A tömjén (Plectranthus coleoides) eredetileg Indiából származik, és népszerű erkélynövény ebben az országban. A növénynek ma már számos hibridje létezik, amelyek elsősorban leveleik színében és mintázatában különböznek egymástól. Az enyhén füstölőszagú növényt zöld dísznövénynek kínálják, mert ajakvirágot hoz, de ezek nagyon nem feltűnőek. Fűszeres illata ugyan a valódi tömjénre emlékeztet, de nem rokon vele, de molyok és szúnyogok elleni növényként szerzett hírnevet.
Helyszín
A tömjén növény a napos helyeket részesíti előnyben, tűző déli nap nélkül, és legfeljebb részleges árnyékba ültessük, ahol ideális esetben legalább néhány órát süt a nap. Ha a növény nem kap elég fényt, az közvetlenül nem gátolja a növekedést, de a levelek színei elhalványulnak, és az egyes levelek közötti hézagok megnövekednek, ami azt jelenti, hogy a növény már nem olyan vonzó, és lyukasnak tűnik. A növény fajtától függően függőlegesen áll a lógóig, és elérheti a 20-30 cm-es magasságot is – a lelógó hajtások gyakran akár több méter hosszúságot is elérhetnek, ha jól gondozzák őket. Hely vagy ültető kiválasztásakor a méretet is figyelembe kell venni, hogy jól terüljön, és ne nőjön túl más növényeken.
Subsztrátum
A tömjénnövénynek is alacsony a talajigénye. A kereskedelemben kapható virágföld teljesen elegendő. Ezt ki lehet egészíteni például komposzttal, ami azt jelenti, hogy ritkábban kell trágyázni. A komposzt lehetőleg levélpenész alapú szubsztrátum legyen, bár normál kerti komposzt is használható. Magának az aljzatnak lazának kell lennie, és nem szabad eláznia, különben a gyökerek rothadni kezdenek. A vizesedés elkerülése érdekében az ültetőgép alját némi agyagszemcsékkel kell befedni. Ásványi szubsztrátum is keverhető a talajjal, ami egyrészt lehetővé teszi a víz tárolását, másrészt fellazítja a virágföldet. Alapvetően az áttelelt növényeket minden évben új aljzatba kell helyezni, hogy a talaj mindig vízáteresztő maradjon.
Tipp:
Régi vagy törött ültetőgépekből származó cserépszilánkok is felhasználhatók vízelvezetőként a cserép aljára.
Öntés
- A tömjénnövényt mindig nedvesen kell tartani, de anélkül, hogy elvizesedne.
- Öntözéskor ügyeljen arra, hogy a cserepet alaposan megöntözze.
- A tömjénnövény különösen függő fajtái nagyon érzékenyek a szárazságra.
- Ásványi szubsztrát hozzáadása segíti a növényeket. hogy tárolhassam a vizet.
- A növekedési szakaszban a növényt rendszeresen vízzel kell ellátni a különösen meleg napokon.
- Nemcsak a gyökereket kell vízzel ellátni, hanem a lelógó hajtásokat is permetezni kell.
- Szobahőmérsékletű lágy, állott víz használata javasolt.
- Ha van esővíz, akkor ez használható, de használat előtt szűrni kell.
- Hogy az algaképződés miatt ne kerüljön maradék a levelekre.
Trágyázz
A tömjénnövényeket, más erkélyes vagy cserepes növényekhez hasonlóan, havonta egyszer vagy kétszer trágyázzuk, feltéve, hogy nincs tartós műtrágya az aljzatban. A tápanyagigény elvileg nagyon alacsony, de ügyelni kell arra, hogy a tömjént más dísznövényekkel egy cserépbe ültessük, hogy mindenki el legyen látva elegendő tápanyaggal. Műtrágyaként kereskedelmi forgalomban kapható, erkélyes vagy zöld növényekhez használható műtrágyát kell használni. A tartós műtrágya műtrágya formájában is adható, vagyis legfeljebb kéthavonta kell folyékony műtrágyát adni. A frissen átültetett vagy újonnan vásárolt növényeket legkorábban hat-nyolc hét múlva szabad megtermékenyíteni. Ez elősegíti a jó gyökérképződést, mivel gyorsan terjednek tápanyag után kutatva, és a növény később jobban fel tudja venni a műtrágyát, és ezáltal jobban fejlődik.
