A törpefűz, a Salix arbuscula igénytelen, könnyen gondozható és szívós. Ezáltal kisebb kertekbe is tökéletes alternatívája a dúsan növekvő sírófűznek, főleg, hogy akár cserépben is tartható. Vizuálisan a Salix arbuscula ugyanolyan vonzó, mint a síró fűz, de akár az erkélyen vagy a teraszon is tartható, mivel méretei és magassága egyaránt kezelhető, és megbirkózik az erőteljes metszéssel is.
Helyszín
A törpefűznek rendkívül nagy fényigénye van. Ezt figyelembe kell venni a helyszín kiválasztásakor. Ha a törpefűzet árnyékos vagy félárnyékos helyre helyezzük, könnyen lehet ritka lombozat. A napos vagy legalább egy világos, részleges árnyékos hely az optimális.
A legfontosabb helykövetelmények:
- világos hely
- napos vagy legalább részben árnyékos hely
- az árnyékos hely ritka lombozathoz vezet
Subsztrátum
Általában a Salix arbuscula viszonylag igénytelen az aljzat tekintetében. A normál kerti talaj elegendő a növény fejlődéséhez. A talajnak azonban lazának és tápanyagban gazdagnak kell lennie, és jól kell tudnia tárolni a vizet. Ha a törpefűz szabadon van a kertben, érdemes rendszeresen mulcsozni a talajt. A legelőnek is jót tesz, ha a talajt rendszeresen komposzttal dúsítják. Ha viszont a törpefűz cserépben van, akkor jó minőségű cserepes talajban kell tartani, további mulcsozással.
Áttelepítés
A törpefűz átültetése egyszerű. Ha a cserép már nem megfelelő méretű, vagy a kertben a hely hosszú távon alkalmatlan, a fűz megfelelő nagyságú lyukba ültethető át, amely háromszor olyan mély és széles legyen, mint a gyökérgolyó. szubsztrát. Ha a törpefűz már viszonylag nagy, az áttelepítés egy kicsit bonyolultabbá válik, mert mostanra egy nagy gyökérgombóc fejlődött ki, amelyet a lehető legsértetlenül kell mozgatni. Az első három évben elegendő a fiatal növény gyökereit egymástól egy méter távolságra levágni. Ezután a növényt úgy kell előkészíteni, hogy először árkot ásunk a törzs körül, és megtöltjük komposzttal. Körülbelül hat hónap elteltével a törpefűz készen áll a mozgásra. Ez az eljárás elősegítheti az idősebb növények finom gyökereinek kialakulását, ami elősegíti a növekedést egy új helyen.
Ideális újratelepítési feltételek:
- fiatal növények könnyen átültethetők nagyobb cserepekbe
- Az idősebb növényeket hat hónapig kell felkészíteni árokásással.
- Az új ültetőgödörnek háromszor olyan szélesnek és magasnak kell lennie, mint a gyökér
Öntés
A törpefűz öntözése egyszerű. Ha a törpefűzet a kertben telepítik, és a talaj kellően mulcsozott, akkor nincs szüksége rendszeres öntözésre. Az öntözést csak szükség szerint szabad forró hónapokban elvégezni. A talajba még nem rögzült fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek, csakúgy, mint a konténerben termesztett növények, valamint a talajtakarás nélküli aljzatban lévő növények. A növény számára leginkább a lágy, mészszegény esővíz vagy az állott csapvíz értékelhető.
Tipp:
Ha tartós aszály van, és öntözéskor vizet szeretne spórolni, ásson egy keskeny árkot a legelő körül. Ez az úgynevezett öntözőszegély biztosítja a gyökerek pontosabb ellátását és a víz megtakarítását.
Trágyázz
Az öntözéshez hasonlóan a műtrágyázás is csak korlátozottan szükséges a Salix arbuscula esetében. A cserepes vagy konténeres növények természetesen kevesebb tápanyagot tartalmaznak a kevesebb szubsztrátum miatt, ezért rendszeresen trágyázni kell őket. A díszcserjék esetében célszerű olyan folyékony műtrágyát használni, amely négy-hat hetente biztosítja a szükséges tápanyagokat. Ha a fűz szabadon marad a kertben, a gyökereknek lehetőségük van szétterülni és több tápanyagot felvenni. Ezért kevesebb műtrágyát kell használni. Különösen akkor, ha talajtakarót kevertek az aljzatba, rendkívüli mértékben csökken a műtrágyaszükséglet. Egyszer tavasszal és nyáron érdemes trágyázni. Itt cserjékhez és fákhoz folyékony műtrágya is használható.
