A virág színe kissé változhat a talaj típusától és a fényintenzitástól függően, ezért nem megbízható útmutató az osztályozáshoz. Mivel a fajták színe csak kismértékben különbözik, még a legjobb fényképek is gyakran félrevezetőek.
A virágzási idő az éghajlattól és a helytől függően is változik. A zord tél késlelteti, és fordítva, a hosszú, forró nyár után idő előtt beáll. Ennek ellenére durva különbséget lehet tenni a korai, normál és késői virágzású kaméliák között. Előbbi késő ősztől tél közepéig, a második csoporté tél közepétől kora tavaszig, utóbbi kora tavasztól késő tavaszig virágzik.
A virágméret az osztályozás fontos kritériuma. A következő kategóriákat különböztetjük meg:
- nagyon nagy: kb 12,5 cm;
- nagy: 10-12,5 cm
- közepes: 7,5-10 cm, néha megkülönböztetve közepes méretű (9-10 cm) és közepes méretű virágokat (7,5-9 cm)
- kicsi: 5-7,5 cm, esetenként átfedések vannak miniatűr csoporttal (a virág mérete kisebb, mint 6,5 cm)
Alosztály
A virágok legfeljebb nyolc szirmból álló gyűrűvel és jól látható porzóval rendelkeznek.
- A félig dupla virágok két vagy több gyűrűt mutatnak egy kiemelkedő porzócsomó körül
- A kökörcsinvirágú formákat egy vagy több lapos vagy enyhén hullámos szirmok külső gyűrűjéről, középen pedig összenőtt szirmok és porzók tömegéről lehet felismerni.
- A bazsarózsavirágú formák mélyen lekerekítettek; Számos laza vagy szabálytalan külső szirmból, szirmból és porzóból állnak.
- A rózsa alakú kitöltött űrlapokon átfedő szirmok vannak, amelyek lekerekített fejet alkotnak, és kinyitva egy homorú közepét mutatnak, néhány porzóval.
- A teljesen kettős szirmok hasonlítanak a rózsaszirmú formákra, de a szimmetrikusan átlapoló szirmok soha nem nyílnak ki; Porzó sincs, tehát sterilek.
A helyes választás
C.-japonica – a formák csak nagyon enyhe vidékeken tudnak kint áttelelni. Nagyon korán virágoznak is, így virágaikat a fagy könnyen károsítja. Általában a legjobb Németországban termeszteni őket fűtetlen üvegházban vagy télikertben. Bokrosodnak és elérik az 1,8-3,6 m magasságot.
A C vad formája.a reticulata csak nagyon enyhe éghajlaton él a szabadban, de Németországban nem. Nyitottabb növekedési szokás jellemzi, mint a többi kaméliát. Ennek a fajnak a termesztett formái csak üvegházakban fejlődnek. Ideális körülmények között 3-4,5 m magasra nőnek, és a tél végétől a tavasz közepéig virágoznak.
A késő ősztől tavasz közepéig virágzó C. x williamsiee hibridek a legmegfelelőbbek a mi szélességi köreinken. Jól fejlődnek fás szárú ültetvényekben vagy fal előtt. A növények 1,8-2,4 m magasra nőnek, ezért már idősebb korukban is beillenek a kis kertekbe.
C.sasanqua és a belőle kibontakozó kulturális formák rendkívüli szépségűek. Alkalmasságuk azonban szinte kizárólag üvegházakra és télikertekre korlátozódik. A virágok kicsik és többnyire töltetlenek.
ültetés a szabadban
Az enyhe régiókban a kaméliákat kora ősztől késő őszig vagy kora tavasz közepéig ültetik a szabadba, amikor jó az idő. Jó vízelvezetésű, mészmentes, savas vagy semleges talajt igényelnek, lehetőség szerint levélkomposzttal dúsítva. Ha a rododendronok virágoznak a kertben, akkor a kaméliák is. Ideális a nyugati vagy védett északi hely. Ellenkező esetben fal előtti vagy fák alatti helyet javasolunk, ahol a növények védve vannak a fagytól és a kora reggeli napsütéstől. A világos árnyék, teljes napsütéssel későbbi órákban ideális.
