A fenyőműtrágya a tűlevelű növények számára legmegfelelőbb műtrágya általános kifejezése. Teljesen egyértelmű, hogy nem csak a fenyőknek van ott, hanem a lucoknak, tujáknak, fenyőknek, borókának és egyéb tűlevelűeknek is. Különösen a tűlevelű fáknál tartanak a tűbarnulástól, amit a magnéziumtartalmú fenyőtrágya megakadályoz.
Trágya minden tűlevelűnek
A tűlevelűeknek más műtrágyára van szükségük, mint a többi fának. Gyakran nem látják el őket kellőképpen egy egyszerű NPK műtrágyával, és hiánytünetek alakulhatnak ki - beleértve a rettegett tűsárgást is, amelyet magnéziumtartalmú műtrágyával lehet megelőzni. A legtöbb tűlevelű növény tápanyagigénye nem tér el annyira, hogy még specifikusabb műtrágyát igényelne – a fenyőműtrágya mindenkinek megteszi.
Hozzávalók
A fenyőműtrágya a szokásosnál több nátriumot, foszfátot és káliumot tartalmaz. Részben szerves anyagból áll, de vasat, magnéziumot és ként is tartalmaz. Az arányok a gyártótól függően változnak. Más műtrágyákkal ellentétben a fenyőműtrágya egész évben használható, és összetételében nem különbözik a különböző évszakokban. Mivel a tűlevelű növények általában a szabadban találhatók, és lehetőségük van gyökérhálózatukat szükség szerint bővíteni, a hiányzó tápanyagokat önállóan pótolhatják. A kádban vagy zárt térben tartott növények ezt nem tudják megtenni - számukra megfelelőbb egy speciális műtrágya, amelynek összetétele figyelembe veszi az évszakokat és a növekedési fázisokat.
Alkalmazás és adagolás
A fenyőket és a lucfenyőket februártól augusztusig trágyázzák, ezekben a hónapokban nőnek a fák. Augusztustól téli álomra készülnek, és már nincs szükségük műtrágyára, amíg jövő tavasszal újra ki nem hajtanak. Négyzetméterenként 70-140 g műtrágya ajánlott adagonként, a fa méretétől függően. A műtrágya az időjárástól és a felszívódási képességtől függően egy héttől tíz hétig áll rendelkezésre, a talaj áteresztőképességétől, a talaj minőségétől és a fa méretétől függően. Egy evőkanál körülbelül 20 g szilárd műtrágya fér el, így az adagonkénti mennyiség három vagy több evőkanálnyi műtrágya.
A műtrágyát a fa körül a talajra szórják, és laposan, de egyenletesen bedolgozzák. Ha egy fát újonnan ültettek vagy áthelyeztek, műtrágyát is alkalmaznak, és bizonyos esetekben kicsit bőségesebben. Négyzetméterenként akár 180 g műtrágya is lehet. Érdemes legalább nagyjából betartani a gyártó előírásait a szükséges műtrágya mennyiségre vonatkozóan, mert az ellenkező vélemények ellenére a fenyőket és a lucfenyőket is túltrágyázhatjuk.
Epsom só fenyőműtrágya helyett
Természetesen műtrágya nélkül is nőhetnek a fák a szabadban – az erdőben sincs műtrágyázás. A fenyőműtrágya azonban olyan tápanyagkeveréket tartalmaz, amely nemcsak zöld tűleveleket biztosít, hanem elég gazdag nitrogénben is ahhoz, hogy a növények nagyon erőteljesen növekedjenek – gyorsabban, mint a természetben. Ha a fenyők és a lucfenyők csak lassan nőnek a saját kertünkben, akkor érdemes kevesebb fenyőtrágyát használni. Az Epsom só gyönyörű zöld tűket és életteli megjelenést biztosít. Az Epsom-só egy erősen koncentrált magnézium-szulfát műtrágya, amely valójában csak kiegészítő műtrágya barna tűlevelekhez. Ha azonban óvatosan és a növekedés megfékezésére használják, a só egyedüli műtrágyaként is szolgálhat. Az Epsom só folyékony keverékként és száraz műtrágyaként is kapható. Ha az Epsom-sót szárazon alkalmazzák, akkor azt nem szabad csak a növények körüli talajba bedolgozni. A növényeket is bőségesen kell öntözni, hogy a műtrágya feloldódjon a vízben és felszívódjon a gyökerekbe. Az Epsom-sónál is fontos odafigyelni a gyártó utasításaira: a műtrágyát nem szabad túladagolni.
