A kerti talajrendszerben összetett tápanyagdinamika játszódik le. A növények egészséges növekedése a fő tápanyagok, például a nitrogén, a foszfor és a kálium, valamint számos nyomelem kiegyensúlyozott egyensúlyától függ. Sajnos a tápanyaghiány és a felesleges tápanyag tünetei hasonlóak. Ha a műtrágyázást a „sok sokat segít” mottó szerint végezzük, az alulkínálat csak a másik irányba billen, anélkül, hogy megoldást találna. Ehelyett óvatosságra van szükség. Olvassa el itt, hogy a túltrágyázás hogyan befolyásolja a talajt, és tájékozódhat a növényekre gyakorolt jelekről és következményekről.
Túlműtrágyázás okai
Cáfolhatatlan tény, hogy a dísz- és konyhakertek többségében túltrágyázott a talaj. Ez a magán- és kereskedelmi területekre egyaránt vonatkozik, és végzetes következményekkel jár egészségünkre és környezetünkre nézve. Az ok kérdésére nehéz egy mondatban válaszolni, és vissza kell tekinteni a történelmi fejlődésre.
Hosszú út a trágyától a komplett műtrágyáig
A növények fejlődéséhez nem elég a jó talaj, a víz, a levegő és a napfény. Csak a tápanyagok és nyomelemek kiegyensúlyozott kombinációja biztosítja a létfontosságú, egészséges növekedést. Ahol korlátozott a nitrogén, foszfor, kálium és más ásványi anyagok elérhetősége, az egész ökoszisztéma szenved, és a történelem során egész kultúrák omlottak össze. A mezőgazdaság feltalálása óta a gazdálkodók és kertészek igyekeztek ellensúlyozni a tápanyaghiányt. A 19. századig a talaj termékenységét olyan szerves trágyák segítségével segítették elő, mint a csontliszt, az istállótrágya és a lótrágya. Olyan módszereket is alkalmaztak, mint például a vetésforgó, amelyet optimalizált berendezésekkel és gépekkel egészítettek ki. Valójában folyamatosan magasabb hozamot értek el, így a növekvő népesség ellenére is volt elegendő élelem.
Ez a fejlemény drámaian megváltozott 1840 körül, amikor Justus von Liebig lépett a színre. Véleménye szerint elegendő volt elegendő mennyiségű szervetlen tápanyaggal ellátni a talajt, hogy tetszés szerint elősegítse a növények növekedését. A hozam elképzelhetetlen növekedése most már elérhető közelségbe került. A természetes módszerek, mint a vetésforgó és a szerves trágyák használata hirtelen már nem számítottak elég korszerűnek. Ehelyett megindult a fejlesztés, amely a teljes műtrágya feltalálásával tetőzött. Napjainkban évente több száz tonna ipari műtrágya kerül a környezetbe, melynek jelentős része a talaj mélyebb rétegeibe, a talajvízbe és az ivóvízbe, a biotópokba és a levegőbe kerül kigázosodás révén. Mindannyian ismerjük az olyan kulcsszavak következményeit, mint a „savas eső”, „a biológiai sokféleség csökkenése”, „víztestek felborulása” vagy „üvegházhatás”. A kékszemű, dikamba és más tisztán vegyi műtrágyakészítmények használata egyre inkább félhomályba esik, de még mindig magán- és elsősorban kereskedelmi termesztésben történik.
Túlműtrágyázás és hiány kéz a kézben járnak
A bemutatott fejleményeket figyelembe véve a műtrágyázás egyszerűen leállítása most tévedésnek bizonyul. Valójában a tápanyag túlkínálat mindig más ásványi anyagok hiányával jár együtt. Ha egy növényben hiányzik a nitrogén, a káliumtöbblet nem segít rajta. Éppen ellenkezőleg, bizonyos anyagok feleslege erősíti az alulkínálatot. Klasszikus példa a mészfelesleg a savas pH-értéket igénylő növények talajában. A túl sok mész elzárja a vas útját a növényi pályákba, amely a talajban természetesen megfelelő mennyiségben van jelen. Az eredmény életveszélyes levélklorózis. Az érintett növény megmentése érdekében felül kell vizsgálni a mésszel történő túltrágyázást, és ezzel egyidejűleg azonnal rendelkezésre álló vasat kell beadni.
Jelek és következmények a növényekre
A dísz- és haszonnövények optimális tápanyagellátása a hobbikertészet egyik központi kihívása. Az oda vezető úton fontos lépés a talaj túltrágyázási jeleinek helyes értelmezése a megfelelő intézkedések megindítása érdekében. A tájékozódás érdekében az alábbiakban összegyűjtöttük Önnek a tipikus tüneteket, a növényekre gyakorolt következményekről és a probléma megoldására vonatkozó tippekkel:
Nitrogén túltrágyázás
Jelek
- Puha, szivacsos hajtások
- Fokozott lineáris növekedés
- Puha levelek, amelyek kékeszöldre válnak vagy kifakulnak
- A levélszélek lefelé görbülnek, ahogy halad előre
- Cserepes virágokon az alsó levelek megsárgulnak, szélük barna
Kövesd
- Fokozott fagyérzékenység
- Fokozott fertőzöttség kártevőkkel, különösen levéltetvekkel, takácsatkákkal, kabócákkal
- A gombás fertőzések, például a penész, a szürkepenész és a szárrothadás gyakoribb előfordulása
- A csonthéjas gyümölcsök fokozott érzékenysége a fogíny folyására
- Gyümölcsök és zöldségek rövidebb eltarthatósági ideje
Ezenkívül a nitrogénnel történő túltrágyázás kimeríti a talajban lévő káliumot. Ennek eredményeként egy adott tápanyag tipikus hiányával kell szembenéznie egy másik tápanyag túlkínálata következtében.
