A cseresznye (Prunus avium) a rózsafélék családjába tartozik, és közeli rokonságban áll más csonthéjas gyümölcsökkel, mint például a szilva (Prunus domestica), az őszibarack (Prunus persica), a sárgabarack (Prunus armeniaca) és természetesen a meggy (Prunus cerasus). Az Európában, a Közel-Keleten és a Kaukázusban ősidők óta vadon termő apró termésű madárcseresznye kultúrformája. A cseresznye régi fajtái akár 20 méter magasra is megnőhetnek, és igen széles koronát is fejleszthetnek – így nem csoda, hogy ma már előszeretettel oltják gyengén növekvő alanyokra. Ez azonban nem vonatkozik az oszlopos cseresznyére, mert ez egy különösen vékony, alacsony növekedésű fajta.
Amúgy mi az oszlopos cseresznye?
A karcsú oszlopos cseresznye semmiképpen sem a modern és vállalkozó szellemű faiskolák találmánya. Ehelyett az oszlopos gyümölcsnek évszázados hagyománya van. A leleményes tenyésztők többször keresztezték a természetesen keskeny, markáns középtengelyű és kevés oldalhajtású fákat, és a kívánt tulajdonságoknak megfelelően válogatták ki a létrejövő utódokat, ami végül a nagyon karcsú és meglehetősen alacsony növekedésű cseresznyék különböző fajtáit eredményezte. Ennek a növekedési szokásnak egy másik jellemző vonása, hogy a virágok és gyümölcsök közvetlenül a törzsön fejlődnek. Ha az oszlopos cseresznye megjelenése elsőre kissé szokatlannak tűnik is, akkor is teljesen normális Prunus aviumról van szó - amely csak tenyészszelekcióval kapta meg ezt a különleges növekedési szokást. Az igazi oszlopos cseresznye körülbelül két-maximum három méter magasra nő, és általában nagyon jól termeszthető cserépben.
Az oszlopos cseresznye előnyei
A viszonylag alacsony és keskeny oszlopos cseresznye előnyei nyilvánvalóak: ezek a cseresznyefák nagyon kis kertekben is megteremnek, akár az előkertben, vagy egy kellően nagy cserépben az erkélyen vagy teraszon. Ez azt jelenti, hogy még a nem kerttulajdonosok, vagy csak kis kerttel rendelkezők is élvezhetik a saját termésükből származó cseresznyét. Az igazi oszlopos cseresznyét nem is kell különösebben visszavágni ahhoz, hogy mesterségesen alacsonyan és keskenyen tartsák: Mivel a fák természetes módon nőnek így, csak korrekciós metszésre van szükség.
Vigyázat – nem mindig van egy oszlopos cseresznye a belsejében, ahol az áll, hogy „oszlopos cseresznye”
De légy óvatos a vásárlásnál, mert az „oszlopcseresznyét” gyakran árulják, pedig normálisan növő cseresznye. Az ébredés legrosszabb esetben is kellemetlen lehet, ha az állítólag alacsonyan és keskenyen maradó fa hirtelen szélességében fel-kifelé tolódik - és csak komoly metszéssel akadályozható meg a növekedésben. Az ilyen metszési intézkedések azonban általában éppen az ellenkező hatást fejtik ki: a metszett fák még erősebben hajlamosak újra sarjadni. Ennek az az eredménye, hogy évről évre gyakrabban és radikálisabban kell levágnia az úgynevezett „pillércseresznyét”. Ennek elkerülése érdekében vásárlás előtt nézze meg alaposabban a fajtacímkét, és válasszon egy igazi oszlopos cseresznyét.
Fajok és fajták
Az oszlopos cseresznyének számos fajtája és fajtája létezik, amelyeket általában termőre és nem termőre osztanak.
Gyümölcstermő és nem termő oszlopos cseresznye
A gyümölcstermő cseresznye két fajtája a cseresznye (Prunus avium) és a meggy (Prunus cerasus). Míg a cseresznye a vadon élő madárcseresznye szelíd leszármazottja, a meggy valószínűleg a cseresznye és a bokros sztyeppei cseresznye (Prunus fructicosa) többszöri keresztezése révén jött létre. A meggy általában robusztusabb és kisebb, mint a cseresznye. Néha megtalálhatóak a japán virágos cseresznye (Prunus serrulata) oszlopos cseresznyeként termesztett fajtái is, amelyek azonban nem hoznak gyümölcsöt, ezért pusztán díszcseresznye.
