A tengeri madarak, fókák és pingvinek ürüléke különleges táplálkozási szokásaik miatt nagyon magas foszfáttartalmúak. A foszfát a leggyakoribb természetben előforduló foszforvegyület, amelyre a növényeknek szüksége van az élethez. Ezenkívül az emberi ürülékhez hasonlóan karbamid- és ammóniumvegyületeket is tartalmaznak – mindkettő nitrogénben gazdag.
A nagyon meszes altalajra gyakorolt hatásnak köszönhetően az idő múlásával szerves és ásványi műtrágyák kombinációja jön létre. Magas foszfor-, nitrogén- és káliumtartalma miatt a guanót ideális NPK természetes műtrágyának tartják.
Profil
- az inka nyelvből származik és trágyát jelent
- Speciális állatok ürülékei
- különféle foszfátok és nitrogénvegyületek finomszemcsés keveréke
- magas nitrogén- és foszfortartalom
- káliumot és kalciumot is tartalmaz
- Használat: teljes műtrágyaként
A guanó története és előfordulása
Az inkák már tudták, hogy a madártrágyától jobban fejlődnek a növények. Már az ie 5. században felhasználták a Peru partjainál lévő szigeteken élő tengeri madarak ürülékét. Ma a fogalom valamivel tágabb. Más állatfajok ürülékét is szerves trágyaként csoportosítják a guano kifejezés alatt:
- Bat Guano
- Seal Guano
- Pingvin Guano
- Kormorán Guano
Guano a világon mindenhol megtalálható. A Peru partjainál található gazdag lelőhelyek olyan tengeri madarak ürülékeiből, tetemekből és tojáshéjakból állnak, amelyek évszázadok óta fészkeltek ott. Az évek során ezek az anyagok hatalmas (akár 30 méter magas) guanóhegyekké változtak, geológiai elhelyezkedésük miatt műtrágyává. További nagy guanólelőhelyek találhatók Délnyugat-Afrikában, Indiában, Egyiptomban és Európában.
Milyen tápanyagok vannak a guanóban / van szükségük a növényeknek?
A guanó nagy mennyiségű nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K) tartalmaz. Ezekkel a fő összetevőkkel a guano az egyik legfontosabb természetes műtrágya. A nagy guanólerakódások három rétegre oszlanak a különböző összetevők miatt:
- felső réteg: sárga-barna színű, kis N, sok P
- középső réteg: sárga szín, sok N, kevesebb P
- alsó réteg: csak nyomokban N
A guanó műtrágya számos más tápanyagot is tartalmaz, például káliumot, kalciumot, nátriumot és különféle nyomelemeket.
A növényeknek hat fő tápanyagra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és erősek legyenek. Ezek között három nemfém található:
- Nitrogén (N)
- Foszfor (P)
- Kén (S)
A kén csak nyomelemként szükséges, míg a többi tápanyagnak nagy mennyiségben kell rendelkezésre állnia. Három fémnek is jelentős mennyiségben kell jelen lennie a talajban:
- Kálium (K)
- Magnézium (Mg)
- Kalcium (Ca)
Gyakran az egyik elem hiánya kompenzálható egy másik feleslegével anélkül, hogy bármilyen korlátozást okozna. Ezeknél a tápanyagoknál az a fontos, hogy vízben oldódó formában vannak. Az elemi kén például nem tesz jót egy növénynek, sőt káros is lehet.
Tápanyagfeladatok
Minden egyes tápanyagnak különböző feladatai vannak. Ha hiányzik egy tápanyag, az hiánytünetekhez vezet, amelyeket röviden itt ismertetünk:
Nitrogén
- Feladat: Növényi fehérje felépítése, fontos a fotoszintézisben, szükséges a növekedéshez
- Hiányok: növekedési zavarok, elszíneződés a levelekben és tűlevelekben
foszfor
- Feladat: részt vesz a növény anyagcseréjében (növekedés, virágzás, termés és magképződés)
- Hiány: virágok, gyümölcsök és magvak megrepedése vagy fejlődési rendellenességei
Kálium
- Feladat: fontos a vízfelvétel, a fagyállóság, a szövetképzés, a gyümölcs íze szempontjából
- Hiány: ernyedt levelek, hervadás
kalcium
- Feladat: szabályozza a talaj pH-értékét (savasodás ellen), a növények sejtfala szempontjából fontos
- Hiány: talajsavasodás, zavart növénynövekedés
Magnézium
- Feladat: a levélzöldhez szükséges, az anyagcsere folyamatokban részt vesz
- Hiány: A szövet elhal, a levelek színe megváltozik
Kén
- Feladat: fontos az aminosavak és fehérjék képződése szempontjából
- Hiány: nincs magképződés, a levelek felkunkorodnak
Termékek és alkalmazás
A guanó műtrágya a kereskedelemben folyékony termékként és más műtrágyákkal kombinálva is kapható, különböző felhasználási területekre. A műtrágyákat gyakran a különböző növényfajok igényeihez optimalizálják. A csomagoláson található információ a műtrágyában lévő egyes tápanyagok százalékos arányát jelenti.
Tipp:
9+6+15 NPK jelentése: 9% összes nitrogén, 6% összes foszfát, 15% kálium (vízoldható kálium-oxidként). Ezek a következők:
Paradicsom műtrágya guanóval
- szerves-ásványi műtrágya
- NPK: 9+6+15
- magnéziumot is tartalmaz
A kálium magas aránya fontos a jó gyümölcsképződéshez. Sok zöldséghez is használható (uborka, cukkini).
Fenyő- és tűlevelű műtrágya guanóval
- szerves-ásványi műtrágya
- NPK: 7+4+5
- magnéziumot is tartalmaz
A tűlevelűek különböző mennyiségű tápanyagot igényelnek. Mivel itt a gyümölcsképződés másodlagos, a műtrágya káliumtartalma lényegesen alacsonyabb. A magnézium itt is fontos, hogy megakadályozza a tűk barnulását.
Bogyó műtrágya guanóval
- szerves-ásványi műtrágya
- NPK: 4+4+6
- körülbelül 2% magnéziumot tartalmaz
Eperhez, egyéb bogyós gyümölcsökhöz és leveles gyümölcsökhöz jó.
Rózsa műtrágya guanóval
- szerves-ásványi műtrágya
- NPK: 5+10+8
- magnéziumot és általában kürtőriszt is tartalmaz
Rózsához és bogyókhoz, gyümölcshöz és sok zöldséghez is alkalmas.
Műtrágya rúd guanóval
- akár 100 napos hosszú távú hatás
- NPK: 11+4+8
- nyomelemeket is tartalmaz, például rezet, cinket és mangánt
Optimális szobanövényekhez, virágcserépben vagy konténerben lévő növényekhez. A túl- vagy aluladagolást a tápanyagok lassú felszabadulása akadályozza meg.
Guánós folyékony műtrágya
- szerves-ásványi műtrágya
- NPK: 7+3+6
- további nyomelemek
Adja be öntözővízzel. Jó minden cserépben, dobozban vagy konténerben lévő növényhez.
Biztonsági utasítások
A guanó műtrágyának nemcsak kellemetlen szaga van, de tiszta formájában nagyon maró hatású is. Ezért nem csak a szórásnál kell kesztyűt viselni, hanem a kertésznek is vigyáznia kell a porra.
- mindig figyelj a szélirányra
- ne szórj nagyon szeles napokon
- ne szórja a növényekre és a levelekre
- közvetlenül a talajba dolgozzon
- ha szükséges, viseljen pormaszkot
- ha bőrrel érintkezik, azonnal mossa le bő vízzel
Mit jelent a szerves vagy ásványi műtrágya?
A műtrágyák tekintetében különbséget tesznek a szerves és ásványi műtrágyák között. Az ásványi műtrágyák általában gyorsan hatnak, mert az összetevők (általában sók vagy oxidok) könnyen oldódnak a vízben, így azonnal a növény rendelkezésére állnak. A szerves trágyák viszont – amelyek magukban foglalják a komposztot, a szarvforgácsot, a trágyát és a guanót – lassan hatnak. A tápanyagokat először a mikroorganizmusoknak kell felszabadítaniuk. A szerves trágyák tehát elősegítik az életet a talajban és ezáltal a talaj minőségét. A kereskedelmi műtrágyák gyakran a kettő kombinációi.
Hogyan működnek a szerves trágyák
A szerves trágya olyan műtrágya, amelynek összetevői nem tiszta formában vannak jelen, hanem elsősorban növényi vagy állati eredetű természetes hulladékokból állnak. A szerves trágyák lassan hatnak. A tápanyagok nem állnak azonnal rendelkezésre. A szerves anyagok átalakulása növényi tápanyaggá lassú folyamat. Ez aktiválja a talajéletet és fenntarthatóan elősegíti a humuszképződést. Bár a tápanyagok nem állnak azonnal a növények rendelkezésére, de hosszú ideig rendelkezésre állnak. A szerves trágya hosszú távú hatású.
Az ásványi műtrágyákkal ellentétben a szerves trágyákat először a talajélet függvényében kell lebontani. A növények csak ásványi formában tudják felvenni a tápanyagokat, szerves formában nem. Ezért a talajbaktériumoknak először be kell fejezniük az átalakulást. Ezek a talajbaktériumok a tápanyagokat is megragadják, különben gyorsan kimosódnának a talajból. Ez az oka annak, hogy a szerves trágyák kevesebb tápanyagot tartalmaznak, mint például az ásványi trágyák. A szerves tápanyagok egyszerűen hatékonyabban működnek. További előnyök, hogy szisztematikusan kiépül a talaj termőképessége, fokozódik a talajlégzés és a növények betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Ez viszont a peszticidek csökkenéséhez vezet. A szerves trágya biztonságos és állandó tápanyagarányt biztosít.
Guánós szerves-ásványi műtrágyák
A szerves-ásványi műtrágyák egyesítik mindkét műtrágyatípus előnyeit. Az ásványi műtrágya legnagyobb előnye a gyors hatás. Míg a szerves trágyával a talajbaktériumoknak először a hatóanyagokat kell átalakítaniuk, addig az ásványi trágya tápanyagai azonnal rendelkezésre állnak. Az ásványi műtrágya ideális kezdőtrágyázáshoz, és mindig akkor használatos, ha a növényeken hiányosságok jelei mutatkoznak. Minden felmerülő sérelmet a lehető leggyorsabban orvosolunk. Az ásványi műtrágyáknak nincs hosszú távú hatása. Ezt a hiányt szerves trágyával pótolják. Az azonnali és a hosszú távú hatások kombinálódnak. A guanóval ellátott szerves-ásványi műtrágyák természetes műtrágyák, általában magas, akár 70 százalékos guánótartalommal. A nitrogéntartalom 100 százalékban a guanó tartalomból származik. A jó benne a kerti talaj kiegyensúlyozott tápanyagaránya. A jó műtrágyák ásványi anyagai általában tengeri lelőhelyekből származnak. Az egészet kőpor finomítja.
