Növénytrágya – mivel trágyázd meg a növényeket? Buja zöld a gyepen, buja növekedés a virágcserepekben és kiemelkedő, ragyogó virágok – melyik hobbikertész ne szeretné ezt? A zöld hüvelykujj azonban önmagában nem elég, műtrágyával kell segíteni.
Azonban ügyeljen arra, hogy ne minden műtrágya egyformán alkalmas minden növényre, és az általános mottó itt a következő: A kevesebb gyakran több!
A műtrágyázás fontos a növények gyarapodásához
Az optimális növekedéshez a növénynek nitrogénre, magnéziumra, foszforra és káliumra van szüksége. A nitrogén látja el a hajtásokat és a leveleket, serkenti növekedésüket, míg a foszfor felelős a gyökérképződésért és a levelekért is. A kálium fontos tényező a növényegészségügyben, és növeli annak ellenálló képességét a kártevők és gombák támadásával szemben. A kálium a növényi szövetek megerősítéséért is felelős, ami számos betegségtől megvédi a növényt. A levelek gazdag színezése magnéziummal érhető el. Ezeket a fontos tápanyagokat a piacon kapható legtöbb teljes műtrágya tartalmazza. A műtrágyázás előtt azonban ne feledje, hogy nem minden műtrágya egyformán alkalmas minden növényre, és gyakran a helytelenül trágyázott növények el is pusztulhatnak. Ez mindig a növény igényeitől, a talajviszonyoktól és a műtrágya összetételétől függ.
Minden a megfelelő adagoláson múlik
A műtrágya tápanyag-eloszlása mindig a talaj állapotától függ. A csomagoláson feltüntetett adagolási javaslat mindig a normál szennyeződésen alapul. Tápanyagban gazdag-e a talaj, mint pl B. agyagos talajok esetén az adagolási utasítás felére csökkenthető. Általában takarékosan trágyázzunk, semmint túltrágyázzuk. Ha egy növényt túltrágyáznak, sok nagy, gazdag színű levele lesz, de csak néhány virágot fejleszt. Terményeknél ez természetesen kisebb termést jelent. Ezenkívül a növények érzékenyebbek az esőre és a szélre. Jobb, ha gyakrabban alkalmazunk műtrágyát kevesebb műtrágyával, mint néhány kijuttatást sok műtrágyával. A sok fényt igénylő növénynek több műtrágyára van szüksége, mint a túlnyomóan árnyékban élő növényeknek. A legjobb napszak a műtrágyázásra a kora reggel vagy általában akkor, amikor nincs nap.
A napsütésben megtermékenyített növényeknél fennáll a gyökerek és a levelek leégésének veszélye. Ez gyorsan megtörténik, ha a talaj rendkívül száraz. A növényeknek általában csak a növekedési szakaszban van szükségük műtrágyára, azaz amikor hajtások vagy virágok képződnek. Tavasszal és nyáron a trágyázás a rügyezés kezdetétől a hajtások befejezéséig végezhető. Ez alól kivételt képeznek a nedves trópusi éghajlatról származó növények, amelyeknek nincs téli pihenőidő. Ezeket egész évben trágyázni kell.
Hogyan határozható meg a talaj pH-értéke?
A talaj tápanyagfelvétele a pH-értéktől függ. Kérjük, vegye figyelembe a következőket:
- 5,5 és 6,5 közötti pH-érték optimális a legtöbb hasznos vagy dísznövény számára
- A nitrogént a növény a legjobban 6,5-8,5 pH-érték mellett hasznosítja
- A káliumot a növények 6,5-7,5 pH-értéken szívják fel
- savas talaj nem igényel további nitrogéntrágyázást
- lúgos talaj nem igényel káliumtrágyázást
- A kertészetekben kapható tesztcsíkokkal tesztelheti a talaj állapotát
- Ha a talaj rendkívül savanyú, azaz 5,5 pH-érték alatt van, akkor rosszul veszi fel a tápanyagokat
- Ha a pH érték 5,5 alatt van, akkor mésszel kell fokozni
- Ha a pH-érték 7 felett van, a talajt alacsony kéntartalmú ammóniával kell kezelni.
Milyen műtrágyát használsz?
