A komposztálás során tápanyagban gazdag humusz keletkezik a kerti és konyhai hulladékból, a lehullott gyümölcsökből, fűből és cserjékből. Ez újra alkalmazható a kertben, és a fontos összetevők a ciklusban maradnak. A megművelt kerti talaj erősen igénybe vett talajnak minősül. Rendszeres humuszellátást igényel. Ha követi tippjeinket, és helyesen építi be a komposztkupacot, növényei profitálnak majd a saját kertjük humuszforrásából.
Miért fordítsa a komposztot?
Kompostáláskor értékes humusz képződik a kerti és konyhai hulladékból, fű- és cserjenyesedékből. A lebomlás mikroorganizmusok és kis lények, például giliszták hatására megy végbe. Ez a folyamat a szerves komponensek lebomlását okozza. Ez gázokat, vizet, tápanyagokat, ásványi anyagokat és energiát hoz létre. A komposztkupacban zajló bomlási folyamat a melegítéséről ismerhető fel. Ezzel párhuzamosan megindul a humuszanyagok képződése. Ezek színe sötétbarnától feketéig terjed.
Megjegyzés:
A humusz a talaj egy része, amely elh alt szerves anyagokból fejlődik ki. Ez azt jelenti, hogy a humusz nemcsak a komposzthalomban, hanem magában a kerti talajban is keletkezik.
Milyen gyakran kell végrehajtani?
Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran kell egy komposzthalmot forgatni. Évente legalább egyszer azonban kötelező. A nagyon szorgalmas hobbikertészek két-három havonta esküsznek a megvalósításra. Fontos, hogy minél gyakrabban fordítsuk meg a komposzthalmot, annál jobban megy a rothadás.
A legjobb idő
Ha tavasszal minden mentes a jégtől, itt az ideje a komposzt elkészítésének. Sok hobbikertész úgy látja, hogy a komposztálás tökéletes módja az új kertészeti év elindításának. A komposztáláshoz hőre, nedvességre és oxigénre van szükség. A megvalósítás jó oxigénellátáshoz vezet és serkenti a humuszképződést. A megvalósítás során minden komponens összekeveredik, és ezzel egyidejűleg a térfogat is csökken. Ez nem lényegtelen. Minden hobbikertész tudja, mennyi helyet foglal el a komposzt.
Útmutató a megvalósításhoz
Válasszon időt a komposzt megforgatására több száraz, esőmentes nap után. Ez azért fontos, hogy a lapáttal könnyen mozgatható legyen a félig korhadt anyag. A következő eszközökre van szüksége:
- lapát
- Ásóvilla
- Kompostszita
- egy új komposztláda
- Munkakesztyűk
Tipp:
Fából készült keret és nyúldrót segítségével egyszerűen készíthet komposztrostát.
A komposztrostának legalább 80 x 80 centiméteresnek kell lennie. Helyezze a komposztrostát ferdén egy támaszték segítségével. A komposztrostát komposzttartályra vagy talicskára is elhelyezhetjük. Így azonnal összegyűjtheti a tápanyagban gazdag szubsztrátumot. Öntse az anyagot a szitára. Finom, jól lebomló anyag esik át a komposztrostán. Nagyon durva alkatrészek, például kövek és fadarabok beragadnak. Távolítsa el a köveket, és töltse be a durva, még nem korhadt anyagot a második komposztládába. Attól függően, hogy milyen meredek a komposztszita, meghatározzák a rostálandó anyag finomságát. Minél meredekebb a szita, annál finomabb a szitált aljzat.
Tipp:
Tegyen néhány gombóc friss komposztföldet az új komposzthalomba a durva anyag elindításához. Ez felgyorsítja a rothadást.
Kompostálási idő
Egy komposzthalom átlagosan tíz-tizenkét hónapot vesz igénybe, amíg elrothad. Az összetevők összetétele és jellege kulcsfontosságú. „Ha sokáig eláll, jó lesz” nem feltétlenül vonatkozik a komposztra. Ha tizenkét hónapnál lényegesen tovább hagyja a komposztkupacot, a tápanyagtartalom csökkenni fog. Ezért a lehető leggyorsabban használja fel a komposztföldet, miután megérett.
Tovább optimalizálhatja a rothadást, ha elegendő nedvességet biztosít. Csakúgy, mint a hő és az oxigén, az öntözés is kulcsfontosságú a komposzt minősége és érettsége szempontjából hosszan tartó szárazság esetén.
Tipp:
Ha gyorsabban van szüksége a komposztra, a kereskedelemben kapható komposztgyorsítók hasznosak lehetnek. Ez látja el a komposzthalmot nitrogénnel, amely szükséges a bomláshoz. Még a nehezen komposztálható anyagokhoz, például az őszi levelekhez vagy a faforgácshoz is érdemes komposztgyorsítót hozzáadni.
A zsázsa teszt
Ha nem biztos abban, hogy a komposztföldje érett-e, ellenőrizze a zsázsa teszttel. A túl korai szórás károsítja az érzékeny fiatal növényeket.
Utasítások:
- Töltsük meg a befőttesüveget a pereme alatt 5 centiméterig szitált komposztfölddel
- Zázsamag vetése
- Nedvesítse meg a talajt
- Fedje le az üveget fedéllel
- erős, világos, szélesen elágazó gyökerek jelzik a komposzt érettségét
- barna gyenge gyökerek és sárga sziklevelek éretlen komposztra utalnak
Kompostföldet hordjon fel
A frissen szitált komposztföld majdnem fekete, és kellemes erdőszagú. Szilárd összetevők, például kövek és nem korhadt fa szitálása a kész humuszból. Tehát a szitálás után jó mennyiségű finom, morzsalékos földje van.
Jelentkezés tavasszal
Tavasszal, az ágyások megművelése előtt jó idő a tápanyagban gazdag komposztföld kiszórására. Töltse fel kerti talaját értékes aljzattal, és kezdődhet a vetés, ültetés, termesztés és gyarapodás izgalmas időszaka! Körülbelül három liter komposztot javasolunk tavasszal egy négyzetméter ágyfelületre kiszórni.
Őszi jelentkezés
A régi kertészeti irodalomban az őszt nevezik a komposzt kiszórásának optimális időpontjaként. Az őszi szórásnak van néhány előnye:
- A komposztföld teljesen lefagy
- Elpusztulnak a kártevők
- Az ágyakat csak simára kell gereblyézni tavasszal
- A komposzt tökéletes állagú a téli fagy miatt
A friss komposzt őszi kiszórása megfelel a természetes körforgásnak. A természetben a felszínen humusz képződik a lehulló levelekből. A tápanyagok folyamatosan kerülnek a keringésbe. Művelt kertben más a helyzet. A lehulló leveleket, a szárított virágokat és a lehullott gyümölcsöket eltávolítják az ágyásról. Ez azt jelenti, hogy az ágyásokon lévő humusztartalék minden évben elhasználódik, és pótolni kell. Az őszi nagy mennyiségű csapadék jelentősen csökkentheti a kijuttatott aljzat tápanyagtartalmát.
Tipp:
Sok kertész ősszel és kora tavasszal is szórja ki az értékes komposztföldet.
Fontoljon különféle követelményeket
Az optimális tápanyagellátás érdekében kis mennyiségű komposztot ajánlott egész évben hozzáadni az ágyásokhoz. Az olyan nehéz etetők, mint az eper, paradicsom, uborka, cