A „minden sárgarépa anyja” a vadsárgarépa (latinul Daucus carota), amely vadon növekszik szegényes réteken, szántóföldeken és utak szélén – és már évezredek óta nagyon sokoldalúan felhasználható a főzésben és az orvoslásban egyaránt..
Profil
- Botanikai név: Daucus carota subsp. carota
- Növénycsalád: Apiaceae (Umbelliferae)
- Népszerű nevek: sárgarépa, mocsár (innen is „sárgarépa”)
- Származása és elterjedése: Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt
- Helyszín: szegény réteken, mezők és rétek szélén
- Egynyári vagy évelő: kétéves, virágok csak a második évben jelennek meg
- Növekedés: lágyszárú, rozettaszerű, felfelé álló virágszár
- Növekedési magasság: 40 és 80 centiméter között
- Gyökér: Mélyen gyökerező, megvastagodott főgyökérrel
- Levél: finom, szárnyas, zöld
- Virágok: ernyős keresztes virágok, fehér, fekete „szemmel”
- Virágzási időszak: júniustól szeptemberig
- Elhelyezkedés: agyagos, humuszban gazdag talajok alacsony vagy normál tápanyagtartalommal
- Szaporítás: közvetlen vetés tavasszal
- Csírázás: hidegcsírázó
- Ápolás: tartsa kellően nedvesen (de ne nedvesen!), alkalmanként trágyázzon (humuszban gazdag talajon nem feltétlenül szükséges); Vegyes növények hagymával
- Betakarítás: gyökerek nyár végén, magvak, levelek és virágok
- Összetevők: karotinoidok, illóolajok (főleg a magvakban), falcarinol (karotatoxin is, megelőzheti a rák kialakulását), mono- és oligoszacharidok, rostok, vitaminok (B csoport, C)
- Zavart: mérgező ernyős növények, például vérfű vagy kutyapetrezselyem
Tipp:
A vadsárgarépa gyűjtése során két funkció segítségével különböztetheti meg a hasonló kinézetű mérgező növényektől. Először is, mind a levelek, mind a virágok erős sárgarépa illatúak, míg a bürök és a petrezselyem inkább ammóniás, kellemetlen szagot áraszt. Ráadásul a nőstény sárgarépa virágai nem középen fehérek, hanem feketék – más ernyősvirág nem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
Használd
A vad sárgarépát évezredek óta használják az emberek. A régészeti feltárások során néhány kőkorszaki cölöplakásban előkerültek a növény magjai, ami azt mutatja, hogy már az emberiség történelmének legkorábbi korszakában használták a vadászok és gyűjtögetők. Mára a vadon termő zöldségféléket sajnos némileg feledésbe merült, ami valószínűleg a termesztett fajták könnyebb elérhetősége miatt van. Ennek ellenére a vadsárgarépa sok egészséges anyagot tartalmaz, könnyen emészthető, íze édesebb és enyhébb, mint a tipikus szupermarket sárgarépa.
Tipp:
A vadrépa nem kapható a szupermarketben. Gyűjtheti őket a természetben – vagy ha a gyűjtés túl fáradságos az Ön számára, vagy túl veszélyes, mert összetéveszthető más mérgező ernyős növényekkel, saját kertjében is termesztheti.
A vadrépa az orvostudományban
Minden fontos ókori és középkori szerző gyógynövényként írta le a sárgarépát. Manapság a növénynek számos termesztett formája létezik, bár a gyökerei sárga, narancssárga vagy lila színűek. A vadsárgarépa gyökerei viszont fehérek, és nagyon hasonlítanak a petrezselyemgyökerekhez. Hagyományosan a vadsárgarépa nemcsak gyökereit, hanem magjait, leveleit és virágait is felhasználják. Az értékes illóolajokat igen magas koncentrációban tartalmazó sárgarépamag-olajat különösen az orvostudományban használták (és használják ma is). Állítólag ezeknek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk van.
Bőrre való felhasználás
A sárgarépamag-olaj például ideális a bőrgyógyászatban való használatra, mivel állítólag enyhíti az ekcémát és más bőrkiütéseket. Különféle sárgarépamagolajos kenőcsök és krémek kaphatók a kereskedelemben, de saját magad is elkészítheted.
Készítse el saját sárgarépamag-olaját
A sárgarépamag-olajat könnyű elkészíteni kivonatként. Nem kell mást tenni, mint összegyűjteni a vadsárgarépa magjait, és alaposan megszárítani, például meleg és sötét helyen lazán szétteríteni. Ezután ezeket a magokat durván törjük össze, majd öntsük egy jól zárható edénybe, és öntsük bele egy jó minőségű növényi olajat. Erre alkalmas például a repce-, mandula- vagy olívaolaj. Hagyja a keveréket meleg (de legfeljebb 40 °C-os) és sötét helyen körülbelül négy-öt hétig, naponta rázva. Ezután szűrheti át a sárgarépamag-olajat egy finom szitán vagy ruhán, hogy eltávolítsa a szilárd anyagokat. Az olajat használhatod tisztán belsőleg és külsőleg is, vagy használhatod alapolajként házi krémekhez.
Vadsárgarépa a belek számára
A vadsárgarépának a bőrre gyakorolt pozitív hatása mellett vizelethajtó és szélhajtó hatása is van. Állítólag a gyökér és az olaj is segít a puffadás és a fájdalmas kólika ellen, és a nyers, finomra reszelt sárgarépa is bizonyítottan kiváló a hasmenés ellen. Így nem csoda, hogy Ernst Moro gyermekorvos (ugyanaz, akiről a csecsemőknél a Moro-reflexet elnevezték) a 20. század elején kidolgozta a sárgarépaleves receptjét, amely ma is használatos.