Tipp:
Szeptembertől már nem szabad trágyázni a legelőt. Ellenkező esetben az ágak nem érnek eléggé, és nem élik túl a telet károsodás nélkül.
Vágás
Sok más fával ellentétben a törpefűzet nemcsak februárban vagy márciusban lehet ritkítani, hanem metszéssel harmadára vagy felére is le lehet vágni anélkül, hogy a növekedési szokásokat negatívan befolyásolná. Hogy szép formáját megőrizze, kihajtás után vagy ősszel egyszer metszeni is kell, melyben csak az új hajtásokat vágjuk vissza kissé. A vágáshoz a legjobb eszköz a sövénynyíró. Ahhoz, hogy a törpefűz egész évben megőrizze tökéletes alakját, nyáron időnként le kell vágni, mert nagyon gyorsan növekszik. A törpefűz végzi a legtöbb munkát a vágás terén. Legyen óvatos márciustól szeptemberig, mert madárfészkek lehetnek a legelőn!
Télelés
Egy kifejlett növény fagytűrő, és önállóan és támogatás nélkül is túléli a telet. Ezért általában nem szükséges védeni a növényt a hideg ellen. A törpefűz azonban fiatal növényként és konténerben védelemre szorul kemény télen. A szigetelés megvalósítható kerti gyapjú, kefe, szalma vagy akár deszka felhasználásával is. Ne használjon fóliát hidegszigetelésként, mert nem teszi lehetővé a megfelelő légcserét.
Terjeszkedés
A törpefűzet dugványokkal szaporítják. Ehhez tavasszal vagy nyáron felhasználja a növény néhány hajtását, amely a vágásból megmaradt. A hajtások 15-20 cm hosszúak legyenek, és jól elválasztva legyenek egymástól. A nagy területű ferde vágás elősegíti a gyökérképződést. A hajtásokat egy sötét, átlátszatlan edénybe helyezzük, amely körülbelül három ujjnyi széles vízzel van megtöltve. Ezután helyezze a dugványokat az ablakpárkányra vagy a télikertbe világos és mérsékelten meleg helyre. Néhány hét múlva egyedi gyökerek és új levelek jelennek meg. A dugványokat ezután virágföldbe lehet ültetni. Tökéletes a dugványok cserépben való tárolása az első két-három évben. Ezenkívül a fiatal dugványoknak fagymentesnek kell lenniük, és ezalatt biztonságosan áttelelniük kell.
Betegségek és kártevők
A Salix arbuscula valójában nagyon robusztus. Ez alól kivételt képeznek a gombás fertőzések, például a rozsda vagy az úgynevezett fűz antracnózis és a fűzlevélbogár, amelyek megtámadhatják a fűzet. A fűzlevélbogár fertőzését a táplálkozás jelei alapján lehet felismerni, egészen addig, amíg a legelő teljesen csupasz lesz. A bogár narancssárga tojáslerakódásokat is hagy maga után. A madarak szívesen megeszik a bogarakat, így a csupasz legelő is teljesen regenerálódhat további támogatás nélkül. Ha gyorsabban meg akarja állítani a bogárfertőzést, használhat rovarirtó szereket. A legelő rendszeres ellenőrzése bogarak vagy tojásrakás szempontjából lehetőséget kínál a fertőzés gyors megállítására.
A gombás fertőzés a levelek fonnyadását vagy barna és fekete elszíneződését eredményezi. Itt az érintett területeket nagyvonalúan el kell távolítani, és mindenekelőtt meg kell semmisíteni. Az alkatrészek nem kerülhetnek a komposztba, hogy megakadályozzák a terjedést. Ezután gombaölő szert használnak a gombás fertőzés megállítására.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mérgező a törpefűz?