Trágyát és komposztot csak március és augusztus eleje között, azaz a tenyészidőszakban szabad a talajba juttatni. A későbbi megtermékenyítés általában a növények további növekedéséhez vezet, nem tudnak fásodni (érett). Emiatt a puha hajtások fagyérzékenyek lesznek, és sok növény elpusztul. A legjobb a szabadban trágyázni komposzttal vagy szerves-ásványi műtrágyával. Ez különösen alkalmas a rododendronok / ericaceus növények, rózsa / virágos fák és minden mészérzékeny növény számára. Ennek ára 2 és 5 euró között van kilogrammonként.
A konténeres, cserepes vagy szobanövényeket kékszeművel vagy folyékony műtrágyával trágyázhatjuk. A folyékony műtrágya, amelyet 14 naponta adnak az öntözővízhez, gyorsan hat, könnyen adagolható és kezelhető. Csak be kell tartani a gyártó utasításait, és a talajt elő kell öntözni. Még a szupermarketben is lehet folyékony műtrágyát vásárolni, ahol literenként 1 euró körül mozog. A Blaukornt takarékosan kell használni. Csak helyezzen néhány golyót a megnedvesített talajra 1-2 cm távolságra, majd öntözze meg közvetlenül. A Blaukornnál különösen figyelni kell a gyártó információira, és az ára 5 és 7 euró között van egy 3 kg-os kiszerelésben. Rendszeres, hagyományos műtrágyázásra azonban soha nem szabad kékszemet használni, mivel ez a műtrágya gyorsan megégetheti a gyökereket. Ráadásul a kékszem nagyobb dózisban káros az egészségre. Az ásványi műtrágyák előnye, hogy nitrogéntartalmú nitrát összetételük miatt gyorsan fejtik ki hatásukat. A szabadban azonban érdemes talajtakarni szerves, apróra vágott hulladékkal (pl. banánhéj, kávézacc), hogy tápanyagban gazdag humusz képződjön.
Az optimális trágyázás elősegíti, hogy a gazdag színvilágú dísznövények jól fejlődjenek és teljes virágzási pompájukat mutassák, és a növények jó termést adjanak, de a műtrágya típusa és adagolása a talajviszonyoktól, a növény igényeitől és… Az ültetés helye (nyílt talaj, tartály vagy cserép) és a műtrágya összetétele és adagolása. A rendszeres műtrágyázási idő márciustól augusztus elejéig tart, és kerülni kell a túltrágyázást.
Amit a műtrágyákról tudni érdemes röviden
A növényeknek növényi műtrágyára van szükségük a növekedéshez, virágzáshoz és gyümölcsterméshez. Különbséget tesznek a fő tápanyagok és a nyomelemek között: A fő tápanyagok a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium és kén. A nyomelemek közé tartozik a vas, a mangán, a bór, a cink, a réz és a molibdén.
- A nitrogén biztosítja az egészséges növekedést. Különösen fontos a növényi biomasszát alkotó fehérjék képződésében. A foszfor jelentősen hozzájárul a gyökérképződéshez, valamint a virágok és gyümölcsök kialakulásához.
- A kálium szabályozza a vízháztartást és az összes anyagcsere-folyamatot. Arra van szükség, hogy a növény egészséges és rugalmas maradjon.
- A kalcium szükséges a hajgyökér kialakulásához és a sejtfalak stabilitásához.
- Magnézium nélkül nincs klorofill, ezért a növény nem tud fotoszintézist végrehajtani.
- Kén szükséges a fehérjék képzéséhez. Egyes zöldségekben a kén is az íz része.
- A vashiányt általában a levelek sárgulása (klorózis) mutatja. A vas szükséges a klorofillképződéshez.
- A mangán szükséges a fotoszintézishez.
- A bór fontos a szénhidrátok szállításában és a sejtfalak felépítésében.
- A cink szükséges a szénhidrátok és fehérjék képződéséhez.
- Réz nélkül a növény nem tudja megfelelően átalakítani a nitrogént.
- A molibdén részt vesz a növény anyagcseréjét szabályozó enzimek képződésében.