A vadsárgarépa azért fejtheti ki ezt a hatást, mert számos székrekedést okozó pektint tartalmaz (ezért például a reszelt alma is segít a hasmenés ellen). Ráadásul a zöldségek melegítésekor úgynevezett oligogalakturonsavak keletkeznek, amelyek kiszorítják a baktériumokat a bélből – a kórokozók ekkor már nem tudnak megtapadni a bélfalon lévő receptorokhoz, mert az oligogalakturonsavak gyorsabbak.
Recept
Moro sárgarépaleves hasmenéses betegségekre
Hozzávalók:
- 500 gramm hámozott és szeletelt sárgarépa
- egy liter víz
- Húsleves (házi)
- egy teáskanál só
Előkészítés
A meghámozott és felszeletelt vadsárgarépát vízben forraljuk körülbelül egy órán át. Most alaposan pürésítse őket, és a melegítéssel csökkentett folyadékot tápláló húslével töltse fel úgy, hogy egy literre visszajusson. Végül keverj hozzá egy teáskanálnyi sót. Ez azért fontos, mert a szervezet sóháztartása veszélyesen ingadozhat, ha hasmenése van.
A vadrépa véd a rák ellen
A szuperételnek nem kell egzotikus országokból származnia, mert a küszöbünkön van, és csak össze kell gyűjtenünk. A vadsárgarépa béta-karotinja és a hasonló anyagok, mint a likopin és a lutein erős antioxidáns hatással bírnak, és így hatástalanítanak bizonyos sejttoxinokat. Ez nemcsak a szívinfarktusokat és a stroke-okat akadályozza meg, hanem a benne található poliinoknak köszönhetően bizonyos típusú rák megelőzésében is segíthet. Ezt a hatást tudományosan igazolták tüdő- és gégerákban, valamint prosztatarákban. A vadsárgarépa minden jótékony hatásának kiaknázásához hetente legalább kétszer fogyasszon nyersen, főzve vagy párolva.
A vadrépa a konyhában
Alapvetően a vadsárgarépa gyökere meghámozható és elkészíthető, mint bármely más gyökérzöldség. A terméshozam azonban természetesen nem olyan magas, mint a jóval nagyobb és vastagabb termesztett formáknál - elvégre természetes vadzöldségről van szó, amelyet nem teljesítményre nemesítettek. A vadsárgarépát főzheti, sütheti, párolhatja, sütheti, felhasználhatja rakott ételek, levesek és pörköltek alapanyagaként, vagy egyszerűen fogyaszthatja nyersen, például más zöldségekkel és fűszernövényekkel finomra reszelve salátaként. A növény virágai és levelei a konyhában is felhasználhatók, például levesekbe, salátákba, zöldturmixokba.
Tipp:
A kétéves vadsárgarépa gyökereit az első évben csak virágzás előtt szabad betakarítani. A virágzó sárgarépa gyökere fásodik, és íze inkább keserű, mint édes. Azonban ehetőek maradnak, és nem fejlesztenek toxinokat.
A magvak sok étel fűszereként
A vadsárgarépa szárított és zúzott magja a konyhában is ideális. Az enyhén csípős, köményes íz a leveseket, pörkölteket éppúgy ízesíti, mint a házi kenyereket, kenyereket vagy mártogatósokat.
Tipp:
Száraz napon, lehetőleg késő reggel vagy kora délután gyűjtse össze az érett vadsárgarépa magokat. Ez csökkenti a víztartalmat, ami viszont megkönnyíti a szárítást – és megakadályozza a későbbi penészképződést.
Recept
Házi teljes kiőrlésű kenyér vadsárgarépával, napraforgómaggal és ánizsmaggal
Hozzávalók:
- 300 gramm teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 200 gramm teljes kiőrlésű liszt, 1050-es típus
- 200 gramm finomra reszelt vadsárgarépa
- 100 gramm napraforgómag
- 1/2 teáskanál ánizsmag
- 1/2 teáskanál fekete bors, frissen őrölt
- 1/2 teáskanál zúzott sárgarépa mag
- 1-2 teáskanál tengeri só (ízléstől függően)
- 1 csomag száraz élesztő
- Olívaolaj, extra szűz
Előkészítés
A lisztet, az élesztőt és a fűszereket egy száraz tálban alaposan összekeverjük. Kb. 0,25 liter langyos vizet adunk hozzá - ha szükséges még több -, és a hozzávalókat először a tésztafogóval, majd lisztezett kézzel gyúrjuk sima tésztává. Most helyezzük a tésztát egy tálba, takarjuk le konyharuhával, és hagyjuk a tésztát meleg helyen kelni legalább fél órát.
A tésztának ekkor jelentősen meg kellett volna nőnie. Most alaposan gyúrjuk bele a reszelt vadsárgarépát és a napraforgómagot, majd formáljunk belőle egy vekni kenyeret. Ezt is beletehetjük egy kivajazott tepsibe. Most a kenyérnek újra kell kelnie legalább fél órát, mielőtt betenné a 180 °C-ra előmelegített sütőbe.
Ne felejts el bele tenni egy hőálló tál vizet. Körülbelül 40 perc elteltével a répás kenyér készen áll a sütésre – vedd ki a formából, és ütögesd meg az alját a csülkökkel. Ha a kenyér üregesnek tűnik, akkor megfőtt, és vajjal és sóval ízletes.
Megjegyzés
Terhes nőkésgyermeket akaró nőkkülönösen egyék a vadrépa magvaitEzek állítólag fogamzásgátló hatásúak (a vadon termő zöldségeket korábban fogamzásgátló célokra használták), és koraszülést és vetélést is okozhatnak.