Ha nem a műtrágya
A tűlevelű fák nem csak akkor kapnak barna tűlevelet, ha a talaj túlságosan tápanyagszegény, hanem egyéb okok miatt is. A bőséges és túlzott műtrágyázás előtt talajelemzést kell végezni - ez vonatkozik a fenyőműtrágyával tervezett műtrágyázásra, valamint az Epsom-sóra. Az erős talajtömörödés a tűk jellegzetes elszíneződését is okozza. A túl nedves hely szintén oka lehet a barna tűk megjelenésének. Ebben az esetben a kiegészítő műtrágya nem segít a fán, hanem rontaná a helyzetet. Ha csak Epsom sóval műtrágyázunk, ez a tűk megbarnulását is okozhatja, mert a talajban lévő magas magnézium-sűrűség megakadályozza a kálium felszívódását. Ezért érdemes lehet fenyő- vagy tűlevelű műtrágyát használni az Epsom-só helyett.
A hosszan tartó szárazság és télen a túl sok útsó, amely az olvadékvízzel és az esővízzel kerül a kertbe, a tűlevelű növényeknél is barna tűleveleket okozhat. Ezen kívül az olyan kártevőkről is ismert, mint a Sitka luctetű és a fenyő lisztbogár, amelyek megbarnítják a fertőzött fák tűit. A műtrágyázás ilyen esetekben nem segít.
Tippek gyorsolvasóknak
- A fenyők, lucfenyők, tuják és más tűlevelűek általában jobban elláthatók fenyőműtrágyával, mint tiszta NPK műtrágyával.
- A fenyőműtrágya a nitrogén, foszfát és kálium mellett ként, vasat és magnéziumot is tartalmaz.
- A magnézium és a kén megakadályozza a tűs barnulást.
- A nitrogéntartalmú fenyőműtrágyák felgyorsítják a tűlevelű fák növekedését. Ha azt szeretné, hogy a fák természetesebben (azaz lassabban) növekedjenek, az Epsom-só ajánlott.
- Az Epsom só egy kiegészítő műtrágya, amely lényegében magnéziumból és szulfátból áll. A keverék frissebbé és zöldebbé varázsolja a tűlevelű fákat.
- A műtrágyázás február és augusztus között történik: ezekben a hónapokban a fák növekedési fázisban vannak, és további tápanyagra van szükségük.
- Trágyázáskor mindig kövesse a gyártó utasításait: a túltrágyázott fák egészségügyi problémákkal küzdenek.
- A fenyőműtrágyát és az Epsom sót a fa körüli talajban eloszlatják (a mennyiség a fa méretétől és a rendelkezésre álló talaj négyzetméterétől függ), és laposan és egyenletesen bedolgozzák.
- Ha szilárd műtrágyával trágyázzuk, utána mindig legyen bőséges víz.
- A fenyőknek laza talajra és nem túl nedves helyre van szükségük – a barna tűleveleket a talaj tömörödése vagy elvizesedése is okozhatja.
- A tűlevelű fáknak sekély gyökerei vannak, a szárazság oka lehet a barna tűleveleknek. Egyéb okok, amelyeknek semmi közük a műtrágyázáshoz, az útsó és a kártevők.
Amit a fenyőműtrágyáról tudni érdemes röviden
A tűlevelű fákat, például a fenyőt, nem szabad ősztől tavaszig trágyázni, mert akkor nincsenek a növekedési fázisban. Ezalatt nem árt vizet önteni, de nem feltétlenül szükséges. A trágyázás csak február-márciustól történik. Itt fenyőműtrágya vagy Epsom só használható. Azonban soha nem szabad műtrágyázni a növény első öntözése előtt! Csak akkor feltételezheti, hogy a fenyőtrágya kellően hatásos, ha már egyszer meglocsolta, vagy a csapadék miatt még nedves a talaj.
- A fenyőműtrágya különféle tápanyagokat használ, például nitrogént, amivel a növényeket ezután ellátják.
- A magnézium a fenyőműtrágyában is nagy mennyiségben van jelen. Ez egyrészt leküzdi a talaj magnéziumhiányát.
- Másrészt a magnézium ellensúlyozza a tűk barnás elszíneződését, ami különösen tavasszal fordul elő, mivel a kevés fényről és a napról a sok fényre és napsütésre változik.
- A megfelelő fenyőműtrágyával és az Epsom-só használatával ezek az elszíneződések megelőzhetők vagy teljesen kezelhetők.
- Epsom sóval például 100-200 milligramm/négyzetméteres adagnak van értelme a gyógyító kezeléshez.
- A megelőző kezeléshez 50-200 milligrammos adagot válasszon.
- A legjobb adagolás nem csak a fenyőműtrágyával trágyázni kívánt növényektől függ, hanem magától a felhasznált fenyőtrágyától is.
- Itt érdemes az árra is figyelni, ami legfeljebb két-három euró lehet csomagonként.
