Intenzív színű virágok, sűrű, dús növekedés és még a termések is dekoratívak - a díszbirs szépségével hívja fel magára a figyelmet -, gondozása rendkívül egyszerű. Természetesen néhány tényezőt még figyelembe kell venni, hogy a Kelet-Ázsiából származó tüskés növény teljes pompájában fejlődhessen. Megfelelő ismeretekkel a művelődés a kertgondozásban kezdők számára is könnyen megvalósítható. A következő utasítások bemutatják, hogyan kell csinálni.
Helyszín
Fényes és napos – így kell kinéznie a díszbirs helyének. Ázsiai őshazájában az álbirs is világos helyen terem, így sok fényt és meleget is kap. Ideális a déli oldal és a hideg széltől legalább valamennyire védett helyek, például falak és falak közelében.
Subsztrátum
A díszbirs aljzatának tápanyagban gazdagnak, agyagosnak és mélynek kell lennie. Ideális a jó minőségű kerti talaj érett komposzttal, istállótrágyával és szükség esetén agyagporral keverve. Ha a kert talaja már agyagos, csak komposztot vagy trágyát kell hozzáadni a tápanyaghoz. Javasoljuk továbbá, hogy az ültetés helyén felássák a talajt, és legalább négy héttel az ültetés előtt műtrágyát alkalmazzanak. Ez lehetővé teszi a tápanyagok szétterjedését és leülepedését, valamint a talaj élőlényei általi feldolgozását.
Növények
A díszbirs ősszel vagy tavasszal is ültethető. Tehát április vagy október környékén. A tapasztalatok szerint a birsalma októberi ültetéskor jobban teljesít, mivel azután télen át nő, és néha már az első tavasszal virágzik. A talajt a leírtak szerint készítjük elő, majd öntözzük, hogy a gyökerek mélyebbre nőjenek. A díszbirs kertbe ültetéséhez fagymentes és száraz napot kell választani. Az ültetési távolság a tervezett felhasználástól függ. Magányos növényként két méter körülinek kell lennie. Sövényként az ültetési távolság csak egy méter legyen. A díszbirs kisebb változatainál a távolság még kisebb is lehet. Ennek a cserje növekedési szélességén kell alapulnia.
Kultúra egy vödörben
A kisebb birsalmák, mint például a japán díszbirs, szintén kiválóan alkalmasak konténeres termesztésre - legalábbis az első néhány évben vagy rendszeres vágásokkal. Fontos azonban biztosítani, hogy:
- Az ültetőgép legyen a lehető legmagasabban, hogy a mély gyökereknek elegendő hely legyen
- öntözés elegendő és rendszeres, főleg ha a díszbirs be van takarva
- az aljzatot úgy választottuk meg, hogy megfelelően tápanyagdús legyen, és trágyázzuk vagy rendszeresen cseréljük
A cserépben való termesztés kicsit több erőfeszítést igényel, mint a kertben. Az ültetőgép kiválasztásánál arra is figyelni kell, hogy milyen magas és széles legyen a kiválasztott díszbirsfaj. Minél nagyobb az edény kezdetben a hamis birsalmához képest, annál kevesebb gondot igényel, és annál tovább kell várni az első átültetés előtt.
Öntés
A díszbirs jól tűri az időnkénti szárazságot, de ne tartsa túl sokáig. Ezért az öntözést szükség szerint az ültetés után kell elvégezni, amikor a felső rétegek aljzata már megszáradt. A vizesedést azonban kerülni kell – főleg vödörben termesztve. Ezért gondoskodni kell a jó vízelvezetésről.
Ha az aljzat hajlamos tömörödni, akkor egy vízelvezető réteg kavicsot is hozzáadhat. Az edény alján található durva kavics vagy cserépszilánkok ideálisak az ültetőgépben történő termesztéshez.
Tipp:
A kiszáradás megelőzése érdekében, különösen magas hőmérsékleten és kevés csapadék esetén, vastag kéregtakaró réteget lehet az aljzatra felvinni. Ez csökkenti az öntési erőfeszítést. Ekkor azonban gyakrabban kell ellenőrizni, hogy a talajban van-e még elegendő nedvesség.
Trágyázz
Mint már említettük, az első tápanyag utánpótlásnak az ültetéskor kell megtörténnie. Ezt követően takarékos a díszbirs. Az éves műtrágyázás általában nem szükséges. Ha a növekedési és virágzási ereje csökken, akkor több érett komposztot vagy trágyát adhat hozzá. A műtrágyát a cserje körüli aljzatra hordják, majd enyhén bedolgozzák a talajba. Ezenkívül vizet kell adni, hogy a tápanyagok eloszlajanak, és mélyen be tudjanak hatolni a talajba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy konténerben történő termesztéskor a műtrágyázást valamivel gyakrabban kell elvégezni. Alternatív megoldásként a díszbirs friss és tápanyagban gazdag talajba is átültethető.
