A természetben a fák ellátják magukat tápanyagokkal, és így fenntartják a tápanyag-ciklust. Ennek feltételei általában nem teljesülnek a kertben, vagy azért, mert túl rossz a talaj, vagy azért, mert más fák versenyeznek vele. Ha lombhullató fákról van szó, különbséget teszünk dísz- és gyümölcsfák között.
Lombhullató fák trágyázása – alapok
A lombhullató fák különböző funkciókat tölthetnek be a kertben, legyen szó árnyékolóról, árnyékolóról, dísz- vagy gyümölcsfáról. A fő tápanyagok, a nitrogén, foszfor és kálium mellett minden fás szárú növénynek megfelelő mennyiségű ásványi anyagra és nyomelemre is szüksége van. Az adott tápanyagszükségletet befolyásoló tényezők a fafaj, az elhelyezkedés, a talaj állapota és a fa mérete, a fényviszonyok és az időjárás. A nagyobb gyökérmélységű fák lényegesen több tápanyagot tudnak felvenni. A természetben a fontos tápanyagok az időjárási folyamatok révén jutnak a talajba. Ez természetes tápanyag-ciklust hoz létre.
Ez a kertben is működhet, de ez a folyamat itt gyakran megszakad. Ez többek között annak köszönhető, hogy sok esetben rendszeresen eltávolítják a lehulló leveleket, így nem tud a helyszínen rothadás, és fontos tápanyagok elvesznek. Ezeket megfelelő faműtrágyával kell kiegyensúlyozni.
Fa műtrágya fajtái
Alapvetően két különböző műtrágya létezik: szerves és ásványi műtrágya:
Biológiai műtrágyák
A szerves trágya a természetben előforduló szerves anyagok bomlásával jön létre. A növényi tápanyagok, amelyeket kezdetben eltávolítanak a talajból a növények növekedéséhez, elpusztulásuk után visszakerülnek a talajba, a természetes körforgás folyamatosan lezárul.
- Nagyon jó szerves trágya a komposzt, a trágya és a növényi trágya
- A kőpor, a szarvforgács és a szarvliszt is jól használható
- A komposzt minden fontos tápanyagot és nyomelemet tartalmaz
- A kőzet por őrölt kőporból áll
- A szarvforgács és a szarvliszt az állati termelés salakanyagai
- Szerves műtrágya hatása, csak az anyagok lebomlása után kezdődik
- Lassabban működik, de hosszabb ideig
- Túltrágyázás ritkábban történik
Tipp:
Mindig előnyben kell részesíteni a biofa műtrágyákat az ásványi műtrágyákkal szemben. Környezetbarátabbak, és megelőzhetik a gyümölcsfogyasztás során az ásványi műtrágyák nem megfelelő használatából adódó egészségkárosodást.
Ásványműtrágyák
A biofa műtrágyák pozitív tulajdonságai ellenére a hobbikertészek között jó néhány rajongója van az ásványi műtrágyáknak. A benne található tápanyagok gyorsabban jutnak a növények rendelkezésére, mert könnyebben és gyorsabban oldódnak. Az eredmények már rövid idő után láthatóak. De gyakran az adagolás nem optimális. Túltrágyázás lép fel, ami tartós hatással van a környezetre, mert az oldható komponensek is bemosódnak a talajvízbe.
Az ásványi műtrágyák, más néven műtrágyák kizárólagos használata meggyengítheti a talaj fontos élőlényeit, így a talaj már nem lesz megfelelően levegőzve. Az eredmény eróziós károsodás és talajtömörödés. Fatrágyaként az érett gyümölcsben, különösen a gyümölcsfákban felhalmozódhatnak a maradványok, és így bekerülhetnek a táplálékláncba. Ezenkívül a nitrogéntöbblet csökkentheti a hozamot.
A túltrágyázás okozta károk más lombos fákon is megfigyelhetők. A lombozat megsárgulhat és megéghet. Ezenkívül az érintett növények általában sokkal érzékenyebbek a fagykárokra, a kártevőkre és a betegségekre. Mindennek ellenére az ásványi műtrágyák a lombhullató fákat is elláthatják minden fontos tápanyaggal, amennyiben az adagolás megfelelő. A gyakran használt műtrágyák közé tartozik a kékszemű, mész, mész-ammónium-nitrát vagy az úgynevezett NPK műtrágyák.
Tipp:
Ezeken a műtrágyákon kívül léteznek szerves-ásványi műtrágyák is, mindkettő keveréke. Azonban nem kínálnak előnyt a tisztán szerves vagy tisztán ásványi műtrágyákkal szemben.
Az egyes összetevők funkciója
Csak ha a fákat megfelelően látják el minden szükséges tápanyaggal, akkor sok új hajtás, virág vagy termés fejlődhet ki. Mind a szerves, mind az ásványi műtrágyákban a legfontosabb elemek a nitrogén, a foszfor és a kálium. Ezenkívül ásványi anyagokra, például kénre, kalciumra és magnéziumra, valamint nyomelemekre, például vasra, mangánra, rézre és cinkre van szükség. Ezen elemek mindegyike bizonyos funkciót tölt be a fa anyagcseréjében. Közvetlenül kölcsönhatásba lépnek egymással, és mindig kiegyensúlyozott arányban kell jelen lenniük a talajban.
