Lehet, hogy a vérliszt és csontliszt kifejezések nem hangzanak túl szépen, de maguk az anyagok sok mindent kínálnak, és ásványi anyagokat és fehérjéket biztosítanak egyszerű és mindenekelőtt hosszú távú módon. Pontosan ezen okok miatt voltak sokáig népszerűek műtrágyaként. Bárki, aki értékeli a szerves trágyázást, ma is élvezheti ezeknek a műtrágyáknak az előnyeit, sőt saját maga is előállíthatja őket.
Csontliszt
Maga a név is sugallja, hogy miről is szól a csontliszt. A többek között műtrágyaként használt anyag őrölt csontokból áll. Előtte a csontokat megtisztítják a húsmaradványoktól, inaktól és egyéb maradványoktól, és megmossák. Ezután finomra őrlik speciális gépekben, úgynevezett csontmalmokban.
Lisztként a csontokat például műtrágyaként, de takarmányként is felhasználják. Mindkét esetben tudni kell, hogy azok az állatok, amelyekből a csontok származtak, jó egészségi állapotban voltak-e – mert még a főzés vagy egyéb, magas hőmérsékleten történő sterilizálás sem távolítja el az összes kórokozót.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az őrölt csontok rossz hírnévre tettek szert. A BSE-kórokozók feltételezett hordozójaként a gazdálkodók nem akartak kockáztatni sem a speciális liszttel való takarmányozással, sem a műtrágyázással. Végül törvény tiltotta a biológiai műtrágyát, mint takarmány-adalékanyagot és a növények tápanyagforrását. Enyhültek a tiltások. Sajnos az állati csontokból készült liszt megőrizte rossz hírnevét. Van néhány előnye, különösen, ha a trágyázásról van szó. Ezek a következők:
- Hosszú távú hatás a lassú bomlás miatt
- természetes vegyületek
- könnyen használható
- magas kalcium- és foszfortartalom
Csontliszt műtrágya
Kalcium és nitrogén, valamint viszonylag nagy mennyiségű foszfor található az őrölt csontokban. A növényeknek egyrészt a foszforra van szükségük a gyökerek erős és egészséges növekedéséhez, másrészt a klorofill képződéséhez, és így a növény minden zöld részéhez, de a virágokhoz és gyümölcsökhöz is.
A kalcium többek között stabilizáló funkciót tölt be az állati csontvázban. Ugyanez a helyzet a növényekkel. Az ásvány a sejtfalakba beépülve részt vesz a merevítésben, valamint a funkcionalitáshoz is hozzájárul. Hasonlóan fontos szerepet játszik magában a talajban is a kalcium. A szerkezet stabilizálásával javíthatja az aljzat minőségét. Ez megakadályozza a feliszapolódást és – a kertben vagy a cserépben valószínűleg kevésbé érdekes – eróziót. Ezenkívül a kalcium elősegíti a talaj biológiai aktivitását, jótékony hatással van az aljzatban lévő szerves anyagok átalakulására és befolyásolja a pH-értéket. Ezért mész formájában a kalciumot az aljzat semlegesítésére vagy lúgosítására is használják.
A nitrogént valószínűleg a legtöbb újonc a kertészkedésben és a műtrágyázásban is ismeri, és az egyik legfontosabb növényi tápanyagnak tartják. A növényeknek szükségük van rá a növekedéshez, minden enzim alkotóeleme, ezért sok szempontból szükséges a növények egészségéhez. Ha a talajban hiányzik a nitrogén, az nagyon gyorsan megmutatkozik, különösen a gyepen. Itt nem kívánt növények, például lóhere és pitypang terülnek el a fű között.
A csontliszt fontos tápanyagokkal látja el a növényeket, amelyek elősegítik az egészséges növekedést, és tovább javíthatják a talajt.