metszés
Bár nem szükséges levágni a füstölőt, előfordulhat, hogy az egyes hajtások idegesítővé válnak, például függőkosaraknál, és le kell rövidíteni. A növény könnyen megbirkózik az egyes hajtások lerövidítésével vagy a metszéssel, és a teljes tenyészidőszakban elvégezhető. Idősebb növényeknél kerülni kell a már fásodott hajtásokba való vágást. Csak ha feltétlenül szükséges, vágjon a növény régebbi részeire, mivel a növény hosszabb ideig tart felépülni. A növényt mindig éles késsel kell levágni, hogy a szárak ne sérüljenek meg. A tömjén idősebb, fás részeit éles metszővágókkal kell levágni.
Tipp:
A különösen szép lombozatú fajokat gyakran használják dekorációként vagy csokrok részeként is, ami szintén nem károsítja a növényt.
Télelés
Mivel a növény meleg, fagymentes vidékről származik, általában nem éli túl a telet a szabadban. – A tömjénnek minimum 18 °C hőmérsékletre van szüksége a növekedéshez, ezért fagymentes helyiségekben szobanövényként könnyen áttelelhető.
- A tömjént legkésőbb októberben hozzák a házba, és márciusig csak mérsékelt vízzel kell ellátni - de csak a gyökérgolyónál.
- Tellés alatt a hőmérséklet 14 °C körül legyen.
- Télen a pihenőidőben ne műtrágyázzon.
- Csak márciustól kezdődően ismét növelik az öntözést, és megkezdődnek az első műtrágyázások.
Tellés előtt a növényt újra vissza lehet vágni, és a belőle nyert dugványokból új növényeket lehet termeszteni.
Kártevők és betegségek
Optimális gondozás mellett a tömjén nem fogékony a kártevőkre vagy betegségekre. Időnként azonban előfordulhat, hogy a kártevők az intenzív szag ellenére is ráterjednek a növényre.
- Tetvek: A tömjénnövényt ritkán támadják meg a levéltetvek, majd csak néhány állat. A növényt időnként ellenőrizni kell, mivel a tetvek a szomszédos növényekből is származhatnak, és megfelelő növényvédő szerekkel védekezhetünk.
- Patakatkák: A takácsatkák fertőzése sokkal gyakoribb, és hálójuk általában csak vízzel permetezve válik láthatóvá. A kártevők leküzdésére itt is megfelelő növényvédő szert kell használni.
- Fehérlegy: A fehérlégy kártétele különösen szembetűnő, mert lárvái kiszívják a növényi nedvet a levelekről, majd ezek lehullanak. Ha a növény több levelet hullat, ellenőrizni kell a levelek alsó részét, és ha szükséges, az évelőt növényvédő szerekkel kell kezelni.
Gyakran Ismételt Kérdések
A tömjént szobanövényként is termeszthetjük?
Alapvetően igen, de aztán intenzív illatot áraszt a házban, amit nem mindenki élvez. Adjon pihenőidőt a füstölő növénynek is a szobában.
Használható-e a tömjénnövény úgy, mint az igazi tömjén?
Nem. A tömjént nem szabad összetéveszteni a tömjénfával, és tisztán dísznövény. Ezenkívül a növénynek olyan magasságban kell lennie, hogy a háziállatok ne haraphassák meg.
Amit hamarosan tudni kell a tömjénnövényről
A tömjén (Plectranthus coleoides) nem rokon a boswelliával. Azért nevezték így, mert a tömjénhez hasonló illatot bocsát ki. Ez úgy terjed, hogy egyáltalán nem érinti a növényt. Ezt figyelembe kell venni, ha a tömjént szobanövényként kívánjuk termeszteni. „Hárfabokorként” is ismert. Intenzív tömjénillatának köszönhetően ezt a növényt „molykirálynak” is nevezik, mivel állítólag távol tartja a molyokat és a szúnyogokat. Ezenkívül a tömjén növény a macskafüvek képviselője, amely állítólag elriasztó hatással van a kutyákra és a macskákra.
