A páfrányok 400 millió éve nőnek a Földön. Ma is eredeti megjelenésük van. A növények jól érzik magukat az árnyékos, sok nedves helyeken. Buja növekedésük és esetenként extravagáns formájuk miatt egyes páfrányfajok alkalmasak szobanövényként. Ügyeljen arra, hogy gyerekek és háziállatok ne érintkezzenek a növényekkel.
Páfrányok: toxicitás és védelmi intézkedések
A páfrányok a trópusi kinézetű leveleik miatt a népszerű szobanövények közé tartoznak. A gyermekes családok és az állattartók legyenek óvatosak a növény termesztése során. A páfrányok spórákat bocsátanak ki, amelyek szájon át szedve mérgezési tüneteket okoznak. Más növényekkel ellentétben a páfrányok nem hoznak virágot. Kizárólag spórákon keresztül szaporodnak, amelyek mérgeket is tartalmaznak.
- Számos páfrányfaj veszélyezteti az emberi és állati egészséget
- A mérgező hatás erőssége a fajtól függ
- A mérgezés tünetei a hányingertől a szívmegállásig terjednek
A páfrány a szempillapáfrányok családjába tartozik, és 170-200 nemzetségre oszlik. A házban és a kertben tarthat például szivárványpáfrányt vagy az erdei hölgypáfrányt. Ez a lombhullató páfrány mérgező Filix hatóanyagokat tartalmaz.
- A toxinok súlyos reakciókat váltanak ki alacsonyabb rendű állatoknál
- Veszélyek a háziállatokra a mérgezési tünetek, például hányás, hasmenés miatt
- A Filix hatóanyagai általában biztonságosak a felnőttek számára
- A gyermekek enyhe vagy közepes mérgezés kockázatával szembesülnek a levelek elfogyasztása után
Tart macskát vagy kutyát a lakásában? Ne feledje, hogy a női páfrány veszélyezteti állatai egészségét. A benti macskák különösen hajlamosak megvizsgálni és rágcsálni a növényeket a házban. A páfrányok széles leveleik miatt különösen csábítóak, csak néhány olyan páfrányfaj van, ahol az állatok könnyen megeszik a levélhegyeket. Ide tartozik például a Cheilanthes tomentosa (sziklapáfrány) és a Cystopteris fragilis (törékeny hólyagpáfrány).
Mérgező páfrány macskáknak
Az emberre nagyrészt ártalmatlan női páfrány súlyos mérgezési tüneteket okoz házimacskákban. Néhány harapás az athyrium szárán vagy levelein - a botanikai név - elég ahhoz, hogy hasmenést vagy hányást okozzon. Az érzékeny macskák fokozott nyálelválasztással reagálnak a méreganyagokra. Ez akkor történik, amikor belélegzik a páfrány spórákat. Egy olyan állatnál, aki hosszú ideig irritációnak van kitéve, változást észlel a temperamentumában.
- A páfránymérgezés letargikus, kábult viselkedést okoz a macskában
- Az érzékeny állatok reagálnak a mérgező spórákra
- A pupillák kitágulása, mint a páfránymérgezés első tünete
A toxikus reakciók kockázata csökken a szabadon kóborló macskákban. Ösztöne figyelmezteti, hogy ne egye meg a páfrányt. Ezért nem feltétlenül kell eltávolítani a növényeket a kertből. A lakáson belül a benti páfrányokat zárt helyiségekben kell elhelyezni. A macskák mászóművészek, és könnyedén megmásznak minden szekrényt. A páfrány megemelt helyzete nem nyújt védelmet az állat számára. Ezért helyezze a benti páfrányokat olyan helyekre, ahová a benti macskája nem férhet hozzá. Zárt télikertben a növények elegendő napfényt és kellemes klímát kapnak. Ezenkívül a zárt ajtó hatékonyan távol tartja a gyerekeket és a háziállatokat.
Páfrány: mérgező kutyákra
A beltéri páfrányok többsége, beleértve a női páfrányokat is, szintén káros a kutyák egészségére. Ha az állat szájon át lenyeli a levelek hegyét, fennáll a mérgezési tünetek veszélye, például:
- Letargia
- Hasmenés
- puffadt gyomor
Az állatok gyakran hánynak olyan növényi részeket, amelyeket lenyeltek. Ez a szervezet természetes védekező reakciója. Ha azt észleli, hogy kutyája páfránymérgezést szenved, azonnal forduljon állatorvoshoz. A növényekben található inkompatibilis anyagokra azonban nincs ellenszer.