Az öntrágyázók is kedvelik a keresztbeporzást
A legtöbb oszlopos cseresznye öntermékenynek vagy önbeporzónak számít, pl. H. Szükség esetén ezek a fajták saját virágporukkal is megtermékenyítik virágaikat, és így utódokat (azaz gyümölcsöket) hoznak. Ez a viselkedés azonban nem felel meg a fajok megőrzésére irányuló természetes törekvésnek, mert minden élőlény - így a cseresznye is - arra törekszik, hogy génjeit minél szélesebb körben elterjedje. Egy másik cseresznyefa keresztbeporzása egészséges utódokat garantál – mint ismeretes, a beltenyésztés megkérdőjelezhető tulajdonságokhoz vezet, és nem csak a gyümölcsökben. Ezért az öntermékeny, oszlopos cseresznye mindig igyekszik elkerülni az öntermékenyülést – ami kétség esetén olykor ahhoz is vezethet, hogy egyáltalán nem jön létre gyümölcs.
Ezek az oszlopos cseresznyefajták öntermőnek számítanak
- 'Campanilo' (meggy és meggy egyaránt)
- ’Claudia’
- ’Sara’
- 'Jachim' (csak fajtaengedély 2013 óta)
- ’Stella’
- ’Victoria’
Tipp:
Természetesen az öntermékeny fajtáknak is szükségük van segítségre a beporzásban. Ezt a munkát általában méhek és poszméhek végzik. De ha például egy toronyház 10. emeletén ilyenek ritkán találhatók az erkélyünkön, akkor ezt a trükköt is bevethetjük: Vegyünk egy finom ecsetet, és kézzel vigyük át egyik virágról a másikra a pollent.
A következő népszerű oszlopos cseresznyék azonban nem öntermékenyek
- ‘Fruttini Garden Bing’
- 'Helene', beporzó fajta 'Sylvia'
- 'Siberia', beporzó fajta 'Helene'
- 'Sylvia', sok beporzó fajta
Tipp:
Sok cseresznyefajta keresztbeporzik a meggyel, amíg egyidőben virágzik. Vásárláskor ügyeljünk a virágzási időre, amit sokszor „cseresznyehetekben” adnak meg. Ez a kifejezés az érési időszakot is jelzi, amely a legtöbb régióban május 24. és augusztus 20. között tart.
Ez a teljes időszak hét cseresznyés hétre oszlik, mindegyik cseresznyés hét 11-14 napig tart. Egyes faiskolákban azonban némileg eltérő a számolási módszer, amely május 1-jén kezdődik, és ahol minden cseresznyehét két naptári hétnek felel meg.
A legnépszerűbb oszlopos cseresznye
Az elmúlt években számos érdekes újfajta oszlopos cseresznyefajtát nemesítettek. Összegyűjtöttük neked a legnépszerűbbeket:
‘Campanilo’
- édesként és meggyként is
- Érési idő július első felében
- nagyon nagy, sötétvörös-fekete színű gyümölcsök
- Növekedési magasság maximum 250 centiméter
’Claudia’
- közepes méretű, vörösbarna gyümölcsök mélyvörös hússal
- Érési idő a harmadik-negyedik cseresznyés hét (július közepétől)
- Első termés a harmadik évtől
- Növekedési magasság maximum 250 centiméter
’Sara’
- nagy, sötétvörös gyümölcsök
- Érési idő a negyedik-ötödik cseresznyés hét (július közepe)
- Első termés gyakran a második évtől
- Növekedési maximum 250 centiméter, szélesség akár 80 centiméter
’Stella’
- sötétvörös, nagyon édes gyümölcsök
- Érési időszak július végétől augusztus elejéig
- Növekedési magasság maximum 250 centiméter
’Victoria’
- közepes méretű, édes-aromás gyümölcsök
- Érési időszak július eleje és közepe között
- Növekedési magasság 220-300 centiméter, szélesség akár 50 centiméter
’Helene’
- nagy, élénkpiros és édes gyümölcsök
- Érési időszak július elejétől
- Maximális növekedési magasság 200 és 350 centiméter között
’Sylvia’
- nagy, élénkpiros és nagyon édes gyümölcsök
- Érési időszak júliustól
- Maximális növekedési magasság 300 és 350 centiméter között
- A legnépszerűbb meggy
‘Jachim’
- Csak 2013 óta fajtaengedély
- nagy, sötétvörös gyümölcsök
- Érési időszak július közepe és vége között
