A díszkáposzta szoros rokonságban áll a kelkáposztával. Ennek a színes rokonnak a legtöbb fajtáját Japánban tenyésztették. Úgy tűnik, hogy a japánok különleges érzékkel rendelkeznek ahhoz, hogy a természet specifikációit emberi kéz segítségével kis műalkotásokká alakítsák át. Minden évben új fajták jelennek meg a piacon. Kis erőfeszítéssel könnyedén termeszthetsz díszkáposztát magadnak. Aki tavasszal vet, az év vége felé cserépben, ablakládában vagy szegélyben színes elrendezésben gyönyörködhet.
Vetés
Szánjon rá időt a vetésre. A magokat csak akkor ültetjük ki a szabadba, ha már biztosan fagymentes, május közepe táján. Üvegházban vagy hidegkeretben korábban is elkezdheti. A legjobb csírázási hőmérséklet 15-20°C. Ezután 10-20 nap kell ahhoz, hogy a palánták napvilágra keljenek. A díszkáposztát július közepéig vethetjük. Minél később kezdi azonban a vetést, annál kevesebb levelet és virágot hoz majd később a káposzta. A magvakat először tápanyagban szegény talajba helyezzük, akár kultúredényekbe, akár közvetlenül a szabadba. Ezután talajjal fedjük be, körülbelül kétszer akkora, mint a mag. Most csak óvatosan, a zuhanyfej segítségével tartsa a magokat jól nedvesen, amíg ki nem csíráznak. Miután a palántáknak kifejlődött az első két valódi levele, kiszúrják őket. Mielőtt az egyes növényeket kis cserépbe helyezné, kissé lerövidítheti a fő gyökeret. Ez számos oldalsó gyökér kialakulását provokálja. Csak akkor kerül ki a szabadba, ha a növénynek hat levele van. Mindig fontos, hogy a fiatal növények minden oldalról elegendő fényt tudjanak befogni.
Ültetés
A növényeket május és augusztus között ültetik a szabadba. Az üzletekben előnevelt fiatal növényeket is vásárolhat. A kiszúrt növényeket, vagy a vásárolt fiatal növényeket ezután egymástól kb. 25 cm távolságra tápanyagban gazdag talajba helyezzük. Amikor elérik a 20 cm-es magasságot, kezdje el időről időre eltávolítani az alsó leveleket. A hosszú szárú díszkáposzta fajták így kapják meg a kívánt szárhosszt.
Helyszín
A fény fontos, nem csak a fiatal növények számára. Az időjárástól védett napos hely az optimális. Minél naposabb a hely, annál erősebb lesz a levél színe ősszel. A díszkáposzta szeptembertől éri el legszebb és legintenzívebb színét.15°C alatti hőmérsékletet igényel. Mint a legtöbb, a keresztesvirágúak családjába tartozó, ezért erősen evő zöldségeknél, a díszkáposzta esetében is célszerű vetésforgót követni. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen csak legalább három év szünet után szabad újra termeszteni. Ez erősíti az ellenállást és korlátozza a kártevők megjelenését.
Tipp:
A díszkáposzta esetében a szomszédos növények is szerepet játszanak. A jó szomszédok közé tartoznak a hüvelyesek és a nadálytő. Ahelyett, hogy szívesen látnánk a környéken, többek között a keresztes virágú zöldségek, a póréhagyma és az eper.
Padló
Minden káposztafajtához hasonlóan a díszkáposzta is erősen evő. Ezért a szabadba ültetés előtt dúsítsa a talajt jól korhadt komposzttal vagy trágyával. Egy szabványos virágföld elegendő az edényhez. Fontos, hogy az edényben jó vízelvezetést biztosítsunk. A díszkáposzta nem szereti a vizesedést. A díszkáposzta nagyon jól megbirkózik az alábbi talajtulajdonságokkal:
- humikus, tápanyagban gazdag
- közepes nehézségű
- homokos-agyagos, agyagos, homokos-agyagos, agyagos-agyagos
- enyhén lúgostól enyhén savasig
Gondoskodás, öntözés, műtrágyázás
A díszkáposzta csak a nyári virágzás után éri el csúcsteljesítményét. Csak ha a hőmérséklet 15°C, később 10°C alá süllyed, akkor bontakozik ki teljes színpompája. Addig is fontos, hogy boldog legyen. Rendszeres öntözést igényel, de érzékeny a bevizesedésre. A száraz időkre elszáradt levelekkel reagál. Nyáron 14 naponta lehet műtrágyázni. A nitrogén alapú műtrágya elősegíti a levelek intenzív színezését. Általában elegendő a kerti talajt jól korhadt komposzttal keverni, nyáron szerves trágyát, például szarvforgácsot, kürtirisztet vagy ricinuslisztet ad hozzá. A cserépben lévő díszkáposztához paradicsom műtrágyát is használhatunk, optimális tápanyag-összetételű. Augusztustól már nincs szükség műtrágyázásra. A túl sok nitrogén most negatív hatással lenne a levelek színére. Ha a magvakat a tavaszi virágzás után szeretné hasznosítani, gondoskodnia kell a díszkáposzta megfelelő átteleléséről. Nem tolerálja a tartós -8°C alatti hőmérsékletet. A konténeres növények fagy esetén áthelyezhetők hűvös téli tárolóba. Az ágyban lévő huzatok védelmet nyújtanak a kemény fagyok ellen. Az öntözést fagymentes időszakban is el kell végezni. Az így gondozott díszkáposzta jövőre virágozhat és magot teremhet.
