A paszternák, más néven birkarépa vagy germán gyökér, ősi gyökérzöldség. Egészen a 18. századig a lakosság nagy részének téli étele volt, de aztán a burgonya és a sárgarépa váltotta fel. Körülbelül húsz évvel ezelőtt a paszternák újjáéledt az ökológiai gazdálkodásnak köszönhetően, és ma már szinte mindenhol kapható a heti piacokon és élelmiszerboltokban. Kerti termesztése kevés törődést igényel, ezért érdemes a paszternák kedvelőinek. Ma már számtalan recept létezik ezekre a finom téli zöldségekre.
Általános információ a paszternákról
A paszternák a sárgarépával rokon gyökérzöldség, és a sárgarépához hasonlóan az ernyősvirágúak családjába tartozik. Két fajtája ismert: A növényi paszternák, Pastinaca sativa, egynyári, vastag, hosszú gyökerű, kereskedelmi és hobbikertészek termesztik
Réti paszternák, Pastinaca sativa pratensis, vadon terem réteken, szántóföldi széleken és száraz lankákon, általában kétéves, gyökerei vékonyabbak. Régebben a réti paszternákot is használták a konyhában. A paszternák fehér-sárgás gyökere könnyen összetéveszthető a petrezselyemgyökérrel. Ezzel szemben azonban édes, aromás és fűszeres ízű. Magas illóolaj-, ásványianyag- és vitamintartalma értékes zöldséggé teszi, amely nagyon kevés nitrátot is tartalmaz. Gyökerét krémes levesekhez, pürékhez, párolva vagy köretként sütve, salátának nyersen reszelve, az ínyencek paszternák chipsként különösen kedvelik, olajban vékony szeletekre vágva sütik. Ha a tenyésztési időszak elég hosszú, a paszternákgyökér akár 20 cm hosszúra és körülbelül 7 cm vastagra is megnőhet, 100-1200 grammos tömeggel.
Hely és talajkövetelmények
Túlnyomóan napos helyen a paszternák nagyon jól viseli a humuszban gazdag, nehéz vagy agyagos talajt. A láptalajok is kedvezőek. A pH-értéknek 5,5 és 7,0 között kell lennie. Fontos, hogy a talajt jól és mélyen meglazítsuk, hogy a gyökerek egyenesen növekedjenek és ne ágaskodjanak el. A sárgarépához hasonlóan friss trágyát vagy éretlen komposztot ne keverjen a talajba, mert ez vonzza a kártevőket. Az érett komposzt vagy a természetes műtrágya kiválóan alkalmas első műtrágya vetéskor.
Vetés és gondozás
A paszternák vetésekor ügyeljen a vetésforgóra. Nem követhetik az ágyásban más ernyős növényeket, például sárgarépát, petrezselymet, lekvárt, édesköményt, ánizst, kaprot vagy köményt. Korán vetik. Az időjárástól függően március közepétől a végéig. A vetés azonban júniusig lehetséges. Azonban minél később vetik el a magokat, annál kisebbek maradnak a gyökerek. A 2 cm-es vetésmélység 10 cm körüli távolságban az ideális, a sortávolságnak legalább 35 cm-nek kell lennie. A magoknak 15-20 napra van szükségük, hogy állandó nedvesség mellett csírázzanak. A fagyveszélyes területeken az ágyat gyapjúval vagy fóliával lehet lefedni, mivel a hajtások hideg hatására hajlamosak lőni. Még ha sok eső is van a tavaszon, akkor is javasolt a takarás, mivel a túl sok nedvesség a növekedés stagnálását okozza. Amikor a növények körülbelül 10-15 cm magasak, újabb mérsékelt adag műtrágyát kapnak. Júniustól szeptemberig fontos a rendszeres öntözés. Ez elősegíti a növekedést, megakadályozza a gyökerek szétrepedését és a talaj kérgesedését. A vizesedést azonban kerülni kell! A tenyészidőszakban az öntözés és az egyszeri műtrágyázás mellett csak hébe-hóba szükséges a gondos kapálás és gyomlálás a gondozáshoz. Négyzetméterenként 30 növénnyel a betakarítás körülbelül 6-8 kg.
Betakarítás és tárolás
Októbertől, 180-200 napos tenyészidő után lehet betakarítani a gyökereket. Ehhez ásóvillával lazítsa meg a talajt, és óvatosan húzza ki a paszternákot. Ezután a leveleket egy centiméterre levágják, és a gyökereket homokban tárolják 0 fok körüli hőmérsékleten és magas páratartalom mellett. Ha túl sokáig tároljuk, az íze kissé keserűvé válik. A leveleket frissen vagy szárítva használhatjuk a levesalaplé ízesítésére. Felhasználástól függően a paszternák csíkokra vagy kockákra is vágható, betakarítás után blansírozható és lefagyasztható. Mivel a gyökerek teljesen szívósak, az ágyásban hagyhatjuk, és szükség esetén fagymentes napokon is betakaríthatjuk. Azonban egerek és pocok csemege, ezért célszerű késő ősszel eltávolítani őket a földről.
