A műtrágyák értékes tápanyagokkal látják el a növényeket, amelyek többek között elősegítik a növekedést vagy a kártevőkkel és időjárással szembeni ellenállást, így jól érzik magukat otthonukban.
Trágyák
A műtrágyákat vagy műtrágyákat sokféle formában kínálják: folyékony, szilárd, granulátum vagy pálcika formájában. Különbséget tesznek az úgynevezett univerzális műtrágyák és a speciális műtrágyák között is. A műtrágyákat az összetevőik szerint tovább osztályozzák. Különbséget tesznek szerves és ásványi alkalmazások között. A kálium-nitrát műtrágyák ásványi műtrágyák.
Kémiai összetétel és tulajdonságok
A kálium-nitrát a salétromsav káliumsója. Ezért szokták a sót salétromnak vagy káliumsónak nevezni. A természetben főleg Kínában és Délkelet-Ázsiában fordul elő, de ma már főleg szintetikusan salétromsavból nyerik. A sav maga egy szervetlen anyag, a nitrogén legstabilabb ásványi sava. Sóikat nitrátoknak nevezik. Kémiailag a kálium-nitrát a következő elemekből áll:
- Oxigén (O)
- Nitrogén (N)
- Kálium (K)
A kémiai képlet a KNO3. A műtrágya tehát egyszerre ásványi és nitrogénműtrágya. A salétrom színtelen kristályokat képez, amelyek vízben oldódnak. A kálium-nitrát a legjobban meleg vízben oldódik. A kálium-sapéter nem csak a növényi műtrágyákban található. E 252 néven pácolt sóként is használják élelmiszerek tartósítására; Ezenkívül a kálium-nitrát a fekete por fő összetevője. És még az érzékeny fogakra szánt fogkrémekben is megtalálható.
A kálium-nitrát higroszkópos, de nem köti meg olyan erősen a vizet, mint például a nátrium-nitrát. Mivel a kálium-nitrát enyhén oxidáló hatású, a tiszta KNO3-mal nagyon óvatosan kell bánni.
Növényi műtrágyaként használható
A kálium a nitrogénnel és a foszforral együtt a növények egyik alapvető tápanyaga. Más szóval, a kálium elengedhetetlen minden növény túléléséhez, legyen az kereskedelmi vagy dísznövény, mivel a növényeknek szükségük van az ásványi anyagra a víz felszívásához. Éppen ezért különösen a beltéri vagy cserepes növényeket kell elegendő mennyiségben ellátni belőle. Természetesen a ténylegesen szükséges mennyiség az adott növénytől függ. A magas káliumigényű növények a következők:
- Paradicsom
- tök
- Uborka
- burgonya
- Vízinövények (akvárium)
A cserépben vagy vödörben termesztett dísznövényeknek átlagosan 49 gramm káliumra van szükségük kilogrammonként talajban.
Tipp:
Elültetett növényeknél a kálium-nitrát műtrágya használata előtt talajelemzés javasolt, mivel a túl sok kálium is káros lehet a növényekre.
A kálium segít a növényeknek jobban felszívni más tápanyagokat. Ez azt jelenti, hogy jobban fejlődnek, és magasabb terméshozam érhető el a növényekből. De a kálium pozitív tulajdonságai még tovább mennek:
- A gyümölcsök szilárdságának és színének javítása
- Fagyállóság javítása a vízháztartás szabályozásával
- elősegíti a téli ellenállást
- A kártevőkkel szembeni érzékenység csökkentése a sejtfalak megerősítésével
- Gombás fertőzés megelőzése
- Elősegíti a tartalékanyag képzését
Ahhoz, hogy a növények jobban fel tudják venni a káliumot, nitrát-nitrogénre van szükségük. A növények azonnal felszívhatják, és elősegíti a növekedést. A kálium mellett a nitrát-nitrogén is gondoskodik arról, hogy a kalcium és a magnézium jobban felszívódjon a növényekben.
Káliumhiány és felesleg
A műtrágyákat általában a növények megfelelő tápanyagokkal való ellátására használják. Növényi táplálékként a víz és a szén-dioxid mellett rendszeresen adandók a tenyészidőszakban. A tápanyagok hiánya hiánytünetekhez vezethet. Káliumhiányt ismer fel:
- levelek helyenként kifehéredtek (klorózis), sárgultak
- a levelek barnás elszíneződése (nekrózis, a levélszövet elhalása)
- a levelek elhalnak a szélétől
- a növény alacsony stabilitása
- Növekedési zavarok
- a gyümölcsök (főleg a paradicsom) repedése
A növény összességében ernyedtnek tűnik, ha káliumhiány áll fenn. A talajban lévő túl sok kálium szintén károsíthatja a gyökereket, amitől a gyökerek megégnek, és elpusztulnak.
Tipp:
A talaj rossz morzsaszerkezete jól jelzi, hogy a talajban túl sok kálium van.
Bár a kálium szükséges a növények túléléséhez, a káliumfelesleg ugyanolyan káros a növényre, mint a tápanyag hiánya. Ha a növények túl sok káliumot kapnak, már nem tudják felvenni a fontos tápanyagot, a magnéziumot, amely a növényben számos anyagcsere-folyamathoz, így a fotoszintézishez is szükséges. Ugyanakkor a magnézium feleslege gátolja a kálium felszívódását. A felszívódás során kölcsönhatás lép fel a kalciummal. A túlzott kálium megnehezítheti a felszívódást, ami viszont a növekedés csökkenéséhez vezethet.
Tipp:
Ha a növény túlzott káliumban szenved, a tápanyag további adagolását egyelőre fel kell függeszteni. Ezenkívül előfordulhat, hogy több magnéziumot kell adnia ahhoz, hogy a növény egyensúlyba kerüljön.
Kálium-nitrát műtrágya a boltokban
A kálium-nitrát műtrágyát hardverboltokban vagy szakkereskedésekben vásárolhatja meg. A speciális műtrágya gyakran megtalálható NK műtrágya néven. Az „NK” a benne lévő anyagokat, a nitrát-nitrogént és a káliumot jelenti. Annak érdekében, hogy a kálium-nitrátot robbanóanyagok és egyéb pirotechnikai keverékek előállítására is lehessen használni, előfordulhat, hogy vásárláskor személyi igazolványt kell bemutatni. Az univerzális műtrágya N-K-P műtrágya néven kapható. Tartalmazzák a nitrogént (N), a káliumot (K) és a foszfort (P). Az egyes tápanyagok aránya a műtrágyától függően változik.
A kálium az univerzális műtrágyák mellett az úgynevezett kombinált káliumműtrágyákban is megtalálható. Ezek a műtrágyák a káliumon kívül magnéziumot, ként vagy nátriumot is tartalmaznak. Az akváriumban speciális kálium-sapéter található a vízi növények számára. Folyékony formában nem csak a boltokban, hanem az állatkereskedésekben is kaphatók. Ne használjon kereskedelemben kapható N-K-P műtrágyákat akváriumi növényekhez. Azonosítatlan réztartalmat tartalmazhatnak, ami veszélyes, ha nem halálos a halakra és csigákra.
Tipp:
Gyakran mondják, hogy a kálium-nitrát megbízható gyógyszertárban is beszerezhető. Mivel ebben az esetben Önt gyakran „bombagyártókkal” társítják, ez a beszerzési forrás közismert okok miatt nem ajánlott, különösen manapság.
