A tojáshéj főzés nélküli konyhai maradék, ezért a komposztba tartozik!? Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű, az tény, hogy a héj 90 százalékban kalcium-karbonátból áll, amelyet mészkarbonátnak neveznek. A mész széles körben használható hobbikertekben, például komposztban vagy növények műtrágyájaként. A probléma az, hogy a mész ebben a formában nem oldódik fel könnyen. Hasznos vagy akár káros is a csirke tojáshéj? A következő pro és kontra érvek segítenek a döntésben.
Így érvelnek a támogatók
A komposztnak a növények növekedésére és talajviszonyaira gyakorolt széleskörű pozitív hatásait a természetszerető hobbikertészek már régóta belsővé tették. Már a legkisebb kertben is van egy komposztkupac, amelyet gondosan megtöltenek növényi hulladékkal és a főzetlen konyhai maradékokkal. Évtizedek óta a tojáshéjat is különösebb habozás nélkül dobják a komposztba, a következő okok miatt:
- A tojáshéj értékes meszet tartalmaz, amely a szerves trágya nélkülözhetetlen összetevője
- maximum 0,5 milliméter vastag, összezúzva elősegítik az oxigén keringését a komposzthalomban
- A kalcium-karbonát, mint fő összetevő semlegesíti más adalékanyagok, például kávézacc savanyító hatását
- A benne lévő szén megakadályozza a túlzott nitrogénképződést, és így biztosítja a stabil humuszfejlődést
A tojáshéjon lévő kórokozókkal kapcsolatos aggodalmakkal kapcsolatban a komposztálás hívei a rothadási folyamatra mutatnak rá. A frissen létrehozott komposzthalom egy forró fázissal kezdődik, ahol a hőmérséklet eléri a 60 °C-ot és még többet. Ebben a szakaszban a szerves anyagok lebomlanak, bár a kórokozók nem élik túl ezt a fertőtlenítést. A baktériumok 70 °C-os hőmérsékleten is elpusztulnak. A fejlődő mikroorganizmusok végül egy biológiailag „tisztított” anyagot találnak.
Tipp:
A termikus komposztálóban nyáron tartósan tartják a magas hőmérsékletet, ami fokozza a higiénikus hatást. A komposztálási folyamat jelentősen felgyorsul.
Az ellenérvek
Az elkötelezett hobbikertészek nagy közösségén belül egyre inkább meghonosodik egy olyan frakció, amely azt támogatja, hogy a szerves hulladékhoz adják a tojáshéjat, és ne a komposzthoz. A bizonyítékaid részletesen:
- A csirke tojás héja nem szerves massza, hanem inkább ásványi összetétel
- A talajlények elkerülik a kristályos szilárd anyagot, ahelyett, hogy legalább rágcsálnák
- Ehelyett a tojáshéj a mészkőhöz hasonló mállási folyamatokon megy keresztül
- zúzott szilánkok, a barna elszíneződés miatt csak vizuálisan tűnnek el a szemből
- A baromfitojás héja szalmonellával fertőzött, amely túléli a forró rothadást
- a baktériumok a komposzttal együtt eloszlanak a kertben, és az ételbe kerülnek
- A legyek felszedik a szalmonellát a szerves anyagokból, és a konyhába szállítják
A termikus komposztálóban a higiénikus hatást illetően a tojáshéj, mint komposzt ellenzői a következőképpen támasztják alá meggyőződésüket: Mi értelme a stabil, úgysem bomló komponenseknek? Előbb-utóbb kiszűrik őket, és a szerves hulladékgyűjtőben végzik.
Gyors oldódás csak ecetben és sósavban
A kalcium-karbonát olyan robusztus felépítésű, hogy csak ecet vagy sósav hatására oldódik fel gyorsan. Az iskolákban népszerű kísérlet azt vizsgálja, hogyan lehet megpucolni a nyers tojást. Erre a célra a kereskedelemben kapható, nyers baromfitojást ecetesszenciával ellátott tégelybe helyeznek. Rövid időn belül buborékok kezdenek képződni, és hab képződik a folyadék felületén. Egy éjszaka alatt a tojáshéj teljesen feloldódik, míg maga a tojás sértetlen marad, és „gumitojássá” alakult.
Trágyaként a hanyatló növények számára
A tojáshéj mint komposzt téma zökkenőmentesen elvezet a növények műtrágyaként való alapvető funkciójának kérdéséhez. Nagyszüleink, dédszüleink a héját az öntözővízbe keverték, vagy az ágyás talajába dolgozták; szilárdan meg van győződve arról, hogy növényeik extra adag meszet kaptak. Őseinknek azonban hiányoztak a bizonyítékok. Amikor modern módszereket alkalmaztak a közelebbi vizsgálathoz, nyilvánvalóvá vált a kalcium-karbonát alacsony oldhatóságának problémája. Mivel a csapvíz általános mésztartalma időközben jelentősen megnőtt, a legtöbb kerti növény elegendő mennyiséget kap belőle – akár tojáshéjat adunk hozzá, akár nem.