Terjedés
Ha a téli fagyok nem túl erősek, vagy a díszkáposzta védett, túléli a telet, és tavasszal sárga virágokat hoz. A magokat aztán ebből lehet beszerezni. A megfelelő magvak jövő évi virágzása azonban nem mindig garantált. Ha biztonságban akar lenni, vásárolja meg a magokat, és korán kezdje el termeszteni az új díszkáposztanövényeket. Az ajánlott fajták közé tartozik a King Red, a King White, a Red & White Peacock vagy a Negro Romano. Az előző évi díszkáposzta a tél után a komposztba kerül. Az új magokat a vetésforgó szerint máshol vetik el.
Szüret
Az első enyhe fagyok után, ősz végén vagy tél elején szüretelhet. A lombozat most gyönyörűen színezett. Aki maga ültette el a díszkáposztát, habozás nélkül elkészítheti a konyhában is. Főzés közben azonban elveszíti gyönyörű színeit. Az ehető, nyers díszítőlevelek büfék, ételek, salátatálak díszei is. A száras díszkáposzta fajták ideálisak téli virágkötészetekhez.
Tipp:
Ha a káposzta egy ideig a vázában áll, kellemetlen, szenes-rohadt szagot áraszthat. Segít a vázában lévő víz gyakori cseréjében és tisztán tartásában.
Betegségek Kártevők
Tetvek
A levéltetvek valószínűleg a legelterjedtebb kártevők, amelyek megtámadják növényeinket. Nem állnak meg a díszkáposztánál sem. A harci intézkedések lehetőségei ennek megfelelően széleskörűek:
- éles vízsugárral
- permetezés: dohányfőzet, csalánfőzet
- Ragadozók: katicák, fűzők, élősködő darazsak
Tipp:
Díszkáposztához nem ajánlott lágy szappanos keverék, mert a felületaktív anyagok csúnya foltokat hagyhatnak a leveleken.
káposztafehér pillangó
Ha csak a díszkáposzta csupasz levélerei látszanak, akkor általában már késő a védekezési intézkedésekhez. A legjobb, ha időnként ellenőrizzük a levelek alsó részét, hogy nincs-e benne tojás, amikor nyáron gyakran megjelennek a fehér pillangók. Azonnal semmisítse meg ezeket a sárgás tojásokat. Ha szükséges, gyűjtsük össze a már kikelt hernyókat.
Szénbogarak
A szénbolhákat első pillantásra nem lehet felismerni. Csak ha alaposan megnézed, akkor láthatsz kicsi, fekete bogarakat világos csíkokkal az oldalán, amint körbeugrálnak a talaj közelében. Sok kis lyukat hagynak a leveleken. Szeretik a száraz talajt. A jól fellazított, nedves és gyommentes talaj kényelmetlenné teheti a káposztabogarak számára. A szénbolhák elleni hatékony vegyszerek magánhasználatra nem engedélyezettek.
Clubroot hernia
Clubroot veszélyes gombás betegség. Fertőzéskor a növények elhervadnak és elszáradnak. Magát a fertőzést a gyökereken lévő csomós növekedésről lehet felismerni. Tehát általában túl későn. Egy jó óvintézkedés a vetésforgó szigorú betartása. Ha fertőzött, várjon még három évet, mielőtt újratelepítené a keresztesvirágú családból. A meleg, nedves és meglehetősen savanyú talaj, valamint a trágyázás elősegíti a gombócgyökér fejlődését.
Következtetés
Amikor a nyári virágzás véget ér, eljön a díszkáposzta órája. Gyönyörű levélformák és színek díszítik a kerteket és a teraszokat. Ezen kívül sokoldalú felhasználási lehetőséget kínál, a vázától a fazékig. Annak érdekében, hogy a díszkáposztából kulináris értelemben hasznot húzhassunk, célszerű saját (bio)káposztát termeszteni. A kereskedelemben kapható díszkáposzta növényeket többnyire vegyszerekkel kezelik, és jobb, ha csak dísznövényként használják őket.
