Ha nyáron a saját kertedben termesztesz zöldséget, akkor általában ágyásban. Ahhoz, hogy a növények öntözéséhez, gyomláláshoz vagy betakarításhoz el lehessen érni az ágyásokat, általában megfelelő hozzáférés szükséges. Hiszen nem sok értelme van átmenni egy jól megművelt ágyás közepén. Következésképpen olyan módszerekre van szükség, amelyek többek között megkönnyítik a növények gondozását.
Utak
Igen, a veteményeskertet is meg kell tervezni – legalábbis ha nem csak egy-két fajta zöldséget akarunk termeszteni. A tervezésnél az első dolog természetesen az ágyak, azok elhelyezkedése és mérete. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ágyakat is el kell érni. Ehhez módokra van szükség. Alapvetően háromféle útvonalat különböztethetünk meg:
- Fő útvonalak
- Hozzáférések
- Gondoskodási utak
A főbb útvonalak olyanok, mint a zöldségeskert fő artériái. Például használhatja őket arra, hogy egy talicskát a lehető legközelebb vigyenek az ágyhoz. A bejáratok egy főút ágai, amelyek onnan közvetlenül a mederbe vezetnek. Végül a karbantartási utak azok a kis ösvények, amelyeken az ágyáson belül mozoghat anélkül, hogy a növényekre kellene lépnie. Az, hogy hány ilyen egyedi ösvényre van szükség, természetesen a veteményeskert méretétől és az ágyások számától függ. Az összes ösvénytípusban az a közös, hogy megkönnyítik a hozzáférhetőséget. És ha lehet, akkor is jól nézzenek ki.
Tipp:
Új veteményeskert ültetésénél célszerű tervet készíteni, amelyben rögzítik az ágyások számát. Ez alapján a ténylegesen szükséges utak származtathatók.
Fő útvonalak
Mint már jeleztük, a fő útvonal vagy utak a veteményeskert központi ellátó artériája. Akkor van értelme, ha például közvetlenül egy szerszámkamrához vagy a komposzthoz vezetnek. Mivel ezeken az utakon általában valamivel nehezebb kerti eszközöket szállítanak, ezeket mindenképpen rögzíteni kell. Az is fontos, hogy megfelelő szélességet biztosítsunk. Legalább 60 cm-nek kell lennie. A főbb útvonalak többféleképpen is kialakíthatók. A saját kreativitásodnak aligha van határa. Íme néhány ötlet és alapvető lehetőség:
Tervekövek
A kikövezett ösvény garantálja, hogy száraz lábbal és nagyon biztonságosan eljuthatsz oda, ahova szeretnél. Ezért célszerű a főútvonalat a veteményesben kikövezni, mert így nedvesen is könnyen használható például talicskával. Az ösvény kikövezéséhez azonban először az ösvényt kell feltárni, majd egy stabil alépítményt, amelyen a kövek megnyugodhatnak. Az Ön személyes ízlésétől és költségvetésétől függ, hogy milyen típusú térköveket választ. Természetes kőből vagy betonozott lapok használata javasolt. Mindenesetre tetszetős vizuális akcentusokat lehet beállítani mindkét anyaggal. Hátránya: A padló további tömítése.
Tipp:
A mosott betonlapok könnyen festhetők minden elképzelhető színben. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen út rendkívül egyedileg tervezhető.
rácskövek
A padlótömítés elkerülése érdekében használhat úgynevezett rácskövet. Egyrészt stabil, vizes állapotban is használható utat képeznek, másrészt nyílásaik biztosítják, hogy a víz a talajba tudjon szivárogni. A rácsblokkok ma már számtalan formában, színben és kivitelben kaphatók a vasboltokban. Alépítményt is igényelnek.
Kavics/Kavics
Egy ösvény is nagyon megbízhatóan burkolható kaviccsal vagy murvával. Mindkét anyag nagyon természetközelinek és természetesnek tűnik. A kavics többféle szemcseméretben és színben kapható. Ez azt jelenti, hogy a különféle tervezési lehetőségek többé nem jelentenek problémát. Mindkét építőanyag hátránya viszont, hogy az utat sokkal gyakrabban kell karbantartani.