Foszfor (P)
- Foszforos műtrágyák, lehetőleg virágzó és gyümölcsös gyümölcsfák számára is
- A foszfor elősegíti a virágok, gyümölcsök és magvak fejlődését
- Támogatja az egészséges és erős gyökerek kialakulását
- Virágzó és gyümölcstermő lombos fák szükségesek
- A talaj túl magas nitrogéntartalma akadályozhatja a foszfor felszívódását
- A túl sok foszfor a növekedés visszamaradásához vezet
- Gátolja a fontos nyomelemek felszívódását
- Optimális foszfortartalom a gazdag virágflórában, terméskötésben és termésérettségben látható
Nitrogén (N)
A nitrogén elsősorban a zöld növényrészek növekedését serkenti. Elvileg a nitrogén alapú műtrágyák, az úgynevezett „zöldtrágyák” alkalmasak a lombozatukra különösen fontos fákra. Az ásványi műtrágyákban használt nitrogént általában szintetikusan állítják elő. A nitrogénhiány lelassítja a növekedést, és a levelek halványzöldre vagy sárgára válnak. A nitrogéntöbblet puha, instabil szövetekhez és hízó levelekhez vezet. Általában a nitrátoknak való fokozott expozíciót is magával hozza. A talaj optimális nitrogéntartalma a normál növekedésben és a buja zöld lombozatban tükröződik.
Kálium (K)
A kálium a talaj természetes összetevője. Biztosítja a stabil növényi váz kialakítását, elősegíti a gyökerek, gumók és termések kialakulását, erősödését. A víz és a tápanyagok szállításához is szükséges, és ellenállóbbá teszi a növényeket a fagyokkal és a kártevőkkel szemben. A káliumhiány számos hiánytünethez vezet, mint például a növekedés visszamaradása, a hervadás, a levelek ernyedtsége és elszíneződése, valamint a betegségekre való fokozott fogékonyság. A túl sok kálium gátolja a növekedést, és gyökérégést, levélkárosodást és növekedési visszamaradást okozhat. Ha a fa egészségesnek tűnik, egyenletesen és gyorsan növekszik, a káliumtartalom ideális.
Mikor kell műtrágyázni?
A lombhullató fák lehulló leveleiket használják fel arra, hogy minden fontos tápanyaggal ellátják magukat. Segíthetsz nekik, ha egy gereblyével szétteríted a környező leveleket a fa korongjára és valamivel túlra. A többit a talajban lévő mikroorganizmusok végzik. Lombhullató fák trágyázásakor a kevesebb több.
- A lombhullató fákat nem feltétlenül kell minden évben trágyázni
- Kétévenként elegendő
- Mindig csak a tenyészidőszakban trágyázz
- A bimbózás kezdetén március/áprilisban és a hajtások végén június 24-e körül
- A szerves trágya hatása késik
- Átfutási idő 3-4 hét ajánlott
- A talaj nedvességtartalmától és hőmérsékletétől függően
- Az ásványi műtrágyák vízben oldódnak és azonnal a növények rendelkezésére állnak
Ősszel és télen, a pihenőidőben teljesen kerüljük a műtrágyát, mert akkor a növények nem vesznek fel tápanyagot. Ha máskor mégis műtrágyázunk, azzal kockáztatjuk, hogy a növények nem érnek be. A puha hajtások fagyérzékenyek és károsodhatnak. A műtrágyázás gyakorisága és időpontja a fa korától is függ.
A kiültetéskor komposzttal ellátott fiatal fáknak idén nincs szükségük további műtrágyára. A komposzt az első évben minden fontos tápanyaggal ellátja. A gyökérterületen lévő vastag talajtakaró réteg megakadályozza a többi növény versenytársát, amelyek megfoszthatják a fát a tápanyagoktól.
Útmutató a műtrágyázáshoz
Mielőtt elkezdené a műtrágyázást, javasoljuk, hogy a fakorong körüli területen talajelemzéssel határozzuk meg a tényleges tápanyagszükségletet. Ha az eredmény egyértelmű, akkor először is figyelembe kell venni, hogy a lombos fa gyökérrendszere általában valamivel szélesebb, mint a koronája, így a korona ereszén kívül is vannak finom úgynevezett szívógyökerek.
Ha a fa korongja nem nőtt be, vagy kinyílt, vékony műtrágyaréteggel szórhatja ki a teljes területet, és kissé túl is. Ezután egy gereblyével finoman beledolgozzuk a talajba. Ezután terítsen a tetejére egy réteg talajtakarót, amelyet minden évben meg kell újítani.