A növényeket laposan (nem mélyebbre, mint az óvodában voltak) és szilárdan a talajba ültetik, és tőzeggel vagy levélkomposzttal talajtakarják. Soha ne ültessen kaméliát keleti fekvésű helyre, ahol erős fagyot ragyogó reggeli nap követ. Ez azt okozza, hogy a rügyek túl gyorsan felolvadnak, és virágzásuk után barna szélük lesz. A déli kitettség sem megfelelő, mivel a kaméliák szeretnek hűvös talajban gyökerezni.
A védett kert nemcsak a hőmérséklet lassú emelkedését biztosítja, hanem megvédi a növényeket az erős széltől, amely károsíthatja a finom rügyeket. Ha a hely elkerülhetetlenül ki van téve a szélnek, támogassa a fiatal növényeket, amíg meg nem helyezkednek, és állítsanak fel szélfogót.
Cserepesbe ültetés
Különösen a korán virágzó kaméliákat a legjobb 20-30 cm-es cserépben vagy kis ültetőben nevelni. Az aljzat négy rész mészmentes agyagból, két rész levélkomposztból vagy tőzegből és egy rész durva homokból áll. 1 marék csontliszttel/vödörrel gazdagítva. Alternatív megoldásként használjon kereskedelmi forgalomban kapható virágföldet, kifejezetten savkedvelő növények számára.
Tegye az edényt vagy vödröt a szabadba, védett, részben árnyékos helyre tavasz végétől ősz közepéig. Ezután vigye be hűvös üvegházba vagy télikertbe, ahol a növény 4-7 Celsius-fokon áttelel tavasz végéig. A virágképződés felgyorsítása érdekében emelje a hőmérsékletet 9-12 Celsius-fokra. A kaméliákat közvetlenül üvegházi ágyásba is ültetheti, és egész évben üveg alatt termesztheti.
Gondoskodás
A megtelepedés után a kaméliák kevés rendszeres gondozást igényelnek. Nem kell visszavágni, csak rövidítse le a bozontos hajtásokat virágzás után tavasszal, hogy megőrizze formájukat. Különösen nagy virágok érhetők el a rügyek ritkításával, mielőtt kinyílnának.
A kaméliákat minden év tavasz közepén bőségesen talajtakarják – az ideális kb. 5 cm vastag réteg a teljes gyökérterületen – levélkomposztból, tőzegből vagy jól korhadt trágyából.
Virágzás után az elhervadt virágfejeket eltávolítjuk. Ez elsősorban esztétikai okokból történik. Ez megakadályozza a gyümölcsképződést is. Nem különösebben dekoratívak, és megfosztják a növény erejét.
Kaméliák szaporítása
Vegyél 7,5-10 cm hosszú dugványokat félig érett oldalhajtásokról a nyári hónapokban. Hagyjuk gyökeret tőzeg és homok keverékében egyenlő arányban vagy virágföldben gyökerezni. A legjobb eredményt 13-16 Celsius fokos aljzathőmérséklet mellett érjük el.
A nem jól gyökerező fajtákat, például a C. reticulata formákat, a legjobban a nagyobb növények ágainak leengedésével lehet szaporítani kora ősszel. Általában ezek a hónapok után már kellően gyökereznek, majd eltávolíthatók és a helyükre ültethetők.
Ha sok fiatal növényt szeretne szerezni, nyáron vegye le a dugványokat. A gyökeresedés cserépben vagy tálban történik, ahogy azt a csíravágásoknál már leírtuk.
Kártevők és betegségek
Az egyetlen kártevő, amely valóban veszélyes a kaméliára, azok a madarak, amelyek kiemelik a rügyeket. További problémákat okozhat a fagykár és a túl száraz talaj miatti rügyhullás.
Az élettani rendellenességek közé tartozik a levelek barnulása, amelyet az éjszakai hideg okoz, és a fakó zöld lombozat, barna és fekete foltokkal, amelyeket enyhe dudorok vesznek körül. Az ilyen tünetek gyakran előfordulnak lúgos talajban termesztett növényeknél.
Ha a kaméliákat üveg alatt termesztik, levéltetvek és pikkelyes rovarok jelenhetnek meg a leveleken és a rügyeken.
