A kutyarózsa mellett vannak más vadrózsafajok is, mint például az almarózsa vagy a burgonyarózsa. Előnyük, hogy a természet adott nekik néhány olyan tulajdonságot, amelyek jelentősen kevésbé érzékenyek például a szélsőséges időjárásra. Bár önmagukban is jól teljesítenek, a rózsa vadon élő változatai is előnyösek a jó gondozásból. Ez elősegíti az erős növekedést és sok virágot hoz.
Trágyázz
A kopár talaj nem jelent problémát a vadrózsának, de ennek megfelelően reagál a virágzás csökkenésével. Ez pusztán önvédelem, mert egyrészt hiányzik a tápanyag a sok virág előállításához.hogy életben tartsák őket, másrészt kevés esélyt lát arra, hogy a környező gyümölcsök jól fejlődjenek.
A túl sok tápanyag azonban a rózsáknak is árt, mivel ez csak elősegíti az új hajtások kialakulását, de a virágok általában nem is nyílnak. A kertészek kihívása tehát az ideális egyensúly megtalálása a tápanyag-egyensúlyban. Ezért a rózsa vadon élő formáját évente legfeljebb egyszer szabad trágyázni.
Az ideális időszak a tavasz, amikor a bimbózás megtörténik. A trágyázáshoz érett komposztot használnak, amelyet egyrészt a talajba dolgoznak, másrészt fel is lehet halmozni. Mint minden rózsa, a vadon élő formák is szeretik a felhalmozódást, és gyakran reagálnak új hajtásokkal a földről.
Tipp:
Ősszel talajtakarás is lehetséges néhány levéllel, ami jó védelmet nyújt a télre, emellett tápanyagot és egészséges talajéletet is biztosít az alany környékén.
Öntés
A vadrózsa és termesztett formái, mint például a „Rosy boom”, elviselik a hosszan tartó szárazságot. De általában még a nagyon nedves talaj sem zavarja őket, feltéve, hogy nincsenek tartósan víz alá merülve. A rózsabokrokat nyáron nem feltétlenül kell öntözni. A virágbimbós és virágzási fázisban azonban a vadon élő formák ugyanolyan érzékenyek, mint a termesztett fajták. Ezért hosszabb tavaszi vagy kora nyári szárazság esetén a virágzás végéig rendszeresen öntözni kell. Az öntözésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- használjon mészmentes vizet (esővizet)
- Kerülje el a vizesedést
- Ne öntözze a leveleket
A vizesedés gyakori probléma, különösen a nagyon nehéz talajokon. Ez ellensúlyozható, ha évente többször meglazítjuk a talajt a rózsa körül. Szükség esetén némi homokot is bedolgozhatunk. A talajlazításnál azonban ügyelni kell arra, hogy ne hatoljunk túl mélyen a talajba, nehogy a gyökerek sérüljenek.
Terjedés
A rózsák szaporítása mindig nehéz művelt formákkal. Teljesen más a helyzet a rózsa vad eredeti formájával. Ha már van egy népszerű fajta a kertben, vagy felfedezett egy gyönyörű cserjét a vadonban, többféle módon szaporíthatja a növényeket.
A bonyolultabb változat a magvak útján történő szaporítás. Ehhez kövesse az alábbi lépéseket:
- érett csipkebogyó betakarítása.
- Magok eltávolítása
- Ősszel tegye a magokat a földbe (ne használjon magtálcát)
- megőrzi a kiszáradástól a kihajtásig
Ahhoz, hogy a vadon élő rózsák kicsírázhassanak, hideg pulzusra van szükségük, és télen a földben kell feküdniük. Ez idő alatt különösen fontos, hogy a magok ne száradjanak ki.
Tipp:
Ha elfelejtette elvetni a magokat ősszel, megpróbálhatja egy-két hétre hűtőbe tenni, majd tavasszal elvetni. Ez a hideg impulzus gyakran elegendő a magvak csírázásának ösztönzéséhez, bár az őszi közvetlen vetés általában sikeresebb.
Az egyszerűbb és gyorsabb módszer az őszi dugványos szaporítás. Ehhez a kétéves hajtásokat éles késsel szögben levágják. A hajtásoknak legalább nyolc-tíz szeműnek kell lenniük. A felette lévő mindent szintén ferde vágással távolítunk el. A dugványokat ezután legalább négy-öt szem mélyen a földbe temetik. Jövő tavaszra új hajtásoknak kell képződniük a felszínen maradt szemeken.
