A lóhere általában háromlevelű, amint azt a 'Trifolium' botanikai neve is sugallja. A boltokban árusított 'szerencsés lóhere' mellett, amely nem igazi lóhere, a négylevelű mutációkat csak sok türelemmel és kitartással lehet megtalálni, és leginkább a fehérvirágú lóhere között lehet megtalálni. A szerencsebájokba és a szerencse szimbólumaiba vetett hit ma is jelen van, és a négylevelű lóhere az egyik legkeresettebb.
Négylevelű lóhere jelentése
Noha a négylevelű lóhere ritka a természetben, valójában nincs jó ok arra, hogy szerencsét hozzon. Ennek ellenére a kelták láthatóan már erélyesen keresték őket. Megtalálni viszonylag valószínűtlen, vagy legalábbis rendkívül nehéz volt. Ennek ellenére a négylevelű lóhere a mai napig alig veszített szimbolikus erejéből.
Ahhoz, hogy betölthesse szerencsebűbáj szerepét, fontos, hogy te magad találd meg, és hogy a lelet véletlenül történt. Nem szabad termeszteni, mint például a boltokban árusított „szerencsés lóhere”, ami nem igazi lóhere. A szerencsés négylevelű lóhere nem a lóhere különleges fajtája, hanem egy mutáció, amelyből állítólag csak egy van az ezerből. Ha valóban felfedez egyet, a legjobb, ha megtartja, vagy odaajándékozza egy szeretteinek a szeretet és a szerencse jeléül.
Eredeti jelentés
A lóhere minden levelének megvan a maga jelentése. A négylevelű lóhere egy kozmikus szimbólum, és állítólag összeköti a négy fő pontot a tűz, a víz, a levegő és a föld négy elemével. Másrészt az első levél a hírnevet, a második a gazdagságot, a harmadik a hűséges szeretőt, a negyedik pedig a jó egészséget jelenti. A lóhere, mint szerencsebűbáj eredete több mint 2200 éves múltra tekint vissza. Ez a ritkaság egykor csak az úgynevezett druidák számára volt fenntartva (értelmiségi és kultikus elit a kelta és mitológiában). A kelta időkben sok növényről azt mondták, hogy mágikus ereje van, különösen a négylevelű lóherének.
A kelták azt hitték, hogy semmi rossz nem történhet velük, ha birtokukban van egy ilyen lóhere. A négylevelű lóhere mágikus erőt adott nekik, megvédi őket a gonosz szellemektől, és elhárítja tőlük a gonosz varázslatokat. Például a középkorban az utazók ruhájába varrták, hogy megóvják őket az utazás során bekövetkező károktól.
Jelentés a kereszténységben
A keresztény vallásban a háromlevelű lóhere mindig is a Szentháromságot jelképezte, míg a négylevelű lóhere a keresztet és a négy evangélistát egyaránt. Nagyon gyakran megjelenik a bibliai ábrázolásokon. Egy legenda szerint a bibliai szereplő Éva az ember bukása után magával vitt egy ilyen lóherelevelet, hogy emlékezzen az Édenkert vagy a paradicsom bujaságára. A négylevelű lóhere állítólag különösen szerencsét hoz, ha az imakönyvben magával viszi a vasárnapi istentiszteletre. Ha nem kifejezetten keresed, és pusztán véletlenül találod meg, állítólag képes teljesíteni a kívánságokat és szeretetet hozni. Ezeket a lóheréket mindig is a szerelemhez és a házassághoz kapcsolták.
A szerencsés megtalálónak egy napon belül meg kell házasodnia. Amikor behelyezik a cipőbe, a következő személy, akivel találkozik, a leendő partnere lesz, attól függően, hogy milyen nemet szeretne. És ha napkelte előtt választja ki, és beteszi a cipőjébe, vagy beteszi az imakönyvébe, állítólag képessé teszi a megtalálót arra, hogy felismerje a boszorkányokat, a boszorkányságot és más gonosz lényeket.
Tipp:
A négylevelű lóhere mellett van öt-hatlevelű lóhere is, amelyek legalább ilyen ritkák. Míg az ötlevélről azt mondják, hogy balszerencsét hoz, a hatlevél gazdagságot jelent a megtaláló számára.
A szerencse és a gazdagság jelképe
A négylevelű lóhere sokak számára a boldogság és a gazdagság szinonimája, ez utóbbi lelki értelemben is a barátság, az elégedettség és a kiegyensúlyozottság formájában. Állítólag az iskolai könyvbe helyezett szárított négylevelű lóhere jobb osztályzatot eredményez. Ha a párnád alá teszed, állítólag szép álmokat ad azoknak, akik rajta alszanak.
Egy hagyományos legenda szerint egy négylevelű lóhere valóban megmentette egy emigráns életét. A lóherét egy magánterületen találta meg, és szedés közben letartóztatták. Ennek eredményeként nem ért oda időben a hajójához, és lekéste. Később az újságok beszámoltak a hajó elsüllyedéséről, és arról, hogy nincs túlélő. Következésképpen hihetetlen szerencsét hozott az emigránsnak, és gyakorlatilag megmentette az életét.
„Szerencsés lóhere” nem igazi lóhere
Mivel négylevelű lóherét alig, vagy csak nehezen lehet megtalálni a természetben, a leleményes kertészek erényt tettek a szükségből, és ma már cserepes növényként is kínálják az állítólagos szerencsebájt. Ennek a növénynek azonban a megjelenésén kívül semmi köze a réti lóheréhez. Nem lóhere, és nem rokon vele. A kereskedelemben kínált növények elsősorban a négylevelű erdei sóska 'Oxalis tetraphylla', amely Mexikóban őshonos.
Tipp:
Sokan nem tudják, hogy pontosan ez a szerencsés lóhere alkot ehető és nagyon ízletes fehérrépát, amelyet késő ősszel lehet betakarítani.