Csontliszt hosszú távú műtrágyaként
Az őrölt csontok egy szerves anyag, amelyben az ásványi anyagok meg vannak kötve. Ezért nem állnak azonnal a növények rendelkezésére. Mindenekelőtt a talajlakóknak megfelelően kell elkészíteniük. Az ehhez szükséges folyamatok röviddel a természetes műtrágya kijuttatása után elkezdődnek, de évekig tartanak. Ez ideálissá teszi a csontlisztet hosszú távú műtrágyaként.
Csontliszt használata
Mivel a komponenseket először a talaj élőlényeinek kell lebontania, a növénynek nem előnyös a közvetlenül a gyökérnél történő trágyázás. Ehelyett a lisztet az aljzatba kell keverni, hogy az lassan bomlik le, és hosszú távú ápolást biztosítson a növény számára.
Továbbra is többféle lehetőség áll rendelkezésre a műtrágya felhasználására:
- talajra helyezve és lazán bedolgozva
- aljzattal keverve növényültetéskor
- szórja meg ásáskor és tekerje fel az aljzatot
A hosszú távú hatás miatt a csontlisztet csak két-három évente szabad használni.
Csontliszt készítése
Az uralkodó BSE-veszély és az ebből fakadó botrány miatt a csontliszt rossz hírnévre tett szert. Ma már szigorúak az irányelvek, de a liszteket már alig használják a mezőgazdaságban, mégis érdekesek a hobbikertészek számára. Macskák és kutyák etetésekor is használják élelmiszer-adalékanyagként.
Ha a biztonságra vágysz, akár magad is készíthetsz csontlisztet. Ez különösen akkor hasznos, ha lemészárolja magát, és a csontokat egyébként nem használnák fel. A termeléshez úgynevezett csontmalom szükséges. Az otthoni használatra szánt modellek megfizethetőek, de általában csak nagyon kicsi csontokat tartanak bennük, ezért előre fel kell darabolni őket.
Tisztának, száraznak és húsmaradéktól mentesnek kell lenniük. Ezek egyébként bomláshoz vezetnének, ami többek között a műtrágya eltarthatóságát is befolyásolná.
A tárhelynek meg kell felelnie a következő követelményeknek:
- száraz
- légmentes
- menő
Egyébként a csontliszt megpenészedhet vagy rothadhat, és tárolás közben lebomolhat.
Blood Meal
A vérliszt általában csirkevérből készül. A gyártás során először szárítják, majd préselik vagy őrlik. Műtrágyaként a port gyakran újra feloldják és folyékony formában adják be. Azonban szárazon is használható, és gyakran keverik csontliszttel.
A vérliszt különösen gazdag nitrogénben, és fehérjéket, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. A fent említett nitrogén jótékony hatással van a növények növekedésére, és fontos tápanyag. A nyomelemek és ásványi anyagok hozzájárulnak a jó minőségű és stabil talajszerkezethez. A vasaló itt külön említést érdemel.
Ha a növények vashiányban szenvednek, azt egyértelműen kimutatják. A zöld levelek helyett ezek sárgák vagy világossárgák. A levélerek hosszú ideig zöldek maradnak, ezért gyakran jól láthatóak. Utána legkésőbb eljön a vaspótlás ideje, ami vérételeknél nagyon egyszerű. A nyomelem ismét zöldebbé és frissebbé teszi a levél színét. Emiatt gyakran használnak vasműtrágyákat, hogy valóban zöldebbé tegyék a pázsitot. A vérliszttől eltérően azonban a vasműtrágyák mérgezőek. Itt a természetes műtrágya egyértelmű előnyt jelent.
Tipp:
A magas vastartalom miatt a vérliszt színező hatást gyakorolhat az ültetvényekre, térkövekre és hasonlókra. A foltokat nehéz vagy lehetetlen eltávolítani. Ezért a műtrágya használatakor nagy körültekintéssel kell eljárni.