Ezért az állatorvos stabilizálja kutyája keringését, és csak a tüneteket kezeli. A mérgező reakciók elkerülése érdekében neveljen alacsony mérgezőségű páfrányokat otthonában. Ide tartozik például a bordapáfrány (Blechnum spicant) és a leányszőrű páfrány (Venus hair, Adiantum capillus-veneris). Mindkét faj ártalmatlan emberre és állatra.
Németország legmérgezőbb páfrányfaja
A német erdőkben gyakran előforduló páfrány a korpás páfrány (Pteridium aquilinum). A páfrányok legmérgezőbb képviselője. Spórái a tiamináz enzimet tartalmazzák, amelyet csontkárosítónak és rákkeltőnek tartanak. Ezenkívül a levelekkel való érintkezés mérgező hatású. Hidrogén-cianid-glikozidokat és mérgező szaponint tartalmaznak.
- A frissen csírázó levelek fogyasztás után súlyos mérgezést okoznak emberben és állatban
- Az egész növényben vannak méreganyagok
- Még kis mennyiségű méreg is halálos hatással lehet a kisgyermekekre és a legrosszabb esetben az alsóbbrendű állatokra
A szár átlagos magassága eléri a két métert – ritkán a négy métert. Ezért az egyik legnépszerűbb dísznövény az otthonokban. Ügyeljen arra, hogy utódait és háziállatait távol tartsa a növénytől. A páfrány toxicitása az egész növényt érinti. A levél és a szár elfogyasztása egészségügyi szövődmények kockázatával jár. Kisgyerekeknél, kölyökkutyáknál és cicáknál a spórák belélegzése elegendő a mérgezési reakció kiváltásához.
Még a fiatal korpás hajtások is tartalmaznak veszélyes mérgeket. Felnőtt korban a növény további méreganyagokat termel. Ezek közé tartozik az instabil glikozid ptaquilosid. A korpa okozta toxikus reakciók mértéke az elfogyasztott növényi résztől, mennyiségétől és az évszaktól függ.
A mérgezés tünetei állatoknál
Ha a lovak, kecskék vagy sertések táplálékkal, például legeltetéskor lenyelik a korongot, az lebontja a B1-vitamint. Ez okozza a tiamináz enzimet. Az érintett állatok központi idegrendszeri (CNS) rendellenességekben szenvednek. Lassult vagy zavart mozgásokat, valamint egyéb motoros rendellenességeket észlel. A korpás páfrány súlyosabb hatással van a szarvasmarhára. A szájon át történő bevitel rövid időn belül látható reakciókat vált ki. Ez magában foglalja a száj és az orr vérzését. Ezenkívül vér távozik az anyagcsere-szervekből. A vörös testfolyadék a haszonállatok székletében vagy vizeletében található. Ebben az esetben az állatorvosok „vérvizeletről” beszélnek.
- A szarvasmarhák fékezése a hólyag- és vastagbélrák hosszú távú okozója
- A növény föld feletti részei szárítás után is megtartják mérgező hatásukat
- Mérgezett tehéntej, mint emberre veszélyes
Kis gerinceseknél, például macskáknál és nyulaknál a répa fogyasztása vaksághoz vagy rák megjelenéséhez vezet. Ugyanakkor a keringési sokk akut életveszélyt jelent.
Tipp:
A korpa a legmérgezőbb páfrány Németországban. Ha megtelepszik a kertben vagy a legelőn, harcoljon ellene ásással vagy kaszálással. Alternatív megoldásként a gyomirtó szerek használata alkalmas arra, hogy megvédje a gyermekeket és a háziállatokat a mérgező korpás növénytől.
A páfránymérgezés tünetei
Ha például az emberek érintkezésbe kerülnek a szárral, és lenyelik a spórákat, gyorsan jelentkeznek a mérgezés tünetei. A toxikus reakció jellegzetes jelei a következők:
- hányás
- Gyomorfájás
- Hasmenés
- motoros zavarok
- Ájulás
- Szívelégtelenség
- Vizuális problémák
- Zavarok a mozgás sorrendjében
- Légzési problémák
A páfrányfélék mellett a féregpáfrány (Dryopteris) a mérgező páfrányfajok közé tartozik. A múltban helytelenül gyógyszerként használva már kis mennyiségű növény is halálhoz vezet orális lenyelés után. Az állatállományban 100 gramm féregpáfrány elegendő ahhoz, hogy életveszélyes szövődményeket okozzon. Különösen a rizóma és a fiatal hajtások szára erősen mérgező.