A kamélia teanövény és az ínyencek növénye, vagyis az empátiával és valami különlegesség iránti érzékkel rendelkező kertészek számára. A kamélia nagyon igényes és rendkívül érzékenyen reagál a változásokra. Ha a kaméliával szeretne foglalkozni, sok szaktudásra van szüksége, és alaposan tájékozódjon, mert nagyon gyorsan megtörténhet, hogy a kamélia elpusztul.
Amit az ellátásról tudni kell
Sok dolgot kell figyelembe venni a kerti ültetés során. A talaj legyen savas, optimális pH-értéke 4-5,5, valamint tartalmazzon humuszt, agyagot és homokot. A kaméliát semmi esetre sem szabad meszes talajba ültetni. Egyenletesen nedvesen kell tartani, de mindenáron kerülni kell a vizesedést. Ezt például kavicsos vízelvezetéssel lehet elérni. A kaméliát csak három évnél idősebb ültetjük, jobb, ha már négyéves növények. Óvni kell a keleti széltől, de mindenképpen kapjon délutáni napsütést, mert ez elősegíti a virágképződést. Semmilyen körülmények között ne tegye ki őket közvetlen napfénynek vagy reggeli napsütésnek. Kedvező hely például a sövények védelme, vagy a ritka, mélyen gyökerező fák alatt. A nyugati fekvés egy ház árnyékában is javasolt. A kaméliának nagy páratartalomra van szüksége, különösen meleg napokon, de az állandó esőtől takarással védeni kell. A kamélia rövid ideig -10 Celsius fokig is elviseli a hőmérsékletet, amíg a talaj még télen is nedves. A legfontosabb, hogy a gyökerek soha nem száradnak ki. A növény növekedése során a rügyek kialakulásáig langyos, mészmentes vízzel kell öntözni, és további permetezni. A kaméliák a műtrágyasókra is érzékenyek, tápanyagot csak a virágzás kezdetétől július végéig kb. 14 napon belül szabad adni. A talajt egész évben legjobb mulcsolni.
Amint az új levelek és rügyek láthatóvá válnak, egy 4-6 hetes pihenőszakasz kezdődik. A nyugalmi szakaszban kevesebbet öntözzünk, és csak időnként permetezzünk. Nem szabad azonban hagyni, hogy a gyökérlabda kiszáradjon még a pihenőidő alatt sem. A legjobb ültetési idő a tavasz, a hőmérséklet-tartomány fajtától függ.
A kaméliát bent tartani, mint mondtam, egy kicsit bonyolultabb. Világos és hűvös helyre van szüksége, ami lehetőleg mindig megvan. Az ültetőgépet sem szabad forgatni, mert a kamélia ekkor reagálhat úgy, hogy leejti a rügyeit. A legjobb a hűvös télikert, 5-10 Celsius-fok közötti hőmérséklettel. A kaméliát a tűző nyári naptól is óvni kell, kicsit jobban bírja a téli napot. Az ültetőben a talaj laza, humuszban gazdag és savas legyen. Itt sem szabad felvizesedni, ezért az alsó területen célszerű a vízelvezetést. A rendszeres szellőztetés és a nedves levegő ugyanolyan fontos, mint a mészmentes vízzel való öntözés. A legjobb megoldás az esővíz használata. Beltéri tartás esetén 14 napos trágyázás is szükséges, ideális esetben speciális kamélia műtrágyával, valamint hathetes pihenőidő augusztustól szeptemberig. A növényt minden évszakban nem szabad forgatni, ehelyett a hátsó ágakat tükrökkel vagy alufóliával ki lehet tenni a napfénynek. A télikert alternatív helyszíne egy világos, de hűvös lépcsőház vagy egy veranda, ahol megfelelőek a feltételek.
Ha kertészként megfelel a Kelet-Ázsiából származó növény minden követelményének és igényének, akkor a jutalma gyönyörű vérvörös, rózsaszín, fehér, foltos, dupla vagy félig dupla, világos vörös vagy sárga virágok, fajtól függően. A kaméliák fajtól függően december és április között virágoznak.