A gyepen vagy réten növekvő lombos fák trágyázásához általában nincs értelme egyszerűen kiszórni a műtrágyát. A gyep alá úgy kell bejuttatni, hogy a fatárcsán gyepszellőztetővel rendszeres időközönként kis lyukakat készítünk, hozzáadjuk a műtrágyát, és ha szükséges, vízzel iszapoljuk.
Gyümölcsfák lehetőleg ne legyenek a gyepen vagy a réten; nyitott faablak nélkül nagyon erős a verseny a füvekből származó táplálékért, különösen a fiatal fák esetében. Ezenkívül soha nem szabad száraz talajra alkalmazni, mert ez megégetné a gyökereket. A műtrágya típusától függően érdemes eső után vagy öntözővízzel kijuttatni.
Tipp:
A megfelelő talajelemzéshez ajánlatos mindig a fakorong különböző részeiről mintát venni, hogy reprezentatív eredményt kapjunk. Az ilyen talajelemzéseket körülbelül 4-5 évente meg kell ismételni.
Organikus trágyázás
A gyümölcsöt nem hozó lombhullató fák nagyrészt el tudják látni magukat tápanyaggal, ha ősszel lehullatják a leveleiket. A gyümölcsfák tápanyagigénye valamivel magasabb. Ha a lehullott gyümölcsöt heverni hagyja, különösen a gyümölcsfákon, ez is természetes trágya. A komposzt a legjobb szerves trágya sok hobbikertész számára.
- 3-5 évente friss vagy érett komposztot szórjon a fakorongokra
- Kenyhén dolgozzon a talajba
- Ha szükséges, adjon hozzá némi elsődleges kőport
- Adjon egy réteg talajtakarót a komposzthoz
- Fűnyírás, kéregtakaró vagy faforgács megfelelő
- Adjon 100–140 g nitrogénműtrágyát csonthéjas gyümölcsfákhoz
- Lemves gyümölcshöz fánként 70-100 g elegendő
- Fiatal növények esetében kb. 75%-kal csökkentse a műtrágya mennyiségét
- Egyes fahamu növelheti a talaj káliumszintjét
- Fontos nyomelemek bevitele algamésszel vagy kőporral
A komposzt kevésbé alkalmas mészérzékeny lombos fák, például rododendronok, somfa vagy magnólia műtrágyájaként. Egy másik jó szerves trágya a trágya, ló-, juh-, szarvasmarha-, nyúl- vagy csirketrágya formájában. Meg kell jegyezni, hogy a trágyát soha nem szabad frissen kijuttatni, hanem csak akkor, ha jól elkorhadt. Körülbelül háromévente ősszel kell szétteríteni a kérdéses területen, és sekélyen el kell temetni. A szarvasmarha trágya egyébként pellet formájában is kapható.
Tipp:
A kéregtakarás felhordása előtt gondoskodni kell a megfelelő nitrogénellátásról, mert a kéregtakarás különösen sok nitrogént távolít el a talajból. Ezért érdemes a komposztot szarvforgáccsal vagy szarvliszttel (nitrogénműtrágyával) keverni, hogy elkerüljük az alulkínálatot.
Ásványi műtrágyázás
A talaj súlyos hiányosságai ásványi műtrágyákkal viszonylag gyorsan pótolhatók. Bár humuszt nem építenek fel, mégis ellátják a fákat minden szükséges tápanyaggal. A fő probléma itt a helyes adagolás, így viszonylag hamar bekövetkezik a túlkínálat vagy a túltrágyázás, ami inkább árt a fának, mint segítené.
A lombhullató fák, különösen a gyümölcsfák legelterjedtebb ásványi műtrágyája a mész-ammónium-nitrát és a kékszem. Ezeket a műtrágyákat legjobban két külön adagban lehet kijuttatni a talajba. Általában 15-20 g műtrágya elegendő. Az idősebb fák iránti igény valamivel nagyobb. Itt 50-60 g-os mennyiség ajánlott.
Tipp:
Ha szerves és ásványi műtrágyák keveréke mellett dönt, lehetőleg nitrogén alapú komplett műtrágyát használjon.
Tápanyaghiány kimutatása
A tápanyaghiány jele lehet például a növekedés hanyatlása. Ha a levelek észrevehetően elveszítik színüket, és világosabbak és világosabbak lesznek, ez klorózisra utalhat. Ezt általában az ásványi tápanyagok, például a magnézium és a vas hiánya okozza. De léteznek olyan növények, úgynevezett indikátornövények is, amelyek meglévő hiányt jeleznek. Ide tartozik a csalán, amelynek előfordulása különösen magas a nagyon nitrogénben gazdag talajokon. Másrészt az ízeltlábúak és a kamilla a nitrogénhiány jelei lehetnek.
A sóska, a zsurló és a korpa különösen jól fejlődik alacsony mésztartalmú talajokon. A hanga, a réti sóska és a százszorszép szereti a tápanyagszegény talajt. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy hiány vagy többlet van, nem kerülheti el a megfelelő talajelemzést, amelyet ideális esetben néhány évente meg kell ismételni.
