Sok munkát igényel egy gyönyörű, egészséges fűvel rendelkező kert létrehozása. Megfelelő műtrágyázással és meszezéssel azonban jó eredményeket lehet elérni. Nem minden talaj igényel meszet, de sok esetben megteremti az egészséges gyep feltételeit. Elvileg lehetséges a műtrágyázás és a meszezés egyidejűleg, de lehetőleg kerülendő.
Milyen tápanyagokra van szüksége a pázsitnak
A szép gyephez sűrű, zöld fűtakaróval elengedhetetlen a műtrágyázás. Azonban ne csak úgy használjon műtrágyát, ahogy jónak látja, hanem igazítsa annak összetételét a kerti talaj összetételéhez és a növények igényeihez. Nem minden pázsitra van szüksége ugyanazokra a tápanyagokra, ehelyett a különböző fűfajták és keverékeik egyformán egyedi tápanyag-összetételt igényelnek. Alapvetően azonban minden növénynek ugyanarra a hat tápanyagra van szüksége az erős és egészséges növekedéshez:
- Nitrogén
- foszfor
- Kálium
- Oxigén
- Carbon
- Hidrogén
Vannak különféle ásványi anyagok és nyomelemek is, amelyek csak kis mennyiségben szükségesek, de mégis nélkülözhetetlenek a növények anyagcseréjéhez és táplálkozásához.
Miért olyan fontos a célzott műtrágyázás
Általában a pázsitfűfélék, mint minden más növény, fotoszintézis útján nyerik a szenet, a hidrogént és az oxigént a levegőből vagy a napfényből. A többi szükséges tápanyag nitrogén, foszfor és kálium a talajban található. Míg a levegő és a nap mindig jelen van, az utóbbi anyagok segítség nélkül nem újulnak meg. A növények évről évre felhasználják ezeket a tápanyagokat anélkül, hogy bármilyen módon visszavezetnék őket a körforgásba. A célzott műtrágyázás helyettesíti a felhasznált összetevőket. Mind az alulkínálat, mind a túltrágyázás súlyos következményekkel jár a növényegészségügyre nézve.
Milyen szerepet játszanak a különböző tápanyagok a műtrágyában
Mindegyik említett tápanyagnak nagyon konkrét feladata van a növény anyagcseréjében.
Nitrogén
A nitrogén a klorofill egyik fő alkotóeleme, ezért elengedhetetlen része a fotoszintézis folyamatának. A kiegyensúlyozott nitrogénegyensúly vastagabb és magasabb füvet eredményez egészségesebb levelekkel. A nitrogén a növények növekedését is felgyorsíthatja.
foszfor
A foszfor a klorofill egyik alkotóeleme is, amely rendkívül fontos a növényi szervezet számára, és a megnövekedett keményítő- és olajtermelésnek köszönhetően segíti a szilárd és erős gyökerek kialakulását. Az anyag emellett erősíti a növények ellenálló képességét számos betegséggel szemben.
Kálium
A kálium egy másik fontos elem, számos előnnyel, amelyek hozzájárulnak a növény általános egészségi minőségéhez. A kálium javítja és erősíti a gyökérnövekedést, nélkülözhetetlen a fontos fehérjék felépítéséhez és a káros betegségek elleni küzdelemhez.
A műtrágya előnyei
A műtrágya nemcsak az említett fő tápanyagokkal látja el a talajt, hanem lehetővé teszi a talaj jobb szellőzését és növeli annak víztároló képességét is. A műtrágyák más fontos tápanyagokkal is ellátják a növényeket, mint például a kalcium, a kén, a magnézium, a bór, a réz és a vas.
Savas talaj
A műtrágyázás számos előnye azonban csak akkor lehet hatékony, ha a talaj megfelelő savasságú. Savanyúsága a jelenlévő hidrogén mennyiségének mértéke, és pH-értéke szerint osztályozzák, amelyet egy 0-tól 14-ig terjedő logaritmikus skálán mérnek. A 7-es pH-érték semlegesnek, a 7-nél kisebb pH-érték savasnak, a 7-nél nagyobb pedig lúgosnak vagy lúgosnak számít. A legtöbb talaj pH-ja 5,5 és 10 között van. Az egészséges növények növekedéséhez 6 és 7 közötti pH-érték javasolt. Ha a talaj pH-ja 6 alá esik, számos káros mellékhatás lép fel, többek között:
- Alumínium toxicitás: Az alumínium alacsony pH-értékeken oldódik. Az alumínium korlátozza a gyökérnövekedést, és korlátozza a víz és a tápanyagok elérhetőségét.
- Tápanyagok elérhetősége: Magas savasság esetén a növények nem tudják felvenni a nitrogént, a foszfort és a káliumot. Ez gátolja a megfelelő növekedést.
- Mikrobás aktivitás: Savas körülmények között a baktériumok és a gombák nem tudják lebontani a szerves anyagokat és nem tudják a tápanyagokat a talajban keringetni.
Könnyen meghatározhatja talajának pH-értékét egy kereskedelmi forgalomban kapható csíkteszt segítségével. A laboratóriumban végzett talajvizsgálat lényegesen drágább, de pontosabb eredményt is ad.
Hogyan befolyásolja a műtrágya a talaj pH-ját
Minél több hidrogén van a talajban, annál savasabb. Savanyúsága a nitrogén alapú növénytáplálásnak köszönhetően folyamatosan növekszik, különösen, ha ammónium-nitrogén alapú műtrágyát használunk, vagy túladagoljuk. A túltrágyázás mindig a talaj elsavasodásához vezet, ezért először alapos talajelemzéssel kell meghatározni a konkrét igényt.