- Maximális növekedési magasság 200 és 350 centiméter között
‘Rubina’
- nagy, sötétvöröstől feketés színű gyümölcsök
- frissítő édes-savanyú íz
- Betakarítási idő július közepe-vége
- öngyümölcsöző
- Maximális növekedési magasság körülbelül 250 centiméter
’Boaz’
- nagy, sötétvörös és repedésálló gyümölcsök
- Betakarítási idő július közepétől
- Növekedési magasság 250-350 centiméter
- nagyon ellenálló a betegségekkel szemben
- öngyümölcsöző
Hogyan ültessük helyesen az oszlopos cseresznyét
Mint minden cseresznyének, az oszlopos meggynek is mély, vízáteresztő és humuszban gazdag talajra van szüksége, amely ideális esetben homokos és vályogos, valamint enyhén meszes. A nehéz, vizes talajok azonban nem alkalmasak cseresznyetermesztésre. A hagyományos gyümölcsfákkal ellentétben a metszés nem szükséges. Érdemes azonban az ültetés előtt legalább egy vödör vízbe helyezni a növényt, hogy a gyökerek felszívják magukat – így a későbbiekben könnyebben nőhet a cseresznye az új helyen. Ellenkező esetben az oszlopos cseresznye ültetésénél járjon el az alábbiak szerint:
- az ültetőgödör optimális mérete kétszer olyan mély és széles, mint a gyökér átmérője
- A rossz talaj javítása sok humusz/komposzt hozzáadásával
- Védje meg az oszlopos cseresznyét egy tartóoszloppal a széltorzulástól és töréstől
- Ezt kb. 30 centiméter mélyen a kiásott ültetőgödörbe kell behajtani
- Töltsd ki egyenletesen az ültetőlyukat, és kezdd el
- Üld el az oszlopos cseresznyét pontosan olyan mélyre, mint korábban volt a cserépben
- A hely a gyökérnyak sötét elszíneződéséről ismerhető fel
- A célpontoknak mindig egy kéz magasságban kell lenniük a talaj felett
- Öntővályút formázunk, és vízzel többször iszapoljuk
- Rögzítse a törzset a tartóoszlophoz kókuszdió trükkökkel, jutacsíkokkal vagy műanyag hevederekkel
- Távtartókat formázzon rögzítőanyagból
- Tekerje körbe a kötelet háromszor a törzs körül, és rögzítse, majd tekerje be a törzstől kezdve
Ültessen egy oszlopos cseresznyét olyan helyre, amely legalább világos és részben árnyékos; jobb a teljes napsütéses hely. Különösen a korai fajtáknak van szükségük védett helyre, amelyet nem fenyeget a késői fagy. Az oszlopos meggy viszont általában nagyon jól fejlődik félárnyékban és valamivel szegényebb talajokon.
Oszlopos cseresznye ültetése cserépben – erre érdemes figyelni
Természetes, karcsú növekedési szokása és meglehetősen alacsony magassága miatt az oszlopos cseresznye kellően nagy méretű edényekben is kiválóan termeszthető. Ügyeljen arra, hogy a választott cserép ne legyen se túl nagy, se túl kicsi. A túl kicsi edény növekedési problémákat okoz, míg a túl nagy cserép arra készteti a fát, hogy energiáját a gyökérnövekedésre fordítsa. Ideális, ha az ültető körülbelül kétszer olyan mély és széles, mint a gyökérgolyó. Az ideális vetőgépnek a cserép alján vízelvezető lyukak is vannak, amelyeken keresztül a felesleges öntözővíz távozhat. Az edényt lehetőleg ne ültetőbe tegyük, hanem inkább fahasábokra vagy valami hasonlóra - így nem kap „vizes lábat” az ilyen szempontból érzékeny oszlopos cseresznye. Helyezzen néhány nagyobb agyagszilánkot a vízelvezető lyukakra, hogy megakadályozza a sárosodást és ezáltal a tömítést, majd tegyen rá néhány centiméter duzzasztott agyagot vagy apró kavicsokat vízelvezetőként. Csak ezután töltsön be egy humuszban gazdag aljzatot, amelybe végül a cseresznyefa kerül. A támasztéknak – például egy tartóoszlopon keresztül, vagy kerítéshez vagy hasonlóhoz kötve – van értelme.
