Aranyvessző, goldenrue, solidago - profil és gondozás

Tartalomjegyzék:

Aranyvessző, goldenrue, solidago - profil és gondozás
Aranyvessző, goldenrue, solidago - profil és gondozás
Anonim

A goldenrods vagy goldenrod (Solidago) növénynemzetség robusztus évelő növény, amely még a tapasztalatlan kertészek körében is jól érzi magát. Számos vadon élő faj mellett az igénytelen aranyvesszőnek is számos termesztett faja van, amelyek elsősorban méretükben különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a Solidago növénynemzetség sokféleképpen használható a kertben, és fajtól függően árnyékban és napos helyeken is jól érzi magát. Nagyon jól harmonizál más évelőkkel, és aranysárga színének köszönhetően gyönyörű hangsúlyokat kölcsönöz egy évelőágyásnak.

Profil

  • Név: Aranyvessző (Solidago)
  • Család: Százszorszép család (Asteraceae)
  • Növekedési szokás: pánikszerű, egyenes ágak; lándzsás, fogazott levelek
  • Növekedési magasság: 20 – 200 cm
  • Virág színe: sárga
  • Virágzás ideje: július – október
  • Helyszín: nap vagy részleges árnyék
  • Hardy: igen

Helyszín

Magas fajok alkalmasak magányos növénynek, míg az alacsony növekedésű fajok könnyen kombinálhatók más évelő növényekkel. A közönséges aranyvessző a többi Solidago fajhoz hasonlóan nagyon igénytelen a helyét illetően. Árnyékban vagy félárnyékban is megállja a helyét, és alkalmas például a kertben olyan árnyékos helyekre, amelyeket világos virágszínnel kell feldobni. A termesztett formák vagy a kanadai aranyvessző viszont a nagyon napos helyeket kedvelik. Valamivel magasabb tápanyagigényűek is, és elegendő vízzel kell ellátniuk őket. A talaj legyen vályogos vagy homokos, mivel a kanadai aranyvessző például inkább törmelékes területeken vagy nedves vagy vályogos árkokban lakik a természetben.

Tipp:

Az aranyvesszőt évelőágyásban is érdemes cserépbe ültetni, különben túl gyorsan elterjed, és esetleg kiszorítja a többi évelőt.

Gondoskodás

Trágyázz

Alapvetően nagyon igénytelen. Sok tápanyag nélkül is túlélnek sokáig, de a kertben a jó növekedés érdekében alkalmanként műtrágyával kell ellátni őket. A trágyázás ideális időpontja a tavasz, amikor az évelő növényt szerves trágyával, például komposzttal, guanóval vagy szarvforgáccsal látják el. Enyhén dolgozzon műtrágyát a felszínbe, majd öntözze rendszeresen és bőségesen, hogy a tápanyagok eljussanak a talajba.

Tipp:

Ha az aranyvessző más évelőkkel egy ágyásban van, akkor nem kell közvetlenül trágyázni, a környező évelők trágyázásakor általában elegendő a fennmaradó tápanyag.

Télelés

Az aranyvesszők -30 °C-ig fagyállóak, és télen nem igényelnek különleges védelmet.

metszés

A metszést közvetlenül a virágzás után kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy a nyári korai virágzás után ősszel ismét bőségesen virágzik. Ha önvetés nem kívánatos, akkor minden virágzás után mindenképpen vissza kell vágni az évelőt.

Tipp:

Az aranyvessző ősszel és télen is jól mutat, még akkor is, ha már kifakult. Természetes kertben ezért a tél előtti metszés nem szükséges, és például dér képződhet rajta, vagy leszállási helyként szolgálhat a madarak számára.

Terjedés

A kertbe ültetett aranyvessző állandó vendég, amely az önvetés útján is szeret terjedni. Ha virágzás után rendszeresen vágjuk, akkor osztással is szaporítható. Ehhez az évelőt tavasszal ásóval óvatosan kettéosztjuk, ami egyben megfiatalítja is.

Goldenrod – Golden Rue – Solidago
Goldenrod – Golden Rue – Solidago

Betegségek

Általában az aranyvessző nem fogékony semmilyen konkrét betegségre. A hosszabb száraz időszakok problémát okozhatnak az aranyvesszőnek, és penészgomba képződhet a növényen. Ebben az esetben csak az érintett növényrészeket kell levágni, és a maradék hulladék közé dobni, mivel a gomba a komposzton keresztül nem tud átterjedni más növényekre. Az aranyvessző általában nagyobb károsodás nélkül túléli a lisztharmat fertőzést. Csak akkor kell növényvédő szert használni, ha növekedési problémák lépnek fel, vagy nagy a kockázata annak, hogy más növények is érintettek.

Tipp:

Az aranyvessző a túltermékenyítés miatti növekedési zavarokkal is reagálhat. Ha kétségei vannak, egyszerűen hagyja abba a műtrágyázást jövő évre, mivel a növény általában minden probléma nélkül regenerálja magát.