A tápanyagoknak megfelelő adagban és arányban kell jelen lenniük. A természetben a tápanyag-egyensúlyt egyedül szabályozzák. Az elh alt növényi részek elrothadnak, és a mikroorganizmusok újra tápanyaggá alakítják. Ezeket aztán újra felvehetik a növények. A kertben vagy akár szobanövényeknél ezt a ciklust megszakítja az állandó ültetés, betakarítás és gondozás. A rendszeres műtrágyázás az összes fő és nyomelemet visszajuttatja a talajba, és biztosítja a növények optimális növekedését.
Ásványi növényi műtrágyák
Az ásványi növényi műtrágyák (kémiailag előállított) nagyon gyorsan hatnak. A tápanyagok azonnal rendelkezésre állnak, mert tiszta formában vannak. Nem kell először a talaj élőlényeinek lebontaniuk. Így a hiánytünetek gyorsan megszüntethetők. A növényi ásványi műtrágyákat azonban nagyon pontosan kell adagolni, mert túladagolás esetén égési sérülések vagy túladagolás okozta sérülések veszélye áll fenn. A tápanyagok is nagyon könnyen kimoshatók a talajból.
Biológiai műtrágyák
Az organikus növényi műtrágyák (természetesen nyert) kíméletesen látják el a növényeket tápanyagokkal, és a talaj szerkezetének hosszú távú javulását eredményezik a természetes, állandó humusz képzése révén. A tápanyagok lassan, de nagyon egyenletesen szabadulnak fel a mikroorganizmusok közreműködésével, a hőmérséklet és a talajnedvesség által szabályozva.
Mi az a guano?
A Guano szerves növényi műtrágya. Különösen jó minőségű. A guano tengeri madarak ürülékéből áll. Különlegessége a természetes fő tápanyagok, nyomelemek és egyéb hatóanyagok egyedülálló kombinációja. A guanónak enyhe és tartós trágyázó hatása van. A benne található humin- és növekedési anyagok aktiválják a talajéletet és elősegítik a növények gyökérfejlődését. A szerves-ásványi növényi műtrágyák egyesítik a különböző csoportok előnyeit. Az ásványi összetevők gyorsan és megbízhatóan hatnak az akut tápanyaghiányok ellen. A szerves összetevők biztosítják a tartós tápanyagellátást és a talaj fenntartható javítását.
További tippek
A műtrágyázás elsősorban olyan tápanyagokkal történik, amelyek nem maradnak meg sokáig a talajban, például foszfáttal, káliummal és nitrogénnel. Míg a kálium és a foszfát viszonylag sokáig eltarthat, a műtrágyázás után gyorsan hiányzik a nitrogén. Mert pontosan ez a komponens jut könnyen a talajvízbe, vagy kerül a levegőbe.
A növényi műtrágyák különböző fajtákban kaphatók, amelyek többsége összetételében különbözik. Vannak például szerves és ásványi műtrágyák.
A szerves trágyát általában természetes forrásból nyerik. Ide tartozik az istállótrágya, komposzt, csontliszt, trágya stb. Az ásványi műtrágyát mesterségesen állítják elő, így az egyes tápanyagok összetétele szabályozható.
Az ilyen műtrágyák optimális mennyiségben tartalmaznak nitrogént is, míg a szerves trágyánál nem lehet pontosan megmondani, hogy milyen arányban áll a keverék. Ezenkívül a szerves trágyában lévő nitrogént először a mikroorganizmusoknak kell felszabadítaniuk ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit tovább tart, amíg a növény hozzáfér. Ezzel szemben hosszabbnak és egyenletesebbnek tűnnek. A kibocsátás gyorsasága attól is függ, hogy a szerves trágya folyékony vagy szilárd. Mindkét típusú növényi műtrágya elegendő káliumot és foszfátot tartalmaz.
Az, hogy végül melyik műtrágyát választja, teljes mértékben az Ön preferenciáitól függ. Minden műtrágyának megvannak a maga előnyei és hátrányai. A műtrágya vásárlása előtt tehát pontosan meg kell határoznia, hogy a műtrágyázandó növénynek milyen szükségletei vannak. Az esetlegesen felmerülő szagzavar pedig minden bizonnyal kis szerepet játszik a helyes döntés meghozatalában.