Tipp:
A konzisztens talajtakarás szalmával hosszú távon segít kiküszöbölni a nitrogénnel történő túltrágyázást, mivel a szalma vonzza és megköti a tápanyagot. A Mr. Evergreen Flora növényi tonik beadása is megkönnyebbülést nyújt. Ezenkívül a Phaecila nemzetség vízi levelű növényei - más néven méhbarátok - eltávolítják a talajból a káros nitrátokat; zöldtrágyaként vetve a túltrágyázott területre.
Foszfortúlműtrágyázás
Jelek és következmények
E tápanyag túlkínálata nem okoz azonnali tüneteket, mint a nitrogén esetében. Inkább a túl sok foszfornak közvetett hatása van. Összességében a növekedési zavarok azért jelentkeznek, mert a fontos nyomelemeket, mint a réz és a vas, már nem tudja felvenni a növény. Ha foszfátos túltrágyázásra gyanakszik, csak a speciális laboratórium szakszerű talajelemzése ad pontosabb információt.
Tipp:
A foszfortúltrágyázás egyik fő oka a kék szemek túlzott használata. Emellett a csontliszt koncentrált adagolása a felelős a hiányért. Ezért állítsa a tápanyagellátást alacsony foszfáttartalmú, ásványi-szerves műtrágyára, és ne használjon többé csontlisztet.
Kálium-túltrágyázás
Jelek
- Levélszéli nekrózis
- Gyökérégés
- Levélsérülés
- Stunting
Kövesd
- Növekedésgátlás a kalcium és magnézium csökkent felszívódása miatt
- A talaj finom morzsaszerkezetének megsemmisülése a kalciumionok kiszorítása következtében
A talaj káliummal történő túltrágyázása ritkán jár súlyos következményekkel a növényekre nézve. Mobilitása miatt a kálium könnyen kimosódik az eső által és az öntözési intézkedések részeként. Ráadásul a növények számára csak az a kálium áll rendelkezésre, amely a talajban lévő agyagásványok külső rétegein raktározódik, miközben a rétegek között elhelyezkedő ionok nem tudnak felszívódni. Minél agyagosabb a talaj, annál kisebb a kálium-túlkínálat kockázata.
Tipp:
Nagyon könnyű, agyagban szegény talajokon érdemes beruházni egy költséghatékony Neudorff Primus Kalitestre, mielőtt megtenné a kálium túltrágyázását. Ha gyanúja beigazolódik, javasoljuk, hogy ismételten alkalmazzon alacsony káliumtartalmú, magnéziumban gazdag kőport.
Kalcium-túltrágyázás
Jelek és következmények
- 8-nál nagyobb pH-érték
- Sárgászöld levélelszíneződés
- Mésztalaj
- Levélklorózis
- levelezés
Ezek elsősorban dísz- és hasznos növények, amelyek a savas környezetet kedvelik, és a kalcium-túltrágyázás hatással vannak rájuk. A rododendronok vagy hortenziák rövid időn belül tönkremennek, ha a talaj túlzottan el van látva ezzel a tápanyaggal. Ahogy a talaj tovább emelkedik, még a mészkedvelő növények is az említett jelekkel reagálnak a túlzott kínálatra.
Tipp:
A savas levélkomposzt rendszeres alkalmazása hatékonyan hozzájárul a felesleges mész eltávolításához a talajban. Ezen kívül ezentúl ne használjon kemény csapvizet, csak lágy eső- vagy tóvizet. A tőzeg bedolgozása a pH-értéket is csökkenti.
Magnézium-túltrágyázás
Jelek és következmények
A magnézium-túltermékenyítés diagnosztizálása még a szakemberek számára is nehéz, mert nincsenek azonnali tünetek. Mindenekelőtt a magnézium és a kalcium közötti szorosan összefüggő kapcsolat kiegyensúlyozatlanná válik. A túlzott magnézium készlet gátolja a mész elérhetőségét, így ismét egy tipikus következménnyel állunk szemben. Az eredmény a megfelelő mészellátásra támaszkodó növények gyökereinek károsodása. A túl sok magnézium ugyanakkor gátolja a növény hozzáférését a fő tápanyaghoz, a káliumhoz, ami jelentősen rontja a fagyállóságot.
Tipp:
Amint a gyakorlat azt mutatja, a magnézium-túltrágyázás általában a talaj más tápanyagokkal és nyomelemekkel való túlkínálatát jelzi. A magnézium tartalmú komplett műtrágyák beadását azonnal kerülni kell, hogy a következő években kimosódással szabályozható legyen a probléma. A kerti talaj négyzetméterenkénti 3 liter komposztja teljes mértékben fedezi a tápanyagszükségletet ebben a fázisban.
Következtetés
Az ipari műtrágyák széleskörű használata tápanyag-túlkínálathoz vezetett, ami ellensúlyozza a növények jobb növekedésének végső célját. A talaj túltrágyázása paradox módon a környezetre és egészségre gyakorolt katasztrofális következmények mellett növekedési csökkenést és egyéb tipikus hiánytüneteket is okoz. Ezért a műtrágya adagolás egyszerű leállítása nem megoldás. Inkább a felismerhető tünetekből kell következtetéseket levonni a hobbikert tápanyagellátásának ideális összetételére. Az itt felsorolt jelek útmutatásul szolgálhatnak Önnek, hogy minimalizálja növényeire gyakorolt negatív következményeket, és tippjeink segítségével visszafordítsa azokat.