Betegségek és kártevők
A jó hír az, hogy a termesztett formákban nincsenek olyan betegségek, amelyek a vadon élő formákat érintenék. Még az olyan termesztett vadon élő formák sem, mint a Rosy boom, nem érzékenyek a betegségekre. Vannak azonban olyan kártevők, amelyek nem okozzák a növény pusztulását, de károsíthatják fejlődését és virágait. Ezek a következők:
- Rózsa epedarázs
- Kertlevélbogár
- Rózsabogarak (különböző fajok)
A rózsabogarak ellen különösen keveset vagy alig lehet tenni. Egyes esetekben egyes rózsabogárfajok védettek, ezért előfordulhat, hogy nem pusztulnak el. Ha megnövekszik a rózsabogarak előfordulása, a bogarak összegyűjthetők, és más virágos növényekre, például bodzafélékre engedhetők. Kereskedelmi forgalomban kaphatók megfelelő csalogató csapdák a kerti pelyvabogár számára. Az is segít, hogy ne nyírja túl rövidre a gyepet a májusi és júniusi repülési szezonban. A nyílt foltok a fűben üdvözlendő meghívást jelentenek számára, hogy ott rakja le a tojásait. A lárvák ekkor károsítják a gyepet, míg a kifejlett bogarak megtámadják a kert növényeit, például a vadrózsákat.
Ha a rózsadarázs a vadrózsába rakja le petéit, az csúnya növekedéshez vezet, és úgynevezett rózsakölyök vagy epe alma képződik. Bár a rózsa epe alma érdekes megjelenésű, gyengítheti a rózsákat. Néhány epe alma nem károsítja a rózsát, ha gyakrabban fordul elő, akkor az érintett ágakat le kell vágni. Az epés almát egyszerűen a komposztba lehet dobni.
Megelőző intézkedésként a kertben is népszerűsíthetők a hasznos rovarok, amelyek megnehezítik a káros rovarok életét. Ide tartoznak elsősorban a parazita darazsak, a különféle rablólegyek és a madarak. A parazita darazsak különösen hasznosak a lárvaállapot leküzdésében, mivel a parazita darazsak más rovarok lárváiba rakják le tojásaikat.
Vágás
A rózsa vadon élő formáinak metszése jelentősen eltér a termesztett formákétól. A vad forma elvileg nem igényelne metszést, de általában némileg lassítani kell a dús növekedést. Vágáskor három változat létezik:
- Növényvágás
- éves vágás
- Radikális vágás
Növényvágás
Ültetési metszés csak ültetéskor történik. Az erős hajtások négy-öt szemre rövidülnek. Legfeljebb két szemen gyengébb hajtások. A nagyon gyenge vagy satnya hajtások teljesen eltávolíthatók. A végén egy kompakt kaptárral kell rendelkeznie, amelyben elegendő hely minden hajtás számára. Ha a vessző nagyon sűrű, a gyenge hajtásokat a talaj közelében is le lehet vágni.
Éves vágás
Az éves vágás tavasszal vagy ősszel is elvégezhető. A kutyarózsa ezen vágásának célja egyrészt az alakformálás, másrészt a termésszár maradványainak eltávolítása. A metszést ősszel, a gyümölcs beérésekor lehet elvégezni. A csipkebogyót azonban sokan jövőre hagyják dekoratív őszi dísznek és madaraknak. Ilyenkor legkésőbb a fagymentes tavasszal visszavágjuk a megmaradt termésfejeket.
Függetlenül attól, hogy a gyümölcsök rajta maradnak vagy sem, a topiáriumot mindenképpen ősszel kell elvégezni. Például a túl közel lévő ágakat és gallyakat eltávolítják. A három évnél régebbi hajtásokat is eltávolítjuk ősszel, hogy serkentsük a fiatal és erős hajtások kialakulását.
Radikális vágás
A rózsavirág és a rózsák egyéb vadon élő formái szintén kevés gondozást igényelnek. Teljesen lehetséges hagyni, hogy a vadon élő forma több évig növekedjen anélkül, hogy levágná. A probléma azonban az, hogy egy idő után az alsó rész hajlamos kopaszodni, és már nem túl vonzó ránézésre. Akkor legkésőbb itt az ideje a radikális vágásnak.
Ezt kora ősszel végezzük, hogy az évelőnek elegendő ideje legyen a sebek bezárására. Ha tavasszal radikális vágást végeznek, az a rózsák elvérzését és teljes elhalását okozhatja. Ősszel azonban a kertészeknek nem csak az évelőknek van lehetőségük jól átvészelni a telet, hanem tavasszal az alvó szemek kihajtását is ösztönzik.
A radikális vágás általában mélyen behatol a régi fába. A régi ágakat körülbelül csípőmagasságig lerövidítjük. A felületet nem szabad túl alacsonyra állítani, különben az alvó szemek felébresztésének esélye egyre kisebb lesz. Ha egy radikális vágás akár új hajtásokat is előmozdít a talajból, a nagyon régi, csak derékmagasságig lerövidített hajtásokat jövőre teljesen eltávolíthatjuk.
Tipp:
A metszés eredményeként keletkezett hajtások ismét dugványként használhatók.
