Úgynevezett gyökérgátakat használnak, hogy megakadályozzák a gyökerek messzire terjedését. Ezek biztosítják a gyökérnövekedés helyi korlátozását. A Miscanthus növénynemzetségből származó Miscanthus alapvetően azon növények közé tartozik, amelyek kevesebb futót alkotnak. De bizonyos körülmények között széles körben elterjedhetnek és károkat okozhatnak, különösen meghatározott helyeken. A következő utasításokból megtudhatja, hogyan akadályozhatja meg ezt rizómával, és hogyan kell eljárni.
Helyszín
A Miscanthus egy rendkívül robusztus növény, amely sok éven át díszíti a kerteket. Ahogy öregszik és növekszik, a gyökérrendszer is növekszik. Ez több méter hosszúságban és/vagy szélességben átfurakodik a földön. A Miscanthus felépítésétől függően ezek a gyökerek fürtökben jelenhetnek meg, és 4-5 méteres körzetben is okozhatnak károkat.
Különösen a miscanthusokat, amelyek közelében fóliás tavacska, gondozott pázsit, burkolt utak, elektromos kábelek vagy víz- és szennyvízvezetékek találhatók, elővigyázatosságból rizómával kell ellátni. A növekedési erő és a gyökerek mennyisége képes károsítani a szigetelést, a fémeket és a műanyagokat, valamint elzárni a csöveket.
Macskaköves utakat tolhatnak fel, és akár az épületek alapjait is tönkretehetik, ami a legrosszabb esetben költséges javításokat eredményez. Ezért elengedhetetlen, hogy különösen a miscanthusokat rizómatömb veszi körül, ha a már említett vagy hasonló kockázati tényezőkkel rendelkező hely közvetlen közelében vannak.
Idő
A miscanthus gyökérgátját ideális esetben ültetéskor kell beállítani. Ez munkát, időt és erőfeszítést takarít meg. Azonnali védelmet is nyújt, és a gyökerek már a kezdetektől előre meghatározott méretűre terjedhetnek. Ha már elültette ezt a fajta nádat, később rizómatömböket is hozzáadhat. Ehhez azonban a növény feltárása vagy akár kiásása szükséges, hogy a talajterületet optimálisan lehessen ellátni gyökérgáttal. Ez sokkal nehezebb és időigényesebb, mint azonnal elültetni a gyökereket.
Mivel a miscanthus ültetése, átültetése és ültetése csak tavasszal vagy nyár végén javasolt, ebben az időszakban érdemes rizómakorlátokat is használni.
Célszerű száraz, napos napot is választani a gyökérgát behelyezésére. Különösen, ha ragasztóval dolgozik, jobban szárad ilyen időjárási körülmények között. Ez minimálisra csökkenti a ragasztó gyenge pontjainak és az azt követő szennyeződés és/vagy szennyeződés behatolásának kockázatát.
Texture
A hosszú távú tökéletes funkcionalitás elérése érdekében a rizóma gát kiválasztásakor figyelembe kell venni az anyag jellegét. Ez többek között az anyag robusztusságának köszönhető, amelynek ki kell bírnia a gyökerek nyomását. A belseje olyan legyen, hogy a gyökérvégek ne akadjanak oda, mert ez idővel ismét megnöveli az anyagra nehezedő nyomást. Ezenkívül időjárásállónak kell lennie, fagytűrőnek, nem rozsdásodónak, ezért hosszú élettartamúnak kell lennie.
polár
A gyapjúból készült anyag ideális. Sok professzionális kertész egyre inkább a gyapjúra támaszkodik, mert könnyen feldolgozható, megbízhatóan megakadályozza a gyökerek ellenőrizhetetlen terjedését, és nem érzékeny a fagyra és a rozsdára sem. A különleges, kiváló minőségű gyapjú belső része nagyon sima szerkezetű, így a gyökérvégek nem tudnak oda csatlakozni. De a gyapjú vízáteresztő képessége különösen előnyös. Ez lehetővé teszi, hogy a felesleges víz minden irányba elfolyjon, ami más anyagok esetében nem így van, és így növeli a vízelfolyás veszélyét.
