a 2 méteres magasságot. A virágzó cserje részben árnyékos területeken is termeszthető.
- Mogyoró (Corylus avellana): Az őshonos növény ősszel tápláló gyümölcsöket hoz az emberek és az állatok számára. Gyorsan növő cserje, alig több mint 3 méter magas.
- rohadt fa (Rhamnus frangula): A 3,5 méter magas cserje nem támaszt különösebb követelményeket a hellyel szemben. A fakó zöld lombozat érdekes szemet gyönyörködtető sövényben és magányos növényként is.
- Bodza (Sambucus nigra): Igénytelen sövénynövény, napos és részlegesen árnyékos helyeken virágzik. Az illatos és gyümölcsös fa fekete bogyókat kínál, amelyek főtt formában is fogyaszthatók.
Az évelő növények szintén a természetes kert elengedhetetlen részét képezik. Tervezéskor elegendő helyet kell adni ezeknek a növényeknek. A méh- és lepkelegelők gazdag táplálékforrást biztosítanak a nektárt kereső rovaroknak. Az őshonos évelő növények választéka nagy. Íme egy kis lista a legnépszerűbb virágos növényekről:
- Zsálya (Salvia nemorosa): Körülbelül 40-50 cm magas nyári virágzó, amely illatos illatot áraszt. A hosszú élettartamú növény teljes napfényes helyet igényel.
- Sedum(Sedum telephium): Későn virágzó növény lenyűgöző virágzattal. A robusztus növény éppolyan alkalmas szegélyekbe ültetésre, mint cserepes növényként. Fajtól függően akár 55 cm magas is lehet.
- Majoránna (Origanum vulgare): A fűszer nélkülözhetetlen része konyhájának, és nem hiányozhat egyetlen természetes kertből sem. A rózsaszín virágok júliustól szeptemberig jelennek meg, a majoránna napos és tápanyagban gazdag helyet igényel.
- Aranyvessző (Solidago cultorum): Az évelő nem véletlenül kapta a nevét, mert a palánk alakú virágok aranytengerben fürdetik a kertet.
- Little Lady's Mantle (Alchemilla erytrhopoda): Kompaktan növekvő évelő, akár 20 cm-t is elér. Az évelő növény ideális sziklakertekben és száraz kőfalakon történő termesztésre. Azonban könnyen megbirkózik a részben árnyékos helyen is.
- Foxglove (Digitalis purpurea): Az útifű növény eléri a 2 méteres magasságot. A növény lenyűgöző virágokkal rendelkezik, de erősen mérgezőnek tekinthető. Napos hely szükséges.
- Nefelejcs: Ennek a kis növénynek a világoskék virágai jellegzetesen ragyognak. A kompakt díszvirág különösen jól mutat csoportos ültetésben.
A szerkesztők következtetése
A természetes kert számos veszélyeztetett állatfajt vonz, és a hobbikertészeknek is lehetőséget kínál arra, hogy hátradőljenek és élvezzék a természet nyugalmát. A szükséges gondozás mértéke korlátozott, mert szinte minden helyi cserje, évelő és fa szívós. A fajokban gazdag vadvirágok elvetik magukat, és sokféle színben tündökölnek. Kevés tervezést és munkát igényel egy dísz- vagy konyhakert ökológiailag értékes vadonná alakítása.
Amit a természetes kert kialakításáról tudni érdemes
A természetes kertnek nem sok köze van egy emberi kéz által érintetlen természetdarabhoz. De a biokertész legalább a természetet veszi példaképül. Sok minden, amit általában természetesnek tartunk, csak emberi tervezés révén jött létre. A mai közép-európai erdőket telepítették, néhány kivételtől eltekintve igazi őserdők már nem léteznek. A nyílt, buja zöld réteket, ahol békésen legelnek a tehenek, egykor őserdők borították. És ez még a natúr kertben sem teljesen más, csak az itteni beavatkozások jobban illeszkednek a természethez. Itt is a kertész a teremtő erő. Nem hiába beszélünk természetközeli létről, mert nem létezhet olyan, hogy természetes kert.
A természetes kert jellemzői
- A természetes kertben a természetben is előforduló növényformák dominálnak.
- Ez az elv a legkönnyebben használható dísz- és szabadidős kertekben: lágy vonalak és finom átmenetek határozzák meg a megjelenést.
- Szigorúan geometrikus vízszintes vagy függőleges vonalak, körök és téglalapok hiányoznak.
- Precízen vágott pázsitszegélyek, iránytűvel megrajzolt szegélyek és képletesen nyírt ligetbokrok megzavarják a képet.
- A gyümölcsös és zöldséges kertek egyértelműen természetidegenek, függetlenül attól, hogy mennyire trágyázták és permetezték őket.
- A tápláléktermesztéshez nem szükséges területeket ellensúlyozni kell a „szelídített vadonnal”.
- Az alacsonyabb ültetvényekből kiálló őshonos fák vagy magasabb évelők térbeli struktúrákat hoznak létre.
- A környezetükben a természetben is előforduló növények kombinációja példaértékű lenne.
Tipp:
A vörös som például a kökény, a galagonya, a mogyoró, a klematisz és a klematisz fáihoz kötődik. A vadon élő évelők sikeres aláültetésnek tekinthetők.
- A díszkertben a puha, lefolyó formák a megfelelő helyen vannak, a natúr kertben a veteményeságyak célszerűen téglalap alakúak.
- De a geometriai szigor itt is vizuálisan enyhíthető, ha vadon élő növényeket ültetünk a szélekre.
Természetes kert és határai
- A természetes kert nem helyettesítheti a természetvédelmi területet és semmiképpen sem egy parkot.
- Aligha lehetséges zárt anyagciklusokat megvalósítani a kertekben. Az ültetés, a betakarítás és a műtrágyázás továbbra is természetellenes beavatkozások.
- Másrészt a legtöbb ember számára a kert az egyetlen módja egy földterület megművelésének.
- E háttér előtt a természetközeli kertészkedést érdemes előnyben részesíteni.
- A cél a kerítések – amelyek gyakran kizárják a sündisznókat és más hasznos rovarokat – felszámolását, vagy vad sövényekkel és fás szárú ültetvényekkel való helyettesítését kell, hogy legyen.
Tipp:
Ha több szomszéd egyesül, a környezetre gyakorolt pozitív hatás nagyobb, mint az egyes területek összege.