Dugványos szaporítás
Különösen az idősebb tömjénnövények néha nem nyújtanak reprezentatív megjelenést. Javasoljuk:
- a tömjén szaporítása vagy megfiatalítása dugványokkal
- A növény egyik ágát úgy osztják szét, hogy néhány dugvány keletkezik, amelyeknek egy vagy két oldalhajtása van
- a legalsó oldalhajtások eltávolításra kerülnek és
- közvetlenül a virágföldbe szúrt dugványok
- A tömör növekedés érdekében több dugványt kell egy edénybe helyezni
- A tömjénnövények termesztésének optimális helye világos, valamivel több mint 20 °C, de közvetlen napfény nélkül
- A növényi aljzat nedvességtartalma egyenletes legyen.
A tömjén egyike azon növényeknek, amelyek rendkívül gyorsan gyökereznek. 8 héten belül a dugványoknak általában már erős levelei vannak.
Szubsztrát és elegendő tápanyag
A tömjénnövény virágcserepekbe és ládákba ültetésre van predesztinálva. Ennek a növénynek a futói könnyen megnőhetnek két méter hosszúra. A tömjénnövényt először szabadban, például erkélyeken vagy teraszokon kell elhelyezni:
- amikor már nincs fagy, amit fel kellene ébreszteni
- alapvetően a tömjénnek is világos és napos hely kell
- A kereskedelemben kapható virágföld teljesen elegendő az ültetés szubsztrátjaként
- Ezt egyenletesen kell hidratálni, anélkül, hogy elázna
- A forró nyári hetekben napi öntözésre lehet szükség, mivel a vetőgépek felmelegszenek
- A tömjén optimális tápanyagellátása érdekében a hagyományos folyékony műtrágyák és műtrágyák (1/2 db) megfelelőek
- A folyékony műtrágyát csak havonta egyszer adjuk be
- frissen átültetett vagy újonnan beszerzett tömjénnövények nem igényelnek műtrágyát az első 6-8 hétben
Télelés
Mivel a tömjén semmiképpen sem télálló, el kell hagynia a külterületet, hogy átteleljen. A tömjénnövény nem tolerálja a megnövekedett esőzáporokat vagy a hosszan tartó nedvességet, például ködöt vagy víztorlódást, ami például virágládákban és cserepekben fordulhat elő. A növény áttelelésének ideális helye például egy mérsékelten mérsékelt, félsötét pince. A meleg, fénnyel rendelkező kazánházban azonban a „kanos hajtások” veszélyben vannak. Ezeket a csúnya vékony hajtásokat tavasszal vissza lehet vágni, de ez károsíthatja a füstölőt. A jól karbantartott légkör alapszabálya:
- 20 °C alatti, de 5 °C feletti hőmérséklet
- közvetett világítás félsötétig
- minél fényesebb és melegebb a tömjén, annál gyakrabban kell öntözni
- Ideális telelési körülmények esetén az állandó öntözést csak ritkán kell végezni
- tehát nincs öntözés „tartalékban”, mivel a téli hetekben sokkal nagyobb a gyökérrothadás kockázata, mint a kertészeti év többi részében
- Fölülről takarékosan öntsön vizet, mivel ezalatt a víz sokkal lassabban hasznosul (a növényi anyagcsere a hátsó égőben van).
Ha a tömjén növény szinte minden levelét elvesztette a tél folyamán, akkor sem kell ártalmatlanítani. Ha az időjárás engedi, egyszerűen visszatérhet megszokott helyére a szabadban, és rövid időn belül ismét friss leveleket mutat.
Figyelem: Ne keverje össze
Ezt a tömjénnövényt nem szabad összetéveszteni a valódi tömjénnel. A Plectranthus coleoides egy függő növény, amely elsősorban erkélyládákba ültethető. A levelek dörzsölésekor a tömjénhez hasonló illatot bocsátanak ki.
