A fény csak időnként hatol a földig az esőerdőben. A sűrű fák teteje alatt szinte mindent világos árnyék borít. A túlélés érdekében a növényeknek nagyon speciális stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy megkapják a kívánt napfényt. Sok növény nem a földön nő, hanem a fák ágain ül. Mások a földben vannak, de használja a fákat mászókaként, hogy a lehető leggyorsabban feljusson a csúcsra.
Különleges életkörülmények a trópusi esőerdőben
A világ legfontosabb őserdei: a trópusi esőerdők az Egyenlítő két oldalán húzódnak a meleg, mindig párás vidékeken. Az eddig felfedezett körülbelül 300 000 növényfaj körülbelül kétharmada a trópusi esőerdőkben őshonos.
Attól függően, hogy milyen magasságban nő az esőerdő, a következőket különböztetjük meg:
- Mangrove erdők (a part közelében)
- Alföldi esőerdők
- Hegyi esőerdők
A trópusi esőerdők tipikus csapadékmennyisége 2000 és 10000 milliméter között mozog évente. A hőmérséklet egész évben 25 fok körül alakul. A trópusi esőerdő növényzete jellegzetes szintekre oszlik.
- felső emelet: elszigetelt fák akár 60 méter magasan
- Koronarégió: Sűrű lombkoronával rendelkező fák, az esőerdő fő lombkorona, kb. 40 méter magasak
- középszint: fiatal fákból, magas bokrokból, páfrányokból áll, fajokban nagyon gazdag
- Cserjeréteg: kb. 5 méteres cserjék és fiatal fák
- Gyógynövényréteg: az alatta lévő régiók csak 1-3% napfényt kapnak, itt szinte csak páfrányok, gombák és mohák nőnek
Az esőerdők talaja, amelyek többnyire több millió éve léteznek, általában nagyon tápanyagszegények.
Gyógynövényréteg mohákkal és páfrányokkal
Ami a mohákat és páfrányokat illeti, az összes ismert faj 75-90%-a trópusi esőerdőkből származik. Az egyik legimpozánsabb példány a fapáfrány, melynek tollas levelei akár négy métert is elérhetnek. Körülbelül 3000-4000 mohafaj őshonos az esőerdőben.
Példák páfrányokra:
- Csíkos páfrányok (Aspleniaceae), például a fészekpáfrány (Asplenium nidus)
- Páfrányok (Cyatheales, Dicksoniaceae)
- Pettyes páfrányok (Polypodium, Lindsaeaceae)
- Páfrányfélék (Dennstaedtiaceae)
- Féregpáfrány család (Dryopteridaceae)
- Lóhere páfránycsalád (Marsileaceae)
- Kardpáfrányok (Nephrolepidaceae)
- Ophioglossaceae
Egyéb lágyszárú növények
- Lófarok (Equisetaceae)
- Keszeg fűszernövények (Isoëtaceae)
- Klubmohák (Lycopodiaceae)
- Mohapáfrányok (Selaginellaceae)
mászónövények
Valószínűleg a legismertebb kúszónövények a liánok, amelyek idővel fásodnak, és akár 300 méter hosszúra is megnőhetnek. Ha a hegymászó növényekről van szó, számos különböző módszer létezik, amellyel a növények egy magas fához tapadnak. A szőlőnek általában dugóhúzó-szerű hajtásai vannak, amelyeket megfognak. A szétterülő hegymászók tüskékkel vagy tövisekkel rögzítik magukat a talajhoz. A hegymászóknak nincsenek fejlett mászószervei, az egész növényi hajtás a függőleges mászást segítő eszközök (fák és bokrok) köré tekeredik.
A liánok a nemzetség néhány faját tartalmazzák:
- Kapri család (Capparaceae)
- Orsófa család (Celastraceae)
- Trombitfa család (Bignoniaceae)
- Bauhinias, orchideafák (Bauhinia)
- Palackfa család, pikkelyes almafélék (Annonaceae)
- Szappanfa, szömörcefélék (Anacardiaceae)
Jól ismert kúszónövények a trópusi esőerdőből:
- Ablaklevél (Monstera deliciosa)
- egyes flamingóvirágok (például Anthurium scandens)
- Borostyánnövény (Epipremnum aureum)
- Fabarát (Philodendron)
- Pasiflorafélék családja (Passifloraceae), például maracuja vagy maracuja
Epifiták
A mászni nem tudó növények valami mást találtak ki. Egyszerűen leülnek a fák ágaira, hogy megkapják a kívánt fényt. Ezeknek az epifitáknak a magjait gyakran az esőerdő felső szintjeire viszik a madarak. Az evolúció során ezek az epifiták sokféle stratégiát fejlesztettek ki, hogy függetlenné váljanak a talaj víz- és tápanyagellátásától.
Orchideák
Az orchideákban körülbelül 30 000 faj található, amelyek többsége trópusi esőerdőkben őshonos. Egyes orchideák szabadon lógó léggyökereket képeznek, amelyekkel szó szerint felszívják az esővizet. Az orchideák azonban nem élősködő növények, amelyek abból a fából táplálkoznak, amelyen élnek. Csupán a fák kérgébe tapadnak, hogy közelebb kerüljenek a létfontosságú napfényhez. Vizüket és tápanyagaikat elsősorban az itt nap mint nap előforduló esőből vagy ködből nyerik. Népszerű típusok:
- Phalaenopsis
- Vanda
- Dendrobium
- Igazi vanília
Bromeliadák, ananászfélék (Bromeliaceae)
A bromeliádok epifitaként is nőnek a trópusi esőerdők fáin. A tölcsér alakú levelek összegyűjtik az esővizet és a tápanyagokat a kifújt részecskékből. Az ananász családban a leveleket úgynevezett szívópikkely borítja. Ezek a pikkelyek megduzzadnak, amint esővízzel megnedvesítik őket. A növények élőhelyet biztosítanak a mikroorganizmusoknak, de a békáknak is, amelyek a víztározókba rakják le tojásaikat. Egyébként a tillandsiák is a broméliák családjába tartoznak.
- Guzmania
- Billbergia (szobazab)
- Neoregelia
- Tillandsia (Tillandsia)
További epifiták
- Arum család (Araceae)
- Lándzsalevél (Anubias)
- Flamingó virág (Anthurium)
- Zöld liliomok (Chlorophytum comosum)
- Törpepaprika (Peperomia)
- Shames (Aeschynanthus)
Félfifiták
A tényleges epifitákon kívül, amelyek egész életüket egy nagyobb növényen töltik, vannak olyan speciális növények is, amelyek csak egy bizonyos korig (vagy attól kezdve) töltenek ott. Ide tartozik például két jól ismert növény:
Fojtábé
A fojtófüge élete úgy kezdődik, mint egy nagy fa ágán lévő mag. Eleinte egyszerű epifitaként nő ott. Ha egy fojtogató füge jól növekszik és virágzik, ez szinte mindig a gazdafa halálával jár. Amint a fojtófüge eléggé kifejlődött saját gólyalábas gyökereiből, elkezdi fojtani gazdáját. A fojtogatófüge a Ficus nemzetség különféle fajait tartalmazza.
Monstera
A Monstera (ablaklevél) nemzetség egyes képviselői a földön csíráznak, és kezdetben nagyobb fát keresnek. Csak ott alakulnak ki az igazi levelek. Mászás közben a Monstera két különböző típusú gyökeret képez: a tapadó gyökereket és a hosszú, nagyon gyorsan növekvő léggyökereket. Velük a növény 30 méter felett is képes elérni a talajt, és ott tápanyagot és vizet felvenni, még akkor is, ha a növény alsó része már elpusztult.
Parazita növények
Más növények meg sem próbálnak maguktól túlélni. Más növényekkel táplálkoznak.
- Rafflesia (Rafflesia)
- Corynaea crassa (a Balanophoraceae családból)
Növények az aljnövényzetből
A trópusi esőerdőkben sokkal kisebb a talajt érő fény mennyisége, mint a lombhullató erdeinkben. Ennek eredményeként ott alacsonyabb a lágyszárú talajnövekedés változatossága. Ezek közül a növények közül sok közkedvelt nálunk szobanövényként alacsony fényigényük miatt:
- Begonia (Begonia)
- Aroid család (Araceae), például egylevél (Spathiphyllum), lenszál (Aglaonema)
- Flamingó virágok (Anthurium)
- Dieffenbachia (Dieffenbachia)
- Nyílgyökér család (Marantaceae), például kosármarant (Calathea Zebrina)
- Sóska család, mint a Biophytum sensitivum
- Nyíl levelek (Alocasia)
- Sugárzó arália (Schefflera), néha kúszónövények is
- Durvalevelű család, borágófélék (Boraginaceae)
- Hattyúvirág (Butomaceae)
- Isten szeme (Tradescantia), mint a zebra ampelwort (Tradescantia zebrina)
- Törpepaprika (Peperomia), mint a Peperomia caperata
- Ezüst hálólevél (Fittonia)
Pálmafák és bambusz
Emellett a különböző pálmafák és bambuszfajták (például az óriásbambusz) is a trópusi esőerdők tipikus képviselői. De a közép-európai kertekben telepített növényfajok is megtalálhatók az esőerdőben, például a puszpángfélék családja (Buxaceae). Manapság több mint 200 pálmafafajt ismerünk, mintegy 2500 alfajával. A legtöbb pálmafa otthonosan mozog a trópusi esőerdőkben, mert sok meleget és nedvességet igényel, de egy kicsit több fényt is, mint az ott előforduló többi növény. Ezért általában tisztásokon vagy az esőerdő szélén találhatók. Gyenge fényigényű pálmafák:
- Hegyi pálma (Chamaedorea elegans)
- Nagy sugárpálma (Licuala grandis)
- Kentia pálma (Howea fostweriana)
- Ausztrál esernyőpálma (Livistona australis)
Húsevő növények
A trópusi esőerdőkben előforduló nagyon különleges növényfaj a húsevő növények. Ide tartoznak például:
- Korcsónövények (Nepenthes)
- Szuroknövények (Sarracenia), mint a Sarracenia purpurea
Természet
Sok növény, amelyet fűszerként vagy gyümölcsként ismerünk, vagy amelyeknek a fáját bútorok készítésére használják, a trópusi esőerdőkből származik. Hogy csak néhány példát említsünk:
- Banán (tisztásokon nő)
- Fahéj
- Ginger
- Papaya (Carica papaya)
- Igazi vanília
- Mahagónifa
Következtetés
Hihetetlen fajok sokfélesége van a trópusi esőerdőben. Az egyes növények a kedvezőtlen talaj- és termőhelyi adottságok miatt rendkívül specializálódtak. A növények gyakran csak egyszer fordulnak elő több száz méteres körzetben, egyazon faj nagy gyűjteményei nagyon ritkák. Egyes növények nagyon árnyéktűrőek, mások gyönyörű virágokat hoznak, ezért szobanövényként népszerűek. Mindannyian egész évben szeretik a meleget és a nedvességet.
