Amint a hosszú, hideg tél után végre újra megjelennek az első meleg napsugarak, a hobbikertész ujjai természetesen viszketni fognak. Ideje előkészíteni a kertet és elvetni az első növényeket. Hagyományosan a kertészeti év az úgynevezett tavaszi zöldségekkel kezdődik. Általános szabály, hogy az időjárási viszonyoktól függően márciustól kerülhet a talajba. A tipikus fajták közé tartozik a jégsaláta, a spenót és a retek. Nemcsak az év elején vethetők, hanem korán betakaríthatóak is.
Mik azok a tavaszi zöldségek?
Nincs pontos definíció, hogy mit kell érteni a tavaszi zöldségek alatt. Szintén nem botanikai kifejezés. Alapvetően elmondható, hogy minden kora tavasszal elvetett vagy elültetett zöldség tavaszi zöldségnek számít. Szűkebb értelemben azonban olyan fajtákról van szó, amelyek jól bírják az egy-két éjszakai fagyot, amelyektől még félni kell. Egyébként korai fajtákról is beszélünk. Az időjárás és a hőmérséklet természetesen döntő szerepet játszik a tavaszi zöldségek vetésekor. Normál körülmények között márciusig nem lesz olyan az időjárás, hogy fennakadás nélkül lehessen művelni. A hónap azonban csak hozzávetőleges iránymutató. Nem igaz az az alapvető állítás, hogy márciustól lehet tavaszi zöldséget vetni. A döntő tényező az időjárás.
Tipp:
A hó jó mutató. Amíg van még hó vagy nagy mennyiségű hó a kertben, nem lehet tavaszi zöldséget vetni. A talaj ekkor általában még mindig túl hideg lesz a magoknak.
A fajták
A tavaszi zöldségeket alapvetően három kategóriába sorolhatjuk. Az első kategóriába tartoznak mindazok a fajták, amelyek viszonylag könnyen megbirkóznak az éjszakai fagyokkal. Ide tartozik a jégsaláta, a saláta, a retek, a karalábé és a spenót. A második kategóriába azok a zöldségek tartoznak, amelyek szintén viszonylag érzéketlenek a hidegre, de mégis védeni kell a fagytól. Tipikus képviselői a mángold, a tölgylevelű saláta és a lollo. Végül a harmadik kategóriában csak spárga van. Klasszikus tavaszi zöldség is, de különleges esetet képvisel, mivel termesztése nagyon speciális ismereteket igényel, és viszonylag összetett. Ezért csak hobbikertészek és önellátásra vágyók számára alkalmas.
Alapvető információk a termesztésről és gondozásról
A tavaszi zöldségeket általában vetik, és nem ültetik. Ahhoz, hogy ez problémamentesen működjön, a téli időszak után először egy gereblyével alaposan fel kell lazítani az ágyás talaját. A talajba egy kis komposztot is érdemes bedolgozni. Ez különösen igaz, ha ősszel nem végeztek műtrágyázást. Ahhoz, hogy a magok kicsírázhassanak és növényekké nőjenek, feltétlenül vízre van szükségük. Mindig fontos, hogy a talaj viszonylag nedves legyen. Ha kevés az eső, az öntözést a kertészeti év ezen korai szakaszában kell elvégezni. Bizonyos fajtákat, például a mángoldot vagy a tölgylevelű salátát is óvni kell az éjszakai fagytól. Itt célszerű az ágyat fóliával letakarni. A tavaszi viszonylag hideg időjárásnak van egy előnye is: a tavaszi zöldségekkel általában nem kell félni a kártevők ellen, mert egyszerűen túl frissek az állatok számára.