Vérliszt műtrágyaként
Mint már említettük, a vérliszt folyékony és száraz formában is használható műtrágyaként. Folyékony műtrágyaként közvetlenül a talajhoz adják. Porként azonban, akárcsak a csontlisztet, ajánlatos az aljzatba bedolgozni és belekeverni. Csakúgy, mint a csontlisztben, a vérlisztben lévő tápanyagok szerves, kötött formában vannak.
Ezekkel ellentétben a talajban lévő mikroorganizmusok gyorsabban és könnyebben le tudják bontani, így rövidebb idő alatt állnak a növények rendelkezésére. Ez azonban azt is jelenti, hogy gyorsabban elhasználódnak. Ezért célszerű a vér- és csontlisztet kombinálni egymással. A szárított és őrölt vér összetevőinek köszönhetően a tápanyagok a gyökereken keresztül gyorsan eljutnak a növényhez. Ha a kínálat csökken, a mikroorganizmusoknak volt idejük lebontani a csontlisztet.
A vérliszt és a csontliszt kombinációban gyors és hosszan tartó hatékony műtrágya. A talaj minőségének javítására is használják őket. A vér gazdagítja a nyomelem- és nitrogéntartalékokat, és fehérjetartalmánál fogva igazi „eledel” a hasznos talajlakók számára. Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok és más élőlények egyre jobban vonzódnak, és ezáltal javítják a talaj minőségét. Az őrölt csontok viszont stabilizálják a talaj szerkezetét, és ezáltal hozzájárulnak az aljzat minőségéhez is.
Tipp:
A vérliszt vagy összetevőinek elérhetőségének növelése érdekében szárazra szórható, majd a talaj nedvesíthető. Vízben is feloldva öntözhetjük a növényeket.
Készítsen vérételt
A vérliszt száraz, ezért tartósabb. A kész folyékony műtrágyák általában tartósítószert tartalmaznak, így folyékonyak maradnak, és nem romlanak meg.
Ha a vért megtermékenyítésre szeretnéd használni, más módon is felhasználhatod. A legegyszerűbb megoldás, ha a saját vágóhídról vagy egy megbízható forrásból származó friss vért vízzel hígítjuk, és ezt használjuk az öntözéshez. A szárítás itt teljesen megszűnik. Ehelyett a vér lefagyasztható és felolvasztható, ha szükséges.
Alternatív megoldásként a vér szárítható és tartósítható így. Ehhez a következőképpen járjon el:
- A párolgás elősegítése érdekében a vért a lehető legnagyobb felületű, sekély edényekbe helyezzük. Minél vékonyabb a vérréteg, annál gyorsabban szárad.
- 50°C-on az állati vért kemencében szárítják, vagy egy-két napig állni hagyják, amíg meg nem szárad. Itt azonban érdemes körültekintően eljárni, mert a tápanyagban gazdag folyadékon penész képződhet, ha levegőnek van kitéve és sütő nélkül szárítjuk.
- Miután a vér teljesen megszáradt, és már nem tűnik kocsonyásnak vagy nedvesnek tűnik, kitörik a tartályokból. A keveréknek merevnek és törékenynek kell lennie, nem bőrszerűnek, mielőtt további feldolgozásra kerülne.
- A töredékek most már turmixgépben, kávédarálóban vagy mozsárban porrá dolgozhatók. Az így kapott vérlisztet szárazon, légmentesen és hűvösen kell tárolni.
Tipp:
A rizsszemek hozzáadásával megőrizhető a folyóképesség, és így leegyszerűsödik a későbbi műtrágya felhasználás. Arra is fokozottan ügyeljen, hogy a vérliszt valóban száraz legyen, mielőtt tárolásra kerül.
Következtetés
A csontliszt és a vérliszt bizonyos feltételek mellett saját kezűleg is elkészíthető, de mindenesetre csodálatos és könnyen használható műtrágyák dísz- és hasznos növények számára. Míg a friss vér és vérliszt gyors és rövid távú ellátást biztosít, addig a csontliszt egyszerű és olcsó hosszú távú műtrágya. A kombinált használat a kertben optimális és kevés erőfeszítést igényel.
