A páfrány az egyik legnépszerűbb lombozatú növény a kertben. Gyorsan szaporodnak, és nem túl igényesek a gondozás és az elhelyezés tekintetében. Mindezek ellenére bizonyos tekintetben jelentősen eltérnek a többi növénytől, ami indokolja a hely, a gondozás és a szaporítás alapos vizsgálatát.
A növényfajok
Általában különbséget tesznek a szobai és a kerti páfrányok között. A melegebb vidékekről származó fajokat hagyományosan zárt térben tartják szélességi körünkön, mert éghajlatunk nem teszi lehetővé a jó növekedést a szabadban.
Cserébe minden páfrány, ami a kertben megtalálható, teljesen kompatibilis a mi klímánkkal, és sokféle helyen nő és virágzik. Sok különböző faj található, különösen a kerti tavakban. A meglévő biotóp ideális a páfrányok jó növekedéséhez. Körülbelül 100 különböző faj tartható a szabadban, és mindegyik szívós. Ezekhez nagyszámú páfrány csatlakozik, amelyek nem szívósak, ezért a hideg évszakban át kell őket helyezni.
Tipp:
Annyira csábító, de nem szabad vadonból páfrányt átültetni a kertbe. A talajviszonyok általában annyira eltérőek, hogy a páfrány nem boldogulna a kertben. Jobb, ha friss növényeket vásárol egy kertészeti központban.
A hely
A legtöbb páfrány az árnyékos és nedves helyet kedveli. Növekszik a falak repedéseiben, tavakon, tavakon és folyókon, valamint vízesések mellett, erdőkben vagy szakadékokban. A kertben a páfrány különösen jó a kerti tóban vagy olyan nagyon árnyékos helyeken, ahol más növények esetleg nem fejlődnek olyan jól. A páfrány az elhelyezkedés szempontjából nagyon igénytelen volt, szinte minden kertben megtalálható. A kerti tó zöld szegélyeként szolgál, és ebben a funkciójában védelmet is nyújt a halaknak. Mert az olyan kis ragadozók, mint a gémek vagy a macskák, a páfrány miatt már nem tudnak könnyen segíteni a halaknak.
Népszerű helyek:
- mindenféle víztesten
- falakon
- erdőkben
- kanyonokban
- általában árnyékos és nyirkos helyeken
A helyszínt is a páfrány méretétől függően kell kiválasztani. A nagyon nagy növényeket mindig egyedi növényként kell bemutatni, hogy teljes pompájukat megmutassák. A kisebb növényeket elég távol kell ültetni egymástól, hogy a leveleik ne akadályozzák, és teljesen szétterüljenek.
Tipp:
Ha a páfrányok egymástól távol ültetése miatt vannak szabad területek a talajon, ezeket talajtakarással le lehet zárni. Például a pennywort nagyon alkalmas lenne nedves helyekre.
Gondoskodás
A talajt, amelybe páfrányt kell ültetni, egy kicsit előre meg kell lazítani. Az ültetési gödörbe humusz és víz kerülhet, aminek elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy az ültetés után a gyökerek elférjenek, így a gyökerek azonnal tápanyaggal elláthatók. Dolgozhat megfelelő talajaljzattal is, amely a páfrány típusától függően változhat.
Ha a gazdaságban már vannak fás vagy régi levelek, ezeket le lehet vágni az ültetés előtt. Nem használnak a páfránynak, ezért csak kellemetlenséget okoznak. Közvetlenül a növény tövénél történő elválasztással az új hajtások és gyökerek kialakulását is elősegíti.
A páfrány elültetése után az ültetőlyuk körüli talajt erősen le lehet taposni. A talajhoz némi kéregtakarót vagy tőzegmohát is adhatunk. Mindkét aljzat megakadályozza a gyomok gyors kialakulását, és a növény valamelyest védett. Ráadásul a nedvesség jobban visszatartható a talajban.
Az öntés
Páfrány szereti, ha a legtöbb esetben elég nedves. Ezért elengedhetetlen az állandó öntözés. Különösen a meleg nyári hónapokban érdemes reggel vagy este öntözni, hogy a víz ne párologjon el túl gyorsan, és a páfrány hasznot húzzon belőle.
Trágyázás
Tavasszal és ősszel a páfrány élvezi a kéregtakarást, amelyet a növény körül hordnak ki. Ezenkívül hosszú távú műtrágyaként némi csontliszt is elhelyezhető a növény körül. Nincs szükség a föld alá ásni, mivel a növények gondoskodnak magukról. Az elh alt leveleket rendszeresen el kell távolítani, hogy ne fosszuk meg a növény erejét.
Betegségek és paraziták
Annak ellenére, hogy a páfrányok gondozása nagyon egyszerű, betegségek és paraziták is hatással lehetnek rájuk. Például, ha egy páfrány ledől, a gyökérféreg hernyói lehetnek felelősek. Megeszik a gyökereket, és alulról károsítják a páfrányt. A meztelen csigák rágcsálják a leveleket, és összegömbölyödnek. A fúrók is felelősek lehetnek ezért. Sok esetben a fonálférgek felelősek a levelek akut pusztulásához. A kis levéltetvek pedig ragacsossá teszik a leveleket.
Tipp:
Az érintett területek időben történő eltávolítása biztosítja, hogy a betegségek és kártevők ne terjedjenek át a növény más részeire.
A szorzás
Általában a páfrányt legjobb osztással szaporítani. Ehhez ossza el a gyökérlabdát a kezével. Ezt nem csak nagyon óvatosan kell megtenni, hanem mindig tavasszal, mielőtt a növény felébred a hibernációból és újra kihajt.
De a szaporodás a páfrányok spóráin keresztül is lehetséges. Az erőfeszítés azonban meglehetősen nagy, ezért csak ritka növényeknél érdemes. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a spórákkal borított leveleket le kell vágni és vékony selyempapír közé kell helyezni. Ezután száraz helyen tárolják, amíg a barna spórák le nem esnek a levelekről, és leolvashatók a papírról. Az így kapott spórákat azonnal el lehet vetni, és nem kell előbb szárítani. A magokat azonban nem a kertben, hanem steril termesztőedényben vetjük el. A növények ebben két-három hónapig nőnek, és csak ezután ültetik ki a szabadba.
Gyakran Ismételt Kérdések
Miért ajánlott a páfrány a kertbe?
Nagyon könnyű ápolni, és kevés figyelmet igényel. Ezenkívül nagyon jól növekszik, és bizonyos méretben jó adatvédelmi képernyőt biztosít.
Kiálló a páfrány?
Körülbelül 100 különböző páfrányfajt ismerünk szélességi köreinken, amelyek szívósak és a legtöbb kertben megtalálhatók.
Hogyan szaporítható a páfrány?
A szaporítás történhet vegetatívan - azaz osztódással - vagy generatívan - azaz a spórák vetésével.
Hogyan oszthatok el egy páfrányt?
A legjobb esetben a gyökereket a kezeddel osztod szét. Csak nagyon összefonódó gyökérszakaszokat szabad szétvágni.
