Szinte minden növényfajból termeszthető hajtás. A következőkben szeretnénk útmutatást adni, hogyan készíts magadnak hajtásokat.
A dugványok előnyei és hátrányai
Dugványokból növényeket nevelni sokkal gyorsabb, mint magról. A hajtás az anyanövény 100%-os klónja. Ezért csak egészséges és erős növényeket szabad metszeni. Nincs csírázási fázis, vagyis a növények több termést tudnak produkálni.
Dugványok termesztése során a magvakban lévő fontos genetikai információk elvesznek. Ez különösen észrevehető a növény terméshozamán. Ezért a dugványokból termesztett növényeket legfeljebb két-három alkalommal szabad szaporítani. A dugványok különösen érzékenyek a betegségekre, különösen a korai szakaszban. A magok viszont a teljes genetikai információt tartalmazzák.
Mely növények alkalmasak hajtások felnevelésére?
Különböző növényfajok alkalmasak hajtások termesztésére. Növényfajtától függően fontos, hogy a dugványokat az anyanövényről a megfelelő helyre szedjük. Különbséget tesznek a különböző típusú befektetők között. A legelterjedtebb dugványok a fej-, szár-, levél- és favágás. Sok növény esetében felső dugványokat vesznek. A növény minden fiatal hajtását fejdugványnak nevezzük. Fejdugványok nevelhetők bármilyen fáról, bokorról vagy fűszernövényről, amelynek ágai vannak. A dugványokat fűszernövényekből és zöldségnövényekből is lehet nyerni.
Többek között a következő növények alkalmasak fejdugvány termesztésére:
- Bokorrózsa
- Ivy
- Krizantém
- Mikulásvirág
- Pepperoni
- Paradicsom
- Uborka
- paprika
- Levendula
- Kakukkfű
- Zsálya
A szárdugványok alkalmasak fák és más bokorszerű növények szaporítására. A szárdugványokat a növényből a törzs közelében veszik. A szárdugványokat sokkal nehezebb nevelni, mint a felső dugványokat, ezért ez a folyamat több időt vesz igénybe. A következő növényfajok szaporíthatók szárdugványokkal:
- Yucca pálma
- különféle szobanövények
- Rózsák
- Sárkányfa
- Zöldség évelő növények
A levéldugványok minden talajszinti növényből termeszthetők. A levéldugványok nagyon gyengén nőnek, és nagy gondosságot igényelnek a termesztés során. A levéldugványok termesztése során az anyanövényből származó fontos genetikai információ elveszik, mert nem raktározódik el a levelekben. A következő növények alkalmasak:
- Spenót
- saláta
- stonecrop
- Báránysaláta
- különféle kőnövények
A növények dugványokkal történő szaporítása is népszerű. A dugványok egy fás szárú növény egynyári hajtásai. Ezeket ősszel eltávolítják a növényből. A dugványokat télen fagymentes helyen tárolják. Ezek tavasszal gyökerezhetnek. Szárdugványok termesztésére a következők alkalmasak:
- Fanövények
- bodza
- Málna
- Szeder
- Homoktövis
- Willows
Mi szükséges a dugványneveléshez?
Ahhoz, hogy saját maga termelje ki a hajtásokat, a termesztendő növény egészséges hajtása mellett a következő eszközökre van szüksége:
- tiszta, éles kés, szike vagy borotvapenge
- Talaj vagy kőzetgyapot termesztése
- Virágcserep
- Belső üvegház
- Gyökérszérum például a Green House-tól vagy a Plagrontól
- világos, nem túl esztelen parkolóhely
Hogyan termesztik a dugványokat?
A legjobb időpont a dugványok anyanövénytől való elkülönítésére a tavasz. Először egy jól megtermett, 5-15 cm hosszú, fiatal hajtást szedünk le az anyanövényről. A felület szennyeződésének elkerülése érdekében tiszta, lehetőleg steril vágószerszámokat kell használni. Vékony hajtásokhoz a steril szike a legjobb. Ezután az alsó leveleket eltávolítják a hajtásról. A következő lépés a vágás gyökérszérumba való mártása. Javasoljuk, hogy egy kis mennyiségű gyökérszérumot külön edénybe tegyen, és ott merítse a dugványokat. Ez megakadályozza a maradék szérum szennyeződését.
A vágás most a termőtalajba vagy kőzetgyapotba kerül. A dugványokat óvni kell a kiszáradástól. Beltéri üvegház használatát javasoljuk. Az üvegház különösen hasznos, ha nagyobb mennyiségű dugványt termesztenek. Alternatív megoldásként használhat átlátszó műanyag zacskót. Körülbelül 10-15 nap elteltével a hajtás nagyobb edénybe vagy szabadba helyezhető.