Konkrétan:
A köveket újra és újra simára kell húzni.
Elhatárolások
Nemcsak a főutat érdemes kikövezni, hanem el is kell választani a mederektől. Ebben az összefüggésben az emberek gyakran beszélnek ösvényről vagy mederhatárról. Ez egyrészt biztosítja, hogy az ágyásokban lévő termékeny talaj ne kerülhessen az ösvényre, másrészt megakadályozza, hogy véletlenül belelépjen az ágyásokba, vagy talicskával beguruljon. Az útvonalhatároknak is számtalan változata létezik. A hosszúkás kőlapok éppúgy részét képezik ennek, mint a kis kőfalak vagy a fa palánkok. Ez utóbbiak különösen ajánlottak, mert rendkívül természetesek. A palánkokat a hegyes oldalukkal egyszerűen a földbe verik. Hasonló a helyzet a fémlemezekkel is. A köveknek viszont a legjobban egy alapon kell nyugodniuk.
Hozzáférések
A főútról leágazó bejáratok közvetlenül az ágyhoz vezetnek. Lehet, de nem kötelező, csatolni őket. Lehetne például egy füves ösvény is, ami aztán tökéletesen illeszkedne a természeti tájba. De elképzelhető homokos vagy kavicsos út is. A bejáratok lekövezésével persze nincs semmi baj. Lehetőség szerint csak a további tömítést kell kerülni. Ha a főútnak van útszegélye, akkor a bejáratokhoz vezető ágakat természetesen szabadon kell hagyni, ellenkező esetben rendszeresen egy teljesen felesleges akadályt kell leküzdeni. Mellesleg a hozzáférés szélessége kisebb szerepet játszik. Csak az a fontos, hogy biztonságosan és kényelmesen mozoghass rajta.
Gondoskodási utak
A gondozási utak az ágy közepébe vezetnek. Lehetővé teszik az egyes növények közvetlen megmunkálását és természetesen a betakarítást is. Általában 15-20 cm szélesség elegendő. A legjobb úgy ültetni őket, hogy a talajt a növénysorok között egyenes vonalban döngöljük. Az esetek túlnyomó többségében elegendő egyetlen gondozási út, amely aztán teljesen átvágja az ágyat. Érthető, hogy az ösvény egy kicsit mélyebb, mint a megemelt ültetési terület. Ezenkívül bizonyos fokú óvatossággal kell haladnia rajta, hogy ne sértse meg a növényeket. Különleges kialakítás nem ajánlott. A funkcionalitás itt a legfontosabb. A dizájnelemek gyorsan akadályokká válhatnak.
További tippek
A veteményeskert ösvényeinek nem feltétlenül kell egyenesnek lenniük. A főút például nagyon jól megtervezhető például szerpentin vonalban is. Ez azonban lényegesen több erőfeszítést igényel, és természetesen az ágyak formájára is kihat. De ki mondta, hogy mindig téglalap alakúnak kell lenniük? Miért ne kísérletezhetne más formákkal?
A maradékok felhasználása
A főút és a bejáratok kialakításánál célszerű maradék anyagokat felhasználni, például a garázsbejárat burkolatából. Ezzel nem csak költséget takarítunk meg, hanem erőforrásokat is megtakarítunk. A már használt kövek is csodálatosan használhatók erre a célra. Előtte azonban célszerű alaposan megtisztítani őket. Útszegélyként egyébként régi tetőcserepek is használhatók, ezeket gumikalapáccsal óvatosan a földbe lehet verni. A régi fa deszkák és szögletes faanyagok is alkalmasak erre.
Gondoskodás
A veteményeskert ösvényeit is karban kell tartani. A főutat szinte biztosan rendszeresen át kell seperni. Évente többször is célszerű megtisztítani a gyomtól, amely akár kis hézagokból is kinőhet. Ellenkező esetben a magvak természetes repülése azzal a veszéllyel jár, hogy megnövekszik a gyomképződés az ágyásokban. Az ösvényeknek nem kell nyalottaknak tűnniük, de általában tisztáknak kell lenniük. Biztonsági okokból tanácsos az esetleges hibákat azonnal kijavítani.
