Ültetési terv a konyhakerthez – vegyes kultúra & Co

Tartalomjegyzék:

Ültetési terv a konyhakerthez – vegyes kultúra & Co
Ültetési terv a konyhakerthez – vegyes kultúra & Co
Anonim

Ha a saját kertedben szeretnéd minél organikusabban termeszteni zöldségeidet, akkor érdemes előre átgondolnod egy koncepciót, hogyan valósulhat meg a projekt hosszú éveken keresztül. Ha csak egy nagyon kis zöldségfoltot tervez, akkor nem lesz helye a különféle zöldségfajták folyamatos cseréjének. A talajnak nincs ideje rendszeresen regenerálódni. Ezért ezekben az esetekben pontos tervezésre van szükség, hogy rövid időn belül ne váljon szükségessé nagy mennyiségű műtrágya és növényvédőszer.

Telephely és talajviszonyok

A salátákhoz, zöldségekhez és fűszernövényekhez napos vagy félárnyékos fekvést kell a kertben. Egyes fajok elviselik a teljes déli napsütést, de a legtöbb inkább reggel és késő délután néhány órát süt a napsütésben. Naponta átlagosan hat óra napfény az optimális.

Talaj előkészítés

Normál, jól vízelvezető és humuszos kerti talaj a legalkalmasabb a termesztésre. Magas homok- vagy agyagtartalom esetén a talajt ennek megfelelően kell előkészíteni. Célszerű az előző év őszén elemezni a kerti talajt, és szükség esetén javítani. Ez azt jelenti, hogy optimálisan felkészült a tavaszi ültetésre.

Tipp:

Soha ne hordjon trágyát a kerti talajra röviddel ültetés előtt. Az összetevőket először humusszá és tápanyaggá kell alakítani, és a fiatal növények frissen megégnek.

Vegyes kultúra

Nem csak a hely és a talajviszonyok befolyásolják a zöldségnövények növekedését. A környék feltételeinek is megfelelőnek kell lenniük. Nemcsak másokkal könnyen kombinálható semleges növények léteznek, hanem olyanok is, amelyek elősegítik egymás növekedését, vagy mások, amelyek akadályozzák egymást. Ez együtt jár:

  • Karfiol: bab, borsó, zeller
  • Kínai káposzta: bab, borsó, spenót, saláta
  • Eper: fokhagyma, saláta, póréhagyma, retek, spenót
  • Krumpli: franciabab, karalábé, kukorica, kömény, torma
  • Uborka: bab, borsó, édeskömény, káposzta, saláta, cékla, zeller, hagyma
  • Sárgarépa: borsó, fokhagyma, mángold, retek, sóska, paradicsom, hagyma
  • Cukkini: bazsalikom, futóbab, hagyma

Ültetési terv: hároméves vetésforgó

karfiol
karfiol

A vetésforgó döntő szerepet játszik a konyhakertben. Néhány fontos szabály betartásával a kerti talajban lévő tápanyagokat az egyes növények optimálisan tudják hasznosítani. Ugyanazt a növényt évekig ágyon termeszteni nemcsak bizonyos tápanyagok kimerüléséhez vezet, hanem jelentősen megnöveli a betegségekre való hajlamot is. Ezért érdemes meghatározott sorrendben termeszteni a növényeket.

  1. Év: A talaj most optimális tápanyagot tartalmaz. Az elsőként használt növények a nagy fogyasztású zöldségnövények.
  2. Év: Idén a közepes intenzitású növényeken a sor.
  3. Év: A negyedik évben már csak alacsony tápanyagszint van a talajban. Ma már előnyös az alacsony energiafelhasználású növények termesztése.

Mielőtt újrakezdenénk az erősen fogyasztó növényekkel, a legjobb, ha ősszel vagy kora tavasszal műtrágyázunk a saját kertünkből származó, érett komposzttal. Az évenkénti változatos betakarítás érdekében célszerű három külön ágyásra osztani a területet, amelyeket a hároméves vetésforgónak megfelelően felváltva ültetnek be.