A dugványkészítés másik népszerű módja az, hogy a frissen vágott dugványokat egy pohár vízbe helyezzük. Ennek feltétlenül meleg helyen kell lennie. Ezzel a módszerrel lehetőleg 45°-os szögben vágja le a hajtást. Körülbelül két-három hét elteltével elegendő gyökérnek kell kialakulnia a hajtás elültetéséhez. A vágást először egy kis virágcserépbe kell ültetni. Amint a növény elég robusztus, kiültethető a szabadba.
Mit kell figyelembe venni az utódok nevelésénél?
Amint a hajtás elválik az anyanövénytől, rendkívül legyengül. Csak tiszta vágószerszámokat használjon. Lehetőleg egy kis üvegházban teremtsen kellemes klímát hajtásai számára. Nyissa ki az üvegházat naponta többször, hogy elkerülje a felmelegedést. Ha a hajtások túl párás környezetben vannak, könnyen megpenészedhetnek. Próbálja meg elkerülni a túlzott hőmérséklet-ingadozásokat. Tartsa a talajt a lehető legnedvesebben. A tartályokban azonban nem lehet víz. Ha virág vagy bimbó van a dugványon, azt el kell távolítani, mert a virágok túl sok energiát vesznek el a dugványtól. A hajtásnak a lehető legfiatalabb levelekkel kell rendelkeznie. A hajtás alsó részén lévő összes levelet el kell távolítani. A hajtást legalább két-három alkalommal ültessük újra, mielőtt a szabadba helyezzük. A különböző méretű virágcserepek kompakt gyökérnövekedést tesznek lehetővé. A következő képlet érvényes: a növény magassága megegyezik a virágcserép átmérőjével.
Ha steril talajjal vagy kőzetgyapottal dolgozik, a dugványokat három hét után trágyázni kell. Műtrágyaként kereskedelmi virágműtrágyát vagy szerves trágyát használhat. Kövesse a csomagoláson található adagolási utasításokat. A túl sok műtrágya ugyanúgy káros a növényekre, mint a túl kevés.
Amit érdemes tudni a hajtások leválasztásáról hamarosan
A dugványok termesztése különösen alkalmas nagyobb mennyiségű növény kinyerésére. Megspórolhatja a magok költségeit. A dugványok fejlődési előnnyel rendelkeznek a palántákkal szemben. A dugványok termesztése természetesen némi gyakorlatot igényel. Ha azonban gondosan dolgozik, és követi a saját készítésére vonatkozó utasításokat, akkor nagyon jól fog szórakozni a hajtásokon.
- A hajtás kifejezés a növénynemesítésből származó szakkifejezés. A hajtások lehúzása a növények szaporításának egyik módja.
- A növények szaporításának egy másik módja az úgynevezett süllyesztő növényekkel történő szaporítás.
A természetes szaporodás érdekében egyes növények számos hajtást fejlesztenek ki hajtások formájában, amelyek kezdetben még a tényleges anyanövényhez kapcsolódnak. Ezeket le lehet vágni, hogy úgynevezett dugványokat vagy mellékhajtásokat készítsenek. Ezekből a hajtásokból gyökeres fiatal növények fejlődnek ki.
szaporítódobozok
Használhat például úgynevezett szaporítódobozokat, amelyeknél a szaporítódobozra helyezhető üveg színe is fontos szerepet játszik. A dugványok gyorsabban nőnek és jobban gyökerezik, ha az üveg színe színezett, mint például a barna vagy zöld üveg esetében. A színes fény, vagy a fény megváltozott hullámhossza pozitív hatással van a hajtások növekedésére.
Mini üvegház
A hajtások gyorsabban is gyökerezhetnek, ha először üvegedénybe helyezik őket – lehetőleg színezve. Miután elég hosszúra nőtt a gyökerük, el lehet ültetni őket. A kellően gyökerező hajtások közvetlenül új helyre is ültethetők. Az ültetési helyet előre kellően meg kell öntözni, hogy megóvjuk a kiszáradástól.
Vegetatív szaporítás
Az úgynevezett vegetatív szaporításhoz csak néhány eszközre van szükség:
- egy virágcserép,
- vízpermetező
- és termesztő aljzat
A termesztő aljzat kiválasztásakor légies, vízáteresztő, jól tároló, csíramentes aljzatot ajánlunk.