A fűnyírás a talajt is savanyítja
Továbbá a rendszeres fűnyírás a talaj elsavasodásához is vezet. Maguk a növények enyhén lúgosak, pH-értékük magasabb, mint a talajé. Természetes környezetben az enyhén savanyú talajban az elh alt növényi anyag lebomlik, helyreállítva az egészséges pH-egyensúlyt. Ha a növényeket lekaszálják, a ciklus megszakad, és soha nem hajtják végre a kiegyensúlyozást. Ezért a talaj mindig enyhén savas marad.
A mész csökkenti a talaj savasságát
A talaj semlegesítéséhez és a pH-egyensúly helyreállításához a kertésznek időnként kalciumot kell alkalmaznia. Ennek legegyszerűbb és legolcsóbb módja a talaj meszezése. A mész őrölt mészkőből készül, egy szürke üledékes kőzet, amely elsősorban kalcium-karbonátból és magnézium-karbonátból áll. A kalcium és magnézium komponensek a savas hidrogénnel és káliummal reagálva semlegesítik a talaj savasságát, így semlegesített agyag, szén-dioxid és víz marad helyette.
Hogyan használják a meszet?
A dolomitmész a legelterjedtebb pázsitmészfajta, amely por vagy pellet formájában kapható. A mészpor pontosan az, aminek hangzik: finom, fehér por, amelyet a pázsitra szór. Minél finomabbra van őrölve a mész, annál nagyobb a felülete. Ez a felület növekedése pedig gyorsabb reakcióidőt eredményez a talajjal. Semmi esetre sem szabad szeles napon felvinni a mészport, és közben viselni arcmaszkot. A kevesebb szennyeződés azonban pellet formában mészképződik, amelyet egyszerűen egyenletesen oszlat el a padlón, és amely ugyanazt a funkciót tölti be, mint a por.
Ki kell először meszet vagy műtrágyát kijuttatni?
Általánosságban elmondható, hogy nem ajánlott egyszerre meszet és műtrágyát kijuttatni. De milyen szempontok alapján dönti el, hogy meszet vagy műtrágyát alkalmazzon először?
A talaj pH-egyensúlya nagymértékben meghatározza, hogy a két termék közül melyiket alkalmazza először. Fontolja meg bármely növekedési kiegészítés céljait: Műtrágyát adnak a talajhoz, hogy növeljék a növények számára elérhető tápanyagok szintjét. A mész pedig állítólag csökkenti a savasságot, és így könnyebben hozzáférhet a tápanyagokhoz a növények számára. A mész és a műtrágya közötti döntésnél ezért fontos figyelembe venni a talaj pH-értékét.
Mikor kell először meszet hordani?
Ha a talajban magas a savtartalom, akkor először meszeljen, és csak bizonyos várakozási idő után műtrágyázzon. A mésznek idő kell, mert a savtalanítási folyamat nem gyors. Minél finomabbra őrlik a meszet, annál gyorsabban reagál a talajjal, és annál kevesebb idő telik el a meszezés és a műtrágyázás között. Ha a talaj erősen savanyú, akkor 100 négyzetméter gyepre körülbelül 50 kilogramm meszet vigyen fel. Ha a meszet csak a pH fenntartása érdekében adják hozzá, akkor ajánlott kisebb mennyiséget használni - körülbelül 20 kilogramm meszet 100 négyzetméterenként.
A legjobb idő a meszezésre
Az ősz általában a legjobb idő a mész felhordására, mivel ez elegendő időt biztosít a lassú kémiai reakció lezajlásához. Kerülje a mész felhordását extrém melegben vagy fagyban is, mert ez jelentősen csökkenti a hatékonyságát.
Mikor kell először kijuttatni a műtrágyát?
Ha új fűmagot ültet, a műtrágyát a mész előtt érdemes kijuttatni. Ha a talajban hiányzik a tápanyag, a magvak nem tudnak kicsírázni és hatékonyan növekedni. Nem számít, milyen a talaj savassága, ha nincs tápanyag a talajban, a növények nem fognak kiteljesedni. Várjon legalább egy héttől tíz napig, mielőtt végül mészt alkalmazna. Hagyja a növényeknek a szükséges időt a műtrágyában lévő tápanyagok felszívódásához. A mész hozzáadása növeli a már a talajban lévő műtrágya hatékonyságát. A növények gyökerei, amelyeknek ekkor már növekedésnek kell lenniük, részesülni fognak a mész további lendületéből.
Milyen feltételek mellett lehet meszet és műtrágyát egyszerre kijuttatni?
Ha a talaj pH-ja már semleges, nem kell különböző időpontokban műtrágyát és meszet juttatni. Időt és pénzt takaríthat meg, mindkettőt egyszerre is megteheti. A műtrágya azonnal tápanyagokkal látja el a talajt, míg a mész idővel lassan szabadul fel, fenntartva a pH-t. A műtrágyát és a meszet külön-külön alkalmazza, hogy mindkettő egyenletesen oszlik el a teljes gyepen. Először menjen át a gyepen a műtrágyával, majd mésszel.
A túladagolás betegséghez vezet
Ha a pázsit vagy növényi terület pH-ja már semleges, akkor csak kétévente kell meszet kijuttatni. A mésztöbblet vasklorózishoz vezethet, ami sárga vagy akár elh alt füvet eredményez. A műtrágya túlzott kijuttatása vegyi égési sérüléseket, nádtető felhalmozódását, valamint a kártevők és betegségek számának növekedését okozhatja a gyepen.
Tipp: Sok kertész a mész helyett az érett komposztra esküszik a semlegesítés érdekében, ami szintén növeli a pH-értéket. A komposztnak megvan az az előnye is, hogy értékes tápanyagokkal látja el a gyepet.