Fajták (válogatás)

  • Solidago virgaurea: Az aranyvessző őshonos vadon élő formája a Solidago virgaurea, amely főleg erdőszéleken található. A természetben a közönséges aranyvessző nagyon feltűnő, mert a talaj gyakran nem biztosít elegendő tápanyagot ahhoz, hogy szép, nagy virágokat hozzon. A közönséges aranyvessző ágas, de nagyon felálló habitusú, kevés kosárvirágú. A kertben azonban jó körülmények között sokkal virágosabb és szép, nagy virágokat is terem.
  • Kanadai aranyvessző: A kanadai aranyvessző különösen tetszetős, és akár 2,50 m magasságot is elérhet. Noha lényegesen kisebb virágai vannak, mint a közönséges aranyvesszőnek, sokkal több van benne, amelyek kiemelkednek bőségükkel.
  • Goldenmosa: A különféle termesztett formáknak is nagyon szép virágai vannak, mint például a Goldenmosa, amelynek aranysárga mimózaszerű virágai vannak. A sugárzó koronás fajta a kanadai aranyvesszőhöz hasonlítható, de akár 60 cm-es növekedési magassággal. Vadon élő rokonához hasonlóan a felső részén lapos virágsarkát hoz létre.
  • ’Solidago x Solidaster luteus’: A Solidago és az Aster ptarmicoides jól ismert keresztezése. Lenyűgözi a százszorszépszerű, élénksárga virágokkal, amelyek sűrű fürtökben ülnek. Csokrok készítéséhez ideális.
  • Goldenmosa: a fajta nevét nagyon szép mimózaszerű aranysárga virágairól kapta
  • Golden Thumb: 20 cm magas, nagyon alacsony, meglehetősen finom fajta aranysárga virágokkal
  • Ledsham: magassága 80 cm, virágai világos sárga
  • Késői arany: magassága 60 cm, ahogy a neve is sugallja, későn virágzó fajta sárga virágokkal
  • Ragyogó korona: magassága 60 cm, különösen feltűnő az aranysárga lapos virágpárnák miatt
  • Tara: a virágok elvarázsolnak fényes, napsárgával

Gyakran Ismételt Kérdések

Az aranyvesszőt cserépbe is lehet ültetni?

Az aranyvessző cserepes termesztésre is alkalmas. Az aljzatnak vízáteresztőnek kell lennie, és nagy mennyiségű homokot kell tartalmaznia. Az edényben lehet egy réteg kavics vagy durva kő vízelvezetőként. A cserepes termesztésnél azonban fontos, hogy az aranyvesszőt rendszeresen megtermékenyítsük és öntözzük. Télen is védeni kell a fagytól, hogy a gyökerei ne sérüljenek. Elegendő azonban, ha az edény körülbelül kétharmadát egyszerűen eltemetik egy üres ágyásban. Mivel az aranyvessző gyorsan növekszik, egy edényt kell adni neki. Rendszeresen át kell ültetni, ha a tartály túl kicsi lesz, vagy fel kell osztani és több edényben el kell osztani.

Az aranyvesszőt érdemesebb évelőnek venni, vagy elvetni?

A szakkereskedők már most is nagy választékban kínálnak aranyvesszőt, nagyon kedvező áron. Ha szeretne egy lágyszárú ágyást vonzó évelőkkel megtölteni, elég egy növény, mert az aranyvessző nagyon gyorsan növekszik, és a következő években újra és újra osztható. Nagyobb területek aranyvesszővel történő beültetéséhez a növényt nem vágják le, így önmagvakkal szaporodik.

Alkalmas az aranyvessző vágott virágnak?

Az aranyvessző nemcsak az ágyban, hanem a vázában is finom figurát vág. A vágást azonban a lehető legmélyebbre kell végezni, a szárat később lerövidíthetjük a váza számára. Ez azt jelenti, hogy nem maradnak csúnya maradványok, és az évelő motivált új hajtások létrehozására. Ezenkívül csak olyan virágzatot szabad használni a vázához, amely nemrégiben virágzott vagy virágzás előtt áll. Az idősebb virágzatok viszont nagyon gyorsan elszáradnak a vázában, és hajlamosak az asztalon hagyni magjaikat.

Amit az aranyvesszőről tudni érdemes röviden

  • Faj/Család: vadvirágos évelő, a százszorszépek (Asteraceae) családjába tartozik
  • Gondoskodás: alacsony, könnyen kezelhető
  • Virágzási időszak: július-szeptember/október, laza, tollas és enyhén ívelt szárokkal, amelyek nagyszámú, nagyon kicsi, csillag alakú egyedi virágból állnak
  • Lombozat: olajosan megnyúlt, lándzsa alakú, friss zöld levelek, amelyek egyértelműen erezettek
  • Növekedés: erős növekedésű, egyenesen bokros és csomószerű növekedés, nem burjánzik
  • Magasság/szélesség: fajtától függően 20-150 cm magas és 25-60 cm széles
  • Elhelyezkedés: napos, félárnyékot tűri, normál kerti talaj elegendő, ne legyen túl tápanyagban gazdag és túl száraz
  • Ültetési idő: mindig, amíg a talaj nem fagyott
  • Vágás: közvetlenül virágzás után, ha nem kívánatos az önvetés, mert gyorsan gyűlik
  • Partnerek: finom jet, fű, őszi őszirózsa, delphinium, scabiosis, napmenyasszony
  • Szaporítás: Osztás tavasszal (az osztódás is megfiatalítja a növényt, és évekig virágozva tartja), bőségesen veti magát, magvakat is lehet gyűjteni
  • Ápolás: szárazon öntözzük, ne műtrágyázzuk
  • Tél: szívós
  • Betegségek/problémák: túl sok tápanyagtól legyengül, ezért ne műtrágyázzon

Különleges funkciók

  • kerti aranyvesszőként is kapható
  • Többnyire fajtákat kínálunk, a szülőfajok Észak-Amerikából származnak
  • tökéletesen illeszkedik a vadvirágos kertbe és a természetes kertbe
  • nagyon jó és tartós vágott virág

Tipp:

Mivel az aranyvessző szereti magát bőségesen vetni, ezt a kifakult virágszárak azonnali eltávolításával kell megelőzni, ha nem kívánatos. A rovarok szeretik ezt a nyár végi nektárforrást.

Ajánlott: