Miután a féregpáfrányt hosszú ideig tisztán gyógyászati célokra használták, a viktoriánus kortól kezdve kertekben és parkokban dísznövényként is használták. Ha Ön is szeretné feldíszíteni kertjét ezzel a hihetetlenül lenyűgöző növénnyel, itt mindent megtudhat, amit általában a féregpáfrányról és különösen annak gondozásáról tudni kell.
A közhiedelemmel ellentétben a féregpáfrány nem egy meghatározott páfrányfajta, hanem valójában egy egész növénynemzetség, amely jó 280 féregpáfrányfajt foglal magában. A féregpáfrány nemzetség (Bot. Dryopteris) fő elterjedési területe az északi félteke, ahol a fent említett fajok közül mintegy 150 megtalálható természetesen, túlnyomórészt erdőkben, árnyékos lejtőkön, esetenként nyílt terepen. Végső soron alig van olyan hely a földön, ahol a szóban forgó nemzetség képviselője nem található. Például a Dryopteris odontoloma féregpáfrány még a Himalája magaslatain is őshonos, míg a vörös féregpáfrány (bot. Dryopteris erythrosora) elsősorban a meleg, trópusi Fülöp-szigeteken, a Dryopteris macropholis pedig szinte kizárólag a Marquesas-szigeteken nő.
Név eredete
A féregpáfrány a nevét a gyökereiben lévő bizonyos anyagoknak köszönheti, amelyek megbéníthatják a bélparazitákat, ezért gyakran használták gyökérkivonatok formájában a galandféregfertőzések kezelésére. Mivel azonban a szóban forgó anyagok erősen mérgezőek, és helytelen használat esetén akár halálhoz is vezethetnek, kivételes esetekben még ma is alkalmazzák őket.
Ismert fajták
melyek főleg az északi féltekén fejlődnek
- Igazi féregpáfrány vagy Dryopteris filix-mas (előfordulás: Európa, Ázsia, Észak-Afrika, Amerika)
- Pelyvapikkelyes féregpáfrány, aranypikkelypáfrány vagy Dryopteris affinis (előfordulása: Európában)
- Kényes tövispáfrány vagy Dryopteris expansa (előfordulás: Európa)
- Fésűs páfrány vagy Dryopteris cristata (előfordulás: Európa, Nyugat-Szibéria, Kanada, USA)
- Srice féregpáfrány vagy Dryopteris oreades (előfordulás: Európa és Kaukázus)
- Merev féregpáfrány vagy Dryopteris villarii (előfordulás: Európa hegyvidéke, Nyugat-Ázsia és Északnyugat-Afrika)
- Közönséges tövispáfrány, karthauzi páfrány vagy Dryopteris carthusiana (előfordulása: Európa és Nyugat-Ázsia)
- Távoltollas tövispáfrány, távoli tollú féregpáfrány vagy Dryopteris remota (előfordulása: Európa és Törökország)
- Széleslevelű tövispáfrány, széles féregpáfrány vagy Dryopteris dilatata (előfordulás: Európa, Nyugat- és Észak-Ázsia, Észak-Amerika, Grönland)
Kevésbé ismert fajták
melyek inkább Közép-Európától távolabb találhatók
- Dryopteris aemula (Előfordulás: Észak-Spanyolország, Azori-szigetek, Franciaország, Brit-szigetek és Törökország)
- Dryopteris clintoniana (előfordulás: USA és Kanada)
- Dryopteris marginalis (előfordulás: USA és Kanada)
- Dryopteris goldieana vagy óriásféregpáfrány (előfordulása: USA és Kanada)
- Illatos féregpáfrány vagy Dryopteris fragrans (előfordulás: Észak-Amerika, Ázsia, Grönland, Finnország északi része és Oroszország északnyugati része)
- Dryopteris hondoensis (Származási hely: Japán)
- Dryopteris sieboldii (előfordulás: Japán és Tajvan)
- Dryopteris tokyoensis (előfordulás: Japán és Korea)
- Dryopteris crassirhizoma (előfordulás: Japán, Korea, Szahalin és Mandzsúria)
- Dryopteris uniformis (előfordulás: Japán, Dél-Korea és Kína)
- Dryopteris dickinsii (előfordulás: Japán és Kína)
- Dryopteris cycadina (előfordulás: Japán és Kína)
- Vörös fátyolpáfrány, vörös fátyolféreg páfrány vagy Dryopteris erythrosora (előfordulás: Japán, Kína, Tajvan, Korea és Fülöp-szigetek)
- Dryopteris atrata (előfordulás: Japán, Kína, Tajvan és Észak-India)
- Dryopteris wallichiana (előfordulás: Kína, Nepál, Mianmar és Pakisztán)
- Dryopteris hirtipes (Előfordulás: Dél-Kína, Indokína, India, Himalája, Srí Lanka, Maláj-félsziget és Polinézia)
- Dryopteris stewartii (előfordulás: Kína és Himalája)
- Dryopteris odontoloma (helyszín: Himalája)
- Dryopteris sweetorum (helyszín: Marquesas-szigetek)
- Dryopteris macropholis (helyszín: Marquesas-szigetek)
Növekedés
A legtöbb féregpáfrány fürtszerű, szétterülő, egyenes habitusú. Átlagmagasságuk 1 m körül van, bár vannak olyan fajták, amelyek akár 1,5 m-re is megnőhetnek. Örökzöld leveleik színe a fajtától, kortól és helytől függően világoszöldtől sötétzöldig változhat. A fő bimbózási időszak a tavasz, amikor a féregpáfrány nagyon rövid időn belül lenyűgöző méretűre nőhet.
Helyszín
Bár ebben a tekintetben lehetnek fajtafüggő különbségek, a legtöbb féregpáfrányfaj egyértelműen az árnyékos, részben árnyékos vagy akár teljesen árnyékos helyeket részesíti előnyben. Emiatt legalábbis az itthon őshonos fajták általában nagy fák, falak vagy épületek, hidak árnyékában találhatók. Ha azonban a talajról van szó, a páfrány nagyon takarékosnak vagy alkalmazkodónak bizonyul. Bár az enyhén nedves talajt kedveli, száraz területeken is jól tud fejlődni. A bevizesedést azonban nem túl jól viseli, ezért a kertben ültetéskor kifejezetten le kell vezetni a talajt, hogy a felesleges víz optimálisan el tudjon folyni, vagy minél hamarabb elszivárogjon. Érdemes lehet friss komposzttal vagy humusszal is dúsítani a talajt, bár a gilisztapáfrány nagyon homokos vagy agyagos talajban is csodálatosan fejlődhet. A talaj semmilyen körülmények között ne legyen túl meszes.
Tipp:
A talaj mésztartalma nagyon egyszerűen és gyorsan meghatározható a megfelelő tesztcsíkok segítségével a gyógyszertárból vagy egy jól felszerelt növény- és kertészeti szaküzletből.
Terjedés
A vadonban a féregpáfrány rizómájának elágazása és spórái révén is szaporodik. Először azonban le kell szögezni, hogy valódi generációváltás csak a spórákon keresztüli szaporodáson keresztül megy végbe. Ezenkívül a páfrányoknak először több éven át kell érniük ahhoz, hogy természetes módon szaporodhassanak. Ez azt jelenti, hogy a kellően idős páfrányok célzott szaporítása spóráik felhasználásával lehetséges, de sajnos nem túl ígéretes. Ezért célszerű a féregpáfrányt a kertben a gyökereinek megfelelő elosztásával szaporítani. A gyökérosztás egyik előnye, hogy még a fiatal páfránynövények is nagyon könnyen szaporíthatók így. Ezenkívül a hajtások kifejezetten egy adott helyre ültethetők.
Ha a féregpáfrányt a gyökerek felosztásával szeretné szaporítani a kertben, először ki kell tárnia a gyökérrendszer egy részét. Ezután a gyökereket éles késsel vagy megfelelő ollóval osztjuk fel. Fontos, hogy az elválasztott, szaporításra újratelepítendő gyökérrésznek legalább két, lehetőleg három saját páfránylevele legyen. Annak érdekében, hogy az „anyanövény” ne szenvedjen túl sok kárt, ne távolítsuk el a feltétlenül szükségesnél többet a gyökereiből.
Figyelem:
Mivel a féregpáfrány mérgező, ültetéskor, átültetéskor, gyökérvágáskor és a levélnyíráskor mindig kesztyűt kell viselni.
Ültetés
A féregpáfrány ültethető egyenként, magányosan, úgynevezett tufákba, csoportosan vagy szegélybe. Ha a páfrányt más növénnyel együtt vagy mellé ültetjük, akkor legalább 60 vagy akár 80 cm ültetési távolságot kell tartani. Bár a fiatal páfránynövények még mindig nagyon finomnak tűnnek, nem szabad elfelejteni, hogy nagyon gyorsan megnőhetnek. Az ültetés legjobb ideje tavasszal, mielőtt a fiatal palánták kihajtanak, vagy a nyár végén.
Az ültetés lépésről lépésre magyarázata
Először is kiássák az ültetőgödröt, amely körülbelül kétszer akkora, mint a gyökérgolyó. Ezután a lyukat félig megtöltjük laza talajjal, amelyet szükség esetén előzetesen egy kis komposzttal vagy humusszal gazdagíthatunk. Ezután a laza vizet addig kell öntözni, amíg kissé sáros nem lesz. Most a palántát be lehet helyezni a lyukba. Ha ez megtörtént, a lyukat több földdel töltik fel, amelyet ezután óvatosan le kell nyomni.
Gyakran Ismételt Kérdések
Átülhet féregpáfrányt?
Míg a fiatal növények biztonságosan átültethetők, az idősebb páfrányokat ajánlatos ott hagyni, ahol vannak. Ha ez nem lehetséges, az átültetéskor megfelelően szét kell osztani a gyökereket, mert előfordulhat, hogy a féregpáfrányod már nem fejlődik megfelelően.
Kell öntözni a féregpáfrányt?
Nem, a féregpáfrányt nem kell öntözni. Sőt, a szakértők kifejezetten azt tanácsolják, hogy ne öntözzünk, mivel a féregpáfrányok nem tűrik a vizesedést, másrészt a vízhiány erősebb gyökerek kialakítására kényszeríti őket.
Hogyan tudhatom meg, hogy a féregpáfrányom „eredeti forma” vagy tenyésztés?
A pontos meghatározás sajnos csak spóraanalízissel lehetséges, fajtától függően.