Az úgynevezett gyökérgyapjút vagy fonott gyapjút azonban általában csak a mérő kínálja. Ez azt jelenti, hogy a két végét össze kell kapcsolni, ami egy gyenge pontot képez, amely hosszú távon nem képes ellenállni a gyökerek nyomásának. Ráadásul a speciális gyökérvédő gyapjú beszerzése meglehetősen drága más módszerekhez képest.
Műanyag
A szakkereskedők főként nagynyomású polietilénből készült gyökérkorlátokat kínálnak. Az anyagvastagságtól függően ezek a legmasszívabb kivitelek közé tartoznak. Ezeket is általában méterenként adják el, és a végükön ragasztják. Ezért itt is van egy lehetséges sebezhetőség. A végcsatlakozásokat egy kicsit megerősítheti, ha HDPE készletet vásárol reteszelő- vagy szorítósínekkel. A végek mindegyike egy-egy sínnel van ellátva, amelyeket ezután csavarokkal rögzítenek egymáshoz. Ez szilárd görbét hoz létre, amely lényegesen nagyobb nyomáspotenciállal rendelkezik, mint az összeragasztott végek.
Tipp:
Reteszelősínekkel ellátott HDPE rizómakorlátok vásárlásakor ügyeljen arra, hogy az utóbbi rozsdaálló anyagból, például alumíniumból készüljön. Ügyeljen a csavarokra is, hogy nedves talajban is hosszú ideig eltarthasson.
Alternatívák
Míg a speciális tetőfólia, mint amilyen a lapostetőknél is, határozottan nem alkalmas a súlyos gyökérvesztéssel járó bambuszhoz, jó alternatíva a kínai nádgyökerek számára, amelyek kisebb veszteséggel járnak. Elméletileg ezt a tetőfóliát is fel lehetne szerelni szorítósínekkel, mivel ezek külön is megvásárolhatók. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a fólia vastagsága miatt a szorítósínek nem rögzíthetők tökéletesen, és rések keletkezhetnek, amelyeken keresztül a gyökerek benyomulhatnak. Jobb alternatíva a tetőfólia végeinek hegesztése.
A végcsatlakozások gyenge pontjainak problémáját elkerülheti például esőhordó, habarcsos vödör vagy hasonlóan működő műanyag vagy beton kád használatával. Ezek meglehetősen olcsón beszerezhetők minden jól felszerelt hardverboltban, kevés pénzért. A műanyagnál figyelembe kell venni, hogy az polipropilén, hogy az anyag kellően robusztus legyen, és elbírja a növekvő gyökerek nyomását. Vödör, hordó és kád esetében egyszerűen vágja ki az alját, és helyezze az ültetőgödörbe.
Méret
A kereskedelemben kapható gyökérnövekedést szolgáló gát általában két milliméter vastag és legalább 70 centiméter magas. A Miscanthus gyökerei nem nyúlnak túl messzire a mélybe, de ha mégis biztonságban akarunk lenni, válasszunk 100 centiméteres szélességet. A gyökérgát szükséges hossza az ültetési lyuk átmérőjétől függ, amelybe a miscanthus-t ültetik.
Ezt az átmérőt megszorozzuk hárommal, és az eredmény a zár hossza. A gyökérszabályozás utólagos beállításakor a kiásott talaj mérete elsősorban a növény méretétől függ. Itt a szakértők a növény külső szélét javasolják számítási alapként használni.
A következőképpen járjon el:
- Helyezzen el négy ellentétes pontot a nád legkülső oldalain
- Húzzon egy körülbelül két-három méter hosszú egyenes vonalat a növénytől távolabbi pontoktól
- Állítsa be újra itt a jelölőpontokat
- Most kösse össze a külső pontokat a közelgő ásatás szélének meghatározásához
- Az átmérőjelölés alternatívájaként a pontokat ásóöltésekkel is beállíthatja és összekapcsolhatja
- Mérje meg az átmérőt
- A szükséges hossz a következőből adódik: átmérő x 3
A hossz meghatározásánál alapvetően figyelembe kell venni, hogy a miscanthusnak elegendő hely kell a gyökereknek és a talajnak, hogy tápanyagot és nedvességet biztosítson. Fontos azt is mérlegelni, hogy a miscanthus lassítani vagy ösztönözni szeretné-e növekedését. Ha nagyobb, akkor a gyökérnek természetesen nagyobb teret kell hagyni a táguláshoz, és ennek megfelelően nagyobb átmérőjű gyökérdugulást kell választani. De ez soha nem lehet kisebb, mint a fent leírt átmérőszámításból származó hosszúság.
