Akár lakástulajdonos, akár bérlő: Németországban minden magánháztartásnak fizetnie kell az úgynevezett esővízdíjat, más néven esődíjat. Kinek kell fizetnie ezt a díjat, hogyan számítják ki, és elkerülhető-e?
Definíció
A csapadékvíz díj része a szennyvízdíjnak, amelyet szennyvízre, édesvízre és esővízre osztanak, és külön számítják ki és szedik be. Ezt a díjat „esőadónak” is szokták emlegetni, mert minden csapadékvizet kivetnek, amelyet a csatornarendszerbe vezetnek. Ezért csak a beépített és lezárt ingatlanterületek számítanak bele a számításba.
Megjegyzés:
A lezáratlan vagy rosszul lezárt területek azonban továbbra is adómentesek. Itt a csapadékvíz nem a közcsatornába folyik, hanem a talajba szivárog.
Ki fizet?
Németországban minden magánháztartásnak – beleértve a lakás- és lakástulajdonosokat is –, valamint minden cégnek és közintézménynek (azaz önkormányzati és állami vállalatoknak és hatóságoknak) meg kell fizetnie az esővízdíjat. A bérbeadók a díjat az üzemeltetési költségeken keresztül a bérlőkre háríthatják, feltéve, hogy a bérleti szerződés megfelelő megállapodást tartalmaz.
Megjegyzés:
Egyes jelentésekkel ellentétben a tulajdonosok és a bérbeadók nem vonhatják le az esővízdíjat az adójukból. Ez csak az ingatlanán lévő szennyvízcsövek tisztítására és karbantartására vonatkozik.
Érettség
A csapadékvíz díja általában évente egyszer esedékes, bár a konkrét összeg az ingatlan zárt területétől függ. Minél nagyobb a lezárt terület, amely magában foglalja a tetőt is, annál nagyobb a fizetendő összeg. Az esődíj évente átlagosan 150-200 EUR.
Számítás
A csapadékdíj kiszámítása bonyolult, ezért azt megfelelő szaktudással rendelkező személynek kell elvégeznie. A számítást azonban sok esetben már automatikusan elvégzik az önkormányzatok, amelyek légifelvételek alapján számítják ki a burkolt és ezért díjköteles területek arányát.
Vegyük fontolóra a burkolt területeket
- Tetőfelületek (kivéve zöldtetők)
- kövezett területek és utak
- kövezett autóbeállók és parkolóhelyek (beleértve a kocsibeállókat is)
- Terasszok
- kavicsos területek
Összeadva ezek a területek képezik a csapadékvízdíj konkrét összegének alapját,mivel az önkormányzatok négyzetméterenként 0,70 és 2,00 euró közötti összeget számítanak felEz óriási lehet pénzügyi teherkülönbségek, amint a mintaszámításunk egy 100 m2tetőfelülettel és 54 m2 burkolt és burkolt területtel rendelkező családi házra vonatkozóan mutatja:
Tipp:
A lezárt területek mérete a legtöbb esetben lefelé kerekítve 10m2, esetünkben 150m2.
| Város | Csapadékvíz díj mértéke | Összköltség |
|---|---|---|
| Frankfurt | 0, 50 EUR/m2 | 75,00 EUR |
| Stuttgart | 0, 68 EUR/m2 | 102,00 EUR |
| Hamburg | 0, 73 EUR/m2 | 109, 50EUR |
| Köln | 1, 27 EUR/m2 | 190, 50 EUR |
| Drezda | 1, 56 EUR/m2 | 234,00 EUR |
| München | 1, 77 EUR/m2 | 265, 50 EUR |
| Berlin | 1, 809 EUR/m2 | 271, 35 EUR |
Kikerülő
Sokan felteszik maguknak a kérdést, hogy elkerülhetik-e az esővízdíjat, és hogyan. Valójában a teljes elkerülés általában nem lehetséges, de a díj csökkenthető a következő intézkedésekkel:
- Tartsa a lehető legalacsonyabb a burkolt területek arányát
- Tegye lehetővé a burkolt felületekről az eső elfolyását a gyepre vagy rétre saját ingatlanán, pl. B. megfelelően lejtős terasszal vagy a tetőről lefolyók beépítésével
- ne hozz létre kavicsos vagy kavicsos kertet
- Zöldtetők
A zöldtetőkkel sokszor sok pénzt lehet megspórolni, mivel elnyeli a csapadék egy részét, ezért az önkormányzatok a zöldített területet a teljes terület százalékában vonják le. Teljesen elkerülheti azonban a díjat, ha ingatlana nincs bekötve a csatornába, vagy ciszternát szerel fel az esővíz összegyűjtésére.
Tipp:
Óvatosság a tó építésénél is tanácsos, mert településtől függően ez is burkolt területnek számít.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi számít lezáratlan területnek?
Minden zöld- és pázsitterület lezáratlannak minősül, csakúgy, mint a beültetett dísz- és hasznos növényágyások és az ugar. Másrészt, azok az anyagok, amelyek az esővíz egy részét átszivárogtatják, rosszul tömítettnek minősülnek (ezért általában az esővízdíj kis hányadának számítanak). Ide tartoznak például a homokos és kavicsos területek, a pázsit járólapok, a pázsit fugák, a kavicsos mennyezetek, a fa rácsok és a burkolatok.
Miért nem veszik figyelembe a bevitt csapadék mennyiségét?
Egészen egyszerű: ehhez valahogyan meg kellene mérni a csatornába kivezetett csapadékvíz mennyiségét, ami azonban óriási ráfordítással jár, és nem kivitelezhető hiba nélkül. Mivel ez a törekvés a díj jelentős drágulásához vezetne, a hatóságok megállapodtak ebben a számítási formában.