Az oszlopos cseresznye megfelelő gondozása
Ahhoz, hogy az oszlopos cseresznye egészséges maradjon és erős termést adjon, fajnak megfelelő gondozást igényel. A kertbe ültetett példányoknak
- rendszeres öntözés száraz időben
- tavasszal komposzttal vagy hamuzsír műtrágyával kell ellátni
- Július közepétől már nem műtrágyázott nitrogénnel
- egyáltalán kevés nitrogénnel műtrágyázz
- és a tél kezdete előtt két hónappal már egyáltalán nincs műtrágyázás
- Ez elősegíti a fiatal hajtások tél előtti beérését
- Tartsa szabadon a fatárcsát talajtakarással
- mert a szabad fakorong nélküli cseresznyefák víz-, tápanyag- és levegőhiányban szenvednek
- ezért ne ültessen oszlopos meggyet közvetlenül a gyepbe
- Oszlopos cseresznye vágása betakarítás után
- A metszés megőrzi a fa alakját és egészségét
Gondoskodj megfelelően egy cserépben lévő oszlopos cseresznyéről
A cserépben termesztett oszlopos cseresznyét természetesen rendszeresen öntözni és trágyázni kell – elvégre ezek a fák nem tudnak gondoskodni magukról. Kerülje az aljzat kiszáradását és a túl sok nedvességet; a műtrágyázást az első hajtásoktól augusztus elejéig / közepéig végezzük. A hideg téli hónapokban gyapjúval vagy más alkalmas anyaggal óvjuk a fát a fagytól: A cserepes növények gyökereit a kevés talaj miatt nagy a fagyveszély. Emiatt helyezze az edényt egy darab hungarocellre vagy fára, és mozgassa a ház meleg falához. Körülbelül két-három évente ültesd át az oszlopos cseresznyét, vagy legalább tavasszal töltsd fel a használt talajt.
Vágás
A cseresznyét általában erőteljesnek tartják, és könnyen kihajt. Ez alól az oszlopos cseresznye sem kivétel. Emiatt mindig a betakarítás után azonnal gondos metszést kell végezni, ami megőrzi a fa egészségét és megelőzi az alulról történő kopaszodást is.
- vágja vissza az összes oldalhajtást, kivéve két-három szemet
- eltávolít minden beteg és gyenge hajtást
- távolítsa el az idősebb és erősen fás hajtásokat
- ritkítsd el a túl közel lévő vagy egymást keresztező hajtásokat is
- Vágja le a vezetőt 100 centiméter magasból
- ez erősebb oldalnövekedést serkenti
- és a kopaszodás ellen
Tipp:
Rendszeresen ellenőrizze a gyümölcsfát, hogy nincs-e rajta betegség vagy kártevő fertőzés jele. Például figyeljen a gyantás váladék megjelenésére, az úgynevezett gumiáramlásra. Ebben az esetben gyorsan kell cselekednie, és gyorsan el kell távolítania a beteg fákat.
Következtetés
Ha csak egy kis kerted van, vagy akár csak egy erkélyed, akkor sem kell nélkülözned a saját fájáról származó friss cseresznyét. A karcsú oszlopos cseresznye a legkisebb helyen is elég helyet talál, ha van elegendő napsütése és vízáteresztő, humuszban gazdag talaja. A gondozás meglehetősen egyszerű: a fát a száraz hónapokban öntözni, a tenyészidőszakban megfelelően trágyázni - lehetőleg kevesebb nitrogénnel és lehetőleg szerves anyagokkal -, és a betakarítás után azonnal le kell vágni. Sok oszlopos cseresznye természetesen öntermékeny, i.e. H. nincs szükségük második beporzófára.