Eljárás
Nem számít, hogy először ültetjük el, vagy utána szeretnénk gátat használni a miscanthus gyökerei számára. Elvileg mindkét esetben ugyanabban a lépésben jársz el, bár ha később teszed hozzá, akkor természetesen előbb ki kell ásnod a nádat.
Munkalépések
- Ásd ki az ültetőlyukat a kívánt átmérőig
- Ütőlyuk mélysége körülbelül három-négy centiméterrel kisebb, mint a gyökérgát magassága
- Távolítsa el a gyökérmaradványokat és a futószalagokat az ültetőgödörből
- Helyezze be a rizómablokádot az ültetőgödörbe, és állítsa be a hosszát
- A gyökérgát típusától függően szükség esetén kösse össze a végeket
- Fontos: Ragasztáskor mindig tartsa be a minimális száradási időt!
- A rizóma gátnak körülbelül három-öt centiméterrel kell kinyúlnia a talaj felszíne fölé
- Nád növény behelyezése
- Töltsük fel a belső gátkört talajjal
- Töltsön ki minden rést a külső gát területén földdel vagy homokkal
- Talaj tömörítés, víz – kész!
Tipp:
Különös figyelmet fordítson a gyökérszívókra, amelyek akkor jelennek meg, amikor a gátat később behelyezik. Ezeket mind el kell távolítani, nem csak levágni, mert ez azt jelenti, hogy nem minden futót ütnek meg, és fennáll annak a veszélye, hogy a nádgyökér-gát ellenére új hajtások terjednek itt.
Telepítési kockázatok
Ha a talaj és/vagy a páratartalom túl magas, a száradási idő elhúzódhat, amikor a végeket a földben lévő lyukba ragasztja. Ha a munkát nem végzik el tisztán, apró földdarabok kerülhetnek a tömítőfelületre, ami azt jelenti, hogy a gyökérgát nem záródik tökéletesen. Emiatt fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a tiszta tömítőfelületekre, és ragasztáskor mindig hosszabbítsuk meg néhány perccel a száradási időt. Csak akkor folytassa a munkalépéseket a már leírtak szerint, ha teljesen biztos abban, hogy a végek rések vagy szennyeződések nélkül záródnak.
Ha nem tartják be a rizómakorlátok és a szomszédos növények közötti minimális egy-két méteres távolságot, más növények gyökerei súlyosan károsodhatnak, amikor a gyökereket eltávolítják a kiásott ültetőgödörben. A növényfaj érzékenységétől függően ez a növekedés visszamaradását vagy kevesebb virágzatot eredményezhet.
Ha a miscanthus-t nem ültetik el a közepén a gát behelyezése után, fennáll annak a veszélye, hogy a nád egyik oldala kevésbé fejlődik, mint a másik, mivel a gyökereknek kevesebb terük van az egyik oldalon elterjedni, mint a másikon Oldal.
Következtetés
A gyökérgátló eszköz használata nem feltétlenül szükséges a miscanthus esetében, de akkor is ajánlott, ha az egyébként kicsi gyökérfutók a vártnál nagyobb helyet foglalnak el. Ha a kínai nádat újratelepítik, a gát behelyezése csak néhány percet vesz igénybe. Későbbi felhasználásuk kicsit fáradságosabb, de megéri a munka, főleg ha csövek, kábelek, tavak, házfalak és térkövek vannak a közvetlen közelben.
Nem kell különösebb szakértelem a gyökérgát felszereléséhez, elég jó, professzionális instrukciók, mint ez, amelyek lépésről lépésre elmagyarázzák, hogyan kell eljárni, és mire kell figyelni. Ez utóbbi elsősorban az anyagra, annak jellegére és a telepítéssel járó különféle veszélytényezőkre vonatkozik.