Blend
A díszbirs jól tűri a metszést, ezért sövénynövényként is ideális. Nagyon szűken tartható, és csak néhány általános követelményt támaszt a hulladékkal szemben. Lent:
- tiszta vágószerszám a fertőzések elkerülése érdekében
- Száraz napon reggel vágja le, hogy a felületek gyorsan megszáradjanak
- Amennyit szükséges, a lehető legkevesebbet távolítson el
Bár a birsalma jól tűri a nyírást, nem feltétlenül van rá szüksége. Ezenkívül sok virág általában áldozatul esik ennek a gondozási intézkedésnek. Fontos megjegyezni, hogy a díszbirs kétéves fán virágzik. Ha meg akarjuk őrizni a virágzó erejét, akkor a bokrot csak enyhén ritkítsuk, és csak az idősebb, kopaszodó ágakat távolítsuk el – de ezt a lehető legközelebb a talajhoz. Az ideális időpont március vagy április környékén van, az első hajtások előtt.
Tipp:
A díszbirs hajlamos gyorsan kopaszodni, ezért a régi hajtások visszavágása közvetlenül a talaj felett fiatalító hatású és megőrzi virágzó erejét.
Terjedés
Két lehetőség van a díszbirs szaporítására. Egyrészt a magok felhasználása. Ez azonban hosszadalmas és gyakran nem jár sikerrel. Ezért inkább a dugványokkal történő szaporítás javasolt.
Ez a következőképpen történik:
- Tavasszal, amikor az első hajtások kezdődnek, vagy legkésőbb júniusban, a körülbelül 20 centiméter hosszú hajtásvégeket levágják.
- A hegyeket lehetőleg ferdén vágjuk le, hogy nagy vágási felület legyen. Ha a hajtások jól levelesek, az alsó leveleket eltávolítjuk.
- A hajtásokat körülbelül öt centiméter mélyen a vágási felülettel előbb a talajba szúrjuk. Ehhez használhatjuk a virágföldet, vagy ugyanazt az aljzatot, mint a kifejlett díszbirshoz.
- A gyökerek kifejlődéséig a dugványokat rendszeresen enyhén öntözni kell, hogy megakadályozzuk az aljzat kiszáradását.
Ha mégis inkább magvakkal szeretné szaporítani, távolítsa el a pépet a magokról, és télen át hűvös helyen tárolja – például hűtőszekrényben. Ezután virágföldre helyezzük, enyhén beborítjuk szubsztrátummal, és márciustól napos ablakpárkányra helyezzük. Nedvesen tartva, fóliával letakarva, néhány hét múlva meg kell mutatni az első csírákat. A penészesedés elkerülése érdekében az ültetőgépet vagy meleg, nedves helyre helyezzük, vagy minden nap rövid időre eltávolítjuk a fóliát, és szellőztessük.
Mérgező vagy ehető?
A díszbirs rózsanövény, de termését almának hívják – és valójában ehetőek. Tisztán és nyersen azonban nagyon keménynek bizonyulnak. A belőle kifacsart levet a citromléhez hasonlóan, a gyümölcsből pedig lekvárt készíthetünk. Alacsony cukor- és magas pektintartalmuk miatt ideálisak az édes gyümölcsfajták mellé főzéshez is.
Szüret
A díszbirs termése nagyon lassan érik. Csak lassan, ősszel készülnek betakarításra. Ennek bizonyítéka az aranysárgától a vörösesig terjedő szín és a nagyon aromás illat. Ha most, az első fagy előtt szüretelik, hűvös, sötét helyen több hétig vagy akár hónapokig is elállnak.
Ha egy kicsit édesebben szereted, várj az első fagyig a betakarítással. Az eltávolítás után a díszbirs gyümölcseit gyorsan fel kell dolgozni. Csak néhány napig tartanak.
Tipp:
Ha néhány alma a birshoz tapad, a madarak táplálékul használják fel.
Következtetés
A díszbirs könnyen kezelhető cserje, amely még a kezdő kertgondozást sem nyomja el. Sem trágyázás, sem dugványok nem szükségesek. A növény egyetlen cserjeként vagy sövényként is ültethető, és hosszú ideig nyújt örömet anélkül, hogy különösebb erőfeszítést igényelne.