A Salix arbuscula önmagában nem mérgező, de a kis házi kedvencek számára problémás lehet. A hajtások és a kéreg tanninokat tartalmaznak, amelyek emésztési problémákat okozhatnak. A nyúl- vagy tengerimalac-tulajdonosoknak távol kell tartaniuk az állatokat a növénytől, vagy legalább nagyon kis mennyiségre kell korlátozniuk az anyagok bevitelét.
Mihez illik a törpefűz a kertben?
A törpefüzek nagyon alkalmasak sziklakerti növényekkel kombinálva. Az alpesi évelők tökéletes partnerei a törpefűznek. A nagyobb sziklakertben a füzek szubalpin vagy szubarktikus növényekkel is kombinálhatók. Ezekkel a növényfajokkal a füzek is nagyon jól kijönnek a vályúkban.
Amit a törpefűzről tudni érdemes röviden
- A körülbelül 300 ismert fűzfaj közül jónéhány sarkvidéki vagy alpesi övezetben is előfordul.
- A kedvezőtlen helyhez és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás számos fűzfajnál is elterült vagy cserjésszerű növekedéshez vezetett.
- Körülbelül 30 törpe Salix faj fordul elő csak Európa sarkvidéki-alpesi övezeteiben, amelyek közül néhány körkörös elterjedésű.
- Néhány kivételtől eltekintve a törpefűz még nem nagyon elterjedt a kertben.
- Megfelelő környezetben, hanga-, szikla- és vályúkertben egyes fajok rendkívül dekoratívak, szinte nélkülözhetetlenek.
- Mások már bizonyították értéküket talajtakaróként. Ezenkívül a törpefűzeket jelenleg népszerű a szabványos szárra oltva.
- A legtöbb fűzfaj nagyon eltérő környezeti körülmények között is képes túlélni.
- Minden fűz rendkívül fényigényes. Az ültetési hely kiválasztásakor ezt a helykövetelményt be kell tartani.
- Árnyékos vagy napos helyen minden fűzfaj gyorsan elveszíti természetes szokását, lazábban épül fel, ritkás levelei vannak.
- A sziklakertben különösen szívesen látják a törpefűzeket, mivel gyékény alakú növekedésük szorosan átöleli a tövet. Ideális partnerek az alpesi évelők számára.
- A szubalpin vagy szubarktikus zónából származó, kissé magasabb, cserjés fajok is megállják a helyüket a nagyobb sziklakertekben.
- Ugyanezt a fajt általában nagyobb és kisebb vályúk ültetésére is használják.
Szőnyeg alakú törpefűzek
- Gyógyfüz: föld alatti, kezdetben nem fás szárú futókkal, a föld feletti ágak vékony rövid hajtásokként, kevés levelekkel. A lágyszárú fűz mindössze 5 cm magas, és mivel száraz helyen is jól érzi magát, vályús ültetésre és sziklakert ültetésre is alkalmas.
- Hálófűz: az ágak a talajhoz nyomódnak és gyökereik vannak, a hajtások viszonylag vastagok, csupaszok és nagy rügyekkel. A hálófűz üde helyen, sziklakertben és kellően nedvesen tartott vályúkban virágzik. A sajátos levéllel egy nagyon jellegzetes, dekoratív törpefűz.
Törpefüzek lehajló ágakkal és emelkedő hajtásokkal
Alpesi fűz: az alpesi fűz egy alacsony cserje, földhöz nyomott ágakkal és felfelé ívelő hajtásokkal. Az alpesi legelő ideális szikla- és vályús kertekhez
Cserje alakú, lábtól derékig érő törpefűz
- Csemetékfűz: a palántafűz egy gazdagon elágazó és sűrű levelű, 30-50 cm magas, változatos formájú, egyenes, bokros vagy elterülő cserje. A törpefűz szikla- és hangakertekben való egyéni elhelyezésre alkalmas. Szereti a nedves-száraz helyeket, és a tápanyagban gazdag talajt kedveli.
- Tüskefűz: A nyársfűz egy erősen elágazó, legfeljebb 1 m magas cserje, sötétszürke hajtásokkal és csupasz rügyekkel. A nyársfűz egy nagyon dekoratív szikla- és hangakertben való egyedi elhelyezésre, nedves és üde helyen, savanyú és meszes talajon nő.