A legnépszerűbb fajták
A tavaszi zöldségnek számító zöldségek listája viszonylag kiterjedt. Van azonban öt olyan fajta, amelyek hasonlítanak a klasszikusokhoz. Ezért a kertészek körében is a legnépszerűbb fajták, és jellemzően a szezon elején vetik:
Karalábé
A karalábé viszonylag érzéketlen a hidegre. Magjai és fiatal növényei jól bírják a 12 és 15 Celsius-fok közötti hőmérsékletet. Normál körülmények között ezért március közepétől egészen a végéig problémamentesen felvihető az ágyra. Áprilistól mindenesetre biztonságban kell lennie a hőmérséklettel kapcsolatban. A karalábé alapszabálya, hogy a hőmérséklet több napig ne essen tíz fok alá. A részlegesen árnyékos vagy napos hely ideális. A karalábé nem jön ki más káposztafajtákkal. Ezért nem kellett volna korábban más fajtát ültetni az ágyásba. Ahhoz, hogy jól fejlett, se nem fás, se nem hasított gumókat kapjunk, két döntő tényező fontos: az egyenletes öntözés és a minél tápanyagdúsabb talaj. A talajt célszerű mulcsozni, hogy egyfajta víztározót hozzunk létre. Az állandó öntözés továbbra is szükséges. A karalábé a magtól a betakarításig nyolc-tíz hétig tart. Könnyen gondozható, ezért nagyon egyszerű, de termő tavaszi zöldség, amely többféleképpen használható a konyhában. Az első betakarítás után az első fagyig újra termeszthető.
Jégsaláta
A jégsalátának sincs túl sok problémája a hideggel. Ezért márciustól vagy áprilistól hideg keretbe vethető. Alternatív megoldásként a fiatal növényeket kezdetben külön is nevelhetjük cserépben. A szabadba ültetésre április közepe táján kerül sor. Vetéskor mindig sorba kell vetni. A magokat nem szabad túl mélyen a talajba nyomni. Ahhoz, hogy kicsírázhassanak, szükségük van a nap melegére – ez pedig nem érhető el, ha túl mélyen vannak a földben. Amikor a fiatal növények elérik a tíz centiméter körüli magasságot, ki kell szúrni őket. Ez a növények szétválasztását jelenti. Kiszúrod őket a földből, és nagyobb távolságra újra ülteted, hogy később teljesen kifejlődhessenek. Ha jégsalátáról van szó, javasoljuk, hogy az egyes növények között 30 centiméter körüli távolságot tartsunk. A helynek mindig naposnak és a talajnak rendkívül lazának kell lennie. A magvak elvetése után rendszeresen öntözni kell. A jégsalátának sok vízre van szüksége ahhoz, hogy virágozzon.
Tipp:
Kártevők elleni védelem. A növények varázslatosan vonzzák a nem kívánt vendégeket. A legjobb, ha egy úgynevezett kultúrhálót feszítünk ki az egész ágyáson, és ezzel megakadályozzuk, hogy a kártevők a salátára kerüljenek.
saláta
Ami a jégsalátára vonatkozik, az lényegében a salátára is vonatkozik. Március közepétől a szabadba is vethető. Mint minden salátafajtát, a salátát általában évente többször ültetik és takarítják be. Mindig fontos a napos hely, a laza talaj, a rendszeres öntözés és a kártevők elleni védelem.
Retek
Normál körülmények között a retket március közepétől lehet a szabadba vetni. A magokat körülbelül egy centiméterrel belehelyezzük vagy benyomjuk a talajba. Az egyes szemcsék közötti távolságnak körülbelül négy-öt centiméternek kell lennie. A sorba vetés adott. Több sor telepítése esetén 15 centiméter körüli távolság legyen a sorok között, hogy a növények valóban jól fejlődhessenek. Retek esetében nem szükséges szurkálni. A hely legyen napos, a talaj laza és tápanyagban gazdag. Semmi esetre sem szabad uborkát termeszteni a retek közelében, mert nagyon sok vizet vonnak ki a talajból. A nedves talaj fontos a kis vörös gumók számára. A vizesedést azonban kerülni kell. A retek vetésétől a betakarításig hat-nyolc hétig tart. Őszig termeszthetőek. Fontos: Soha ne vessünk retekmagot olyan helyre, ahol a retek már megnőtt. Fontos, hogy kerüljük a káposzta vagy a retek társaságát is.
Spenót
A spenót egy tipikus tavaszi zöldség, amely nyáron és különösen nyár közepén sokkal gyengébb. Március közepétől szabadföldre vethető. A részlegesen árnyékos és napos helyek a legalkalmasabbak erre. Fontos a megfelelő vízellátás. Ha kevés a csapadék, az öntözés elengedhetetlen. A spenótleveleket általában a vetés után nyolc héttel lehet betakarítani. Nem szabad magát a spenótszívet betakarítani. Ha a helyükön maradnak, a levelek visszanőnek, és semmi sem áll útjában legalább egy újabb betakarításnak. Egyébként a második vetésre nyár végén kerülhet sor.