Ültetési terv: négytáblás gazdálkodás – négyéves vetésforgó

Ha nem csak egy kis salátaágyat szeretne telepíteni, hanem a kert nagyobb részét is hasznosítható területté szeretné átstrukturálni, akkor a négytáblás gazdálkodást ajánljuk. Itt négyévente vetésforgó modellt készítenek, amelyet mindig be kell tartani. Ez a módszer különösen alkalmas olyan talajokra, amelyek nem olyan optimálisak.

  • 1. Év: Először zöldtrágya kerül kijuttatásra. Ez optimalizálja a jövőbeni növények növekedési feltételeit, véd a talajeróziótól és elnyomja a gyomokat. Ugyanakkor érdemes komposztkupacot létrehozni, ha még nem került kialakításra a kertben.
  • 2.-4 Év: mint a hároméves vetésforgónál

Míg az egyik tábla parlagon fekszik és képes regenerálódni, addig a másodikon nagy fogyasztású, a harmadikon közepes, míg a negyediken alacsony fogyasztású zöldségeket termesztenek. A kevésbé fogyasztó fajtákra minden évben sor kerül.

Zöldségek osztályozása tápanyag-fogyasztás szerint

A saláta és a zöldségfélék fajtától függően eltérő mennyiségben fogyasztanak különböző tápanyagokat.

Nagyevők

  • padlizsán
  • Eper
  • Káposztafajták
  • burgonya
  • Sárgarépa
  • Cékla
  • Spenót

Középevők

  • Bogyós gyümölcs
  • Bab és borsó
  • édeskömény
  • Uborka
  • Karalábé
  • Chard
  • paprika
  • Póréhagyma
  • Retek és retek
  • Paradicsom
  • Fekete gyökerek
  • hagyma

Gyengeevő

  • kerti zsázsa
  • Gyógynövények
  • petrezselyem
  • egyes salátafajta

Kivételek a vetésforgó alól

Van még egy tényező, ami kicsit megnehezíti a tervezést: az azonos családba tartozó növényeket a következő évben nem szabad termeszteni! Ez a szabály különösen a következő növénycsaládokra vonatkozik:

  • Keresztes virágú zöldségek (Brassicaceae): mindenféle káposzta, torma, retek, retek, mustár, fehérrépa, karalábé
  • Chenopodiaceae: mángold, cékla, spenót

A növényeket néhány makacs kártevő (például lúdgyökér) sújtja. A fertőzés megelőzésének egyetlen igazolható módja a széles vetésforgó. Ezekben az esetekben a négytáblás gazdálkodásban a vetésforgót részesítik előnyben, mint kritériumként a tápanyag-felhasználást.

Hosszú távú használat lehetséges:

  • Eper: legfeljebb három évig, majd a növényeket újakra cserélik
  • Rebarbara: sok évig maradhat ugyanazon a helyen
  • Paradicsom: ha nem fordul elő betegség, akár több évre is ugyanazon a helyen maradhat
  • Spárga (zöld spárga): nyolc-tíz év egy területen problémamentes

Megfelelő elő- és utóvetemények

A legtöbb növény nem használja ki a teljes tenyészidőszakot az érésre. Ezért van lehetőség egy éven belül egy táblán egymás után termeszteni a különböző típusú zöldségeket.

  • Karfiol: tenyésztés előtti spenót, tenyésztés utáni báránysaláta
  • Bokorbab: előkultúrás saláta, retek, utókultúrás báránysaláta vagy kelkáposzta
  • Uborka: előkultúrás bab, posztkultúrás spenót
  • Krumpli: posztkultúra kelkáposzta vagy kelbimbó
  • Káposzta: előkultúrás borsó, retek, spenót
  • Sárgarépa: posztkultúra késői bokorbab vagy endívia
  • Paradicsom: tenyésztés előtti spenót, tenyésztés utáni mustár
  • Hagyma: posztkultúra endívia

Példa egy hároméves ültetésre

Előnyösnek bizonyul, ha a területeket ismételten parlagon hagyják, és egy évre a hasznos rovarok számára szánt rétté alakítják át. Ez nemcsak a talaj regenerálódását segíti elő, hanem a gyümölcsfák beporzásához nélkülözhetetlen rovarokat is magához vonzza.