Alternatívák a tojáshéj helyett műtrágyaként
A mésztartalmú komponens lassú oldhatóságára tekintettel hatékony alternatívákat alkalmaznak a mészkedvelő növények trágyázására. A tapasztalatok szerint a német hobbikertekben a kerti talajok általában jól ellátottak mésszel. Ha a pH talajvizsgálat azt mutatja, hogy az érték túlságosan savas felé esik, akkor ellenintézkedésekre van szükség. Ez különösen igaz a semleges vagy a lúgos talajt kedvelő növények termesztésére. Ilyenek például a díszkertben forszitia, kardvirág, nárcisz, bazsarózsa és tulipán, a konyhakertben pedig sárgarépa, petrezselyem, mángold és néhány káposztafajta. Így kell folytatni a meszezést:
- A klasszikus kerti mész könnyű és közepes talajokhoz alkalmas
- Ideálisan alkalmazza a kerti meszet ősszel vagy télen
- Könnyű homokos talajon 30 százalékos agyagtartalmú mészmárga alkalmazása javasolt
- A hársmárgát a lassú hatása miatt ősszel terítik
- Ha további tápanyagokra van szükség magnéziummal, mangánnal vagy bórral, akkor a mész alga is választható
- A hínár meszet a teljes vegetációs időszakban alkalmazzák
A sziklapor különleges helyet foglal el. Ez rengeteg szénsavas meszet, valamint magnéziumot és káliumot tartalmaz. A tápanyagoknak azonban a mikroorganizmusokon keresztül kell kerülniük, hogy a növények számára elérhetőek legyenek. Ekkor azonban a pozitív hatásokat – a forráskőtől függően – nehéz felülmúlni. Például a giliszták és más talajszervezetek aktiválódnak, ami elősegíti a humuszképződést.
Tipp:
Ha ismételten kőport adunk a komposzthalomhoz, normál körülmények között nincs szükség az ágyás talajának azonnali meszezésére.
Mészérzékeny növények
Mésszel vagy tojáshéjjal történő trágyázás nem mindig javasolt. A különféle dísz- és hasznos növények csak akkor fejlődnek optimálisan, ha mészszegény vagy savanyú talajban termesztik őket. A legismertebb képviselők:
- Rhododendron
- hortenzia
- Petúniák
- Azálea
- Orchideák
E nemzetségek különböző fajtái annyira érzékenyek a vízkőre, hogy lehetőleg összegyűjtött esővízzel öntözzük, mert a csapvíz túl kemény.
A szerkesztők következtetése
A tojáshéj növények komposztjaként és műtrágyaként való hasznosságának kérdése továbbra is ellentmondásos. Mindkét oldal meggyőző és kevésbé meggyőző érveket dob össze. Bizonyos a kalcium-karbonát lassú oldódása a csirketojás héjában, ami azt jelenti, hogy nem szükséges műtrágyaként öntözővízhez adni. Minden más mellett és ellen szóló érvnek vagy nincs tudományos alapja, vagy egyszerűen hiányzik a tapasztalat. Ezért a baromfitojás héjának a kertben való használatára a válasz inkább egyéni politika.
Amit a tojáshéjról mint műtrágyáról tudni kell
A legtöbb esetben nagyszüleink nyers tojáshéjat használtak a megtermékenyítéshez. A héjakat vagy hozzáadták az öntözővízhez, vagy feldarabolták, majd a talajba keverték. Ezt a trükköt ma is gyakran ajánlják. A tojáshéj kalcium-karbonátot tartalmaz.
- Alapvetően manapság aligha van értelme további meszet ily módon hozzáadni a talajhoz.
- Hazánk számos területén már elég meszes a csapvíz. Ez azt jelenti, hogy minden növény kap elegendő meszet.
- Nagyon kevés növénynek van szüksége további mészellátásra.
- Éppen ellenkezőleg, sokuk számára a túl sok mész vagy mész valójában meglehetősen káros.
- Ha mészmentes a földje és elég lágy a vize, akkor tojáshéjat is adhat hozzá mész.
- A normál négyfős háztartásban előállított tojáshéj azonban általában csak kis területekre vagy virágcserépbe elegendő.
- Sok tojáshéj kell egy egész kert megtermékenyítéséhez. Ráadásul továbbra is egyoldalú műtrágya.
- Emellett némi időbe telik, amíg a héjak elkezdenek lebomlani. Így a hatás nem jelentkezik olyan gyorsan.
Mely növények nem szeretik a meszet?
- Rhododendronok, azáleák, hanga, íriszek és minden rózsafélék.
- Áfonya, áfonya, álbogyó (Gaultheria) is.
- Királypáfrány, kúp, boróka (Juniperus communis).
- Madárcseresznye (Prunus padus), hegyi kőris és fenyőfák.
- Őszibarack, bor, magnólia, szelídgesztenye is.
Mely növények szeretik a meszet?
- Karácsonyi rózsák, kora tavaszi ciklámen, daphne.
- Téli aconites, paszkás virágok, májfű, orgona.
- Pipabokor, metélőhagyma, levendula, szabadtéri hibiszkusz.
- Sötét sarkantyú, szegfű, muskátli, harangvirág és még sok más.
- A bab és a borsó különösen élvezi egy kis mésztöbbletet a talajban.
Érvek és hátrányok
A legfrissebb tudományos eredményektől függően különböző vélemények vannak arról, hogy érdemes-e tojáshéjat adni a komposzthoz. Általánosságban elmondható, hogy már nem ajánlott, mert a legyek a szalmonellát átterjedhetik a komposztból a konyhában lévő nyitott élelmiszerekre. Ha tojáshéjat adunk a komposzthoz, bőven van idejük lassan lebomlani és tápanyagaikat felszabadítani. A héjakat előtte jól fel kell vágni. Minél kisebbek a darabok, annál jobb. Ezenkívül a héjakat nem szabad nyitva hagyni a komposztkupac tetején, hanem le kell takarni (legyek).