Kártevők és betegségek
A kártevők szempontjából a paszternákot a sárgarépa legyek és a levéltetvek támadhatják meg. Ezért a talaj előkészítésekor ne használjon sem friss trágyát, sem éretlen komposztot. Az olyan betegségek, mint a sárgarépafekete, lisztharmat és gyökér varasodás megelőzése érdekében be kell tartani a vetésforgót. Ideális esetben a paszternákot olyan ágyásra vetik, ahol korábban hagymanövények, zöldtrágya vagy mentanövények nőttek. Ha a betegségek és a kártevők kicsúsznak a kezükből, vagy kifejezetten meg akarja akadályozni őket, biológiai vagy vegyi anyagokkal lehet leküzdeni őket, ízlése szerint.
Következtetés
- A paszternák egy finom téli zöldség, amelyet könnyű a kertben termeszteni
- Az ápolás nem igényel sok erőfeszítést
- A gyökérzöldségek betakarítás után jól tárolhatók
- A paszternák íze édes és aromás, a gyökere pedig sokféleképpen felhasználható a konyhában
- Magas illóolaj-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt egészséges téli zöldség
Tenyésztés a kulcsfontosságú pontokban
- A paszternák kétéves növény.
- Agyagos talajban jól fejlődik. A mocsaras talajok is jól megfelelnek.
- A magas humusztartalom fontos, hogy a paszternák aromás ízű legyen.
- A savas talajokat meszezni kell!
- 5,5 és 7 közötti pH-érték az ideális.
- A talajt mélyen meg kell lazítani!
- Könnyű talajokon vetés előtt keverjen be érett komposztot!
- A vizesedést kerülni kell!
- A paszternák márciustól közvetlenül a szabadba vethető. Fagyos vetés lehetséges.
- Az ültetési távolság 6-12 cm, a sortávolság 30-50 cm.
- Jó növekedési feltételek mellett 25-30 növény/m².
- A vetésmélység egy-két centiméter.
- Kapor, sárgarépa, petrezselyem vagy más ernyős növények után ne termessünk paszternákot!
- A magok 15-20 nap múlva csíráznak.
- A talajt egyenletesen nedvesen kell tartani!
- Júniusban is lehet vetni, de akkor csak tavasszal lesz a betakarítás.
- A csírázási időszak rövid, ezért csak tavalyi vetőmagot használjon!
Gondoskodás
- A fő vegetációs időszakban (júniustól szeptemberig) kellően öntözni kell!
- A talaj kiszáradása a gyökerek kirepedését okozhatja.
- A paszternák nehéz etető. Ennek ellenére a tenyészidőszakban csak kis mértékben trágyázzon. Vetés előtt ennek megfelelően készítse elő a talajt!
- A gyomláláson, kapáláson és öntözésen kívül nem kell sokat tennie a gyökerek virágzásához.
- A betakarítás 160-210 nap múlva, októbertől a fagyokig elvégezhető.
- Ha az első fagy után szüretelik, a gyökér édesebb.
- A levéltetvek és a sárgarépa legyek kártevők.
- Sárgarépafekete, peronoszpóra, lisztharmat és Cercospora levélfoltosság is okozhat kárt.
Használat
- Íze valahol a sárgarépa és a zeller között van, nagyon enyhe, kicsit édes és fűszeres, néha keserű is.
- A paszternák ideális levesekhez és pürékhez. Sütheti és főzheti őket.
- A gyökeret meghámozzák a további feldolgozás előtt.
- Mivel a nitráttartalom nagyon alacsony, a gyökerek bébiételekhez is használhatók.
- A paszternák nyersen is használható salátákhoz. A gyökér lereszelve.
- Vigyázat! Hosszabb tárolás és túl hosszú pörkölés esetén a zöldségek megkeserülhetnek!
- A paszternák vizelethajtó hatású és serkenti az étvágyat.
- A virágokból és levelekből készült tea állítólag segít az álmatlanság ellen.
Következtetés
A paszternák tipikus téli zöldség. A gyökér ritkán kapható a kereskedelemben. Ha valami mást szeretnél az asztalra vinni, akkor érdemes a paszternákkal is próbálkozni. Nem rossz ízűek, de nem túl ízesek. A termesztés nem nehéz és a gondozás sem túl intenzív.