1. Év a zöldségesben

  • 1. ágy: Cukkini
  • 2. ágy: Póréhagyma
  • 3. ágy: Zeller és paradicsom
  • 4. ágy: sárgarépa és hagyma
  • 5. ágy: Uborka savanyításhoz
  • 6. ágy: Saláta és borsó
  • 7. ágy: karfiol és brokkoli
  • 8. ágy: Karalábé és Savoyai káposzta

2. Év a zöldségesben

  • 1. ágy: retek és póréhagyma
  • 2. ágy: uborka és kapor
  • 3. ágy: Cukkini
  • 4. ágy: retek, borsó és retek
  • 5. ágy: Borsó és sárgarépa
  • 6. ágy: saláta és sárgarépa
  • 7. ágy: Eper
  • 8. ágy: kínai kel és endívia

3. Év a zöldségesben

  • 1. ágy: Saláta
  • 2. ágy: Retek
  • 3. ágy: Borsó
  • 4. ágy: jótékony rovarrét vagy zöldtrágya
  • 5. ágy: Zeller
  • 6. ágy: Uborka
  • 7. ágy: Eper
  • 8. ágy: egynyári gyógynövények

Egészséges gyümölcs a saját kertedből

A konyhakert másik része a gyümölcstermesztési terület. A lehető legnaposabb helyre kell ültetni, hogy a gyümölcsök kellően édesek legyenek. Ha gyümölcsről van szó, különbséget kell tenni az olyan fajták között, mint az alma, körte és szilva, amelyek fákon nőnek, és azokat a bokrokat, amelyekről például a ribizlit vagy a málnát betakarítják. Az első gyümölcsöt gyakran csak néhány év után lehet leszedni a fáról, ezért hosszú távú tervezés szükséges. A bokrok esetében azonban az első betakarítás gyakran az ültetést követő évben történik. Ahhoz, hogy egy viszonylag kis kertben is sokféle gyümölcs termesszenek, ott van a karcsú növekedésű oszlopos termés, illetve a rácson, vagy a házfalon termesztett spalier gyümölcs. Mindkettőnek viszonylag kicsi a lábnyoma.

Kulináris és gyógynövények

A fűszernövénykert egyik konyhakertből sem hiányozhat. Olyan fűszernövényeket termesztenek itt, mint a petrezselyem, metélőhagyma és mediterrán fűszernövények, mint a kakukkfű, rozmaring és oregánó. A legtöbb fűszernövényt minden bizonnyal elsősorban a konyhában használják az ételek finomítására. Ezen kívül sok gyógynövényt gyógyászati célra is termesztenek, így teát, fürdőt vagy borogatást készíthetnek belőlük, ha valaki beteg. Ebben a tekintetben a kamilla, a borsmenta és a zsálya nagyon népszerű. A legjobb, ha a konyhához közel készítünk gyógynövényágyat, így bármikor gyorsan betakaríthatunk néhány levelet vagy gallyat. Szinte minden gyógynövény nagyon jól termeszthető cserépben is. Ebben az esetben a cserepeket a teraszra vagy a lombkoronára lehet helyezni, hogy rossz időben is lehessen belőlük aratni. Egy másik változat a magaságyás, ahol a betakarítás is nagyon kényelmes.

Következtetés

A konyhakert megfelelő kezelése nem olyan egyszerű. A folyamatosan jó terméshozam eléréséhez nagyon fontos a vetésforgó. A legjobb, ha a rendelkezésre álló helyet külön ágyásokra osztjuk, majd a zöldségeket szigorú sorrendben termesztjük a parcellákon, felváltva. Ez biztosítja, hogy a talaj ne kilúgozódjon ki egyoldalúan, és a betegségeknek esélye se legyen. A betakarítás után a zöldtrágya is újra javíthatja a talaj értékét.

Ajánlott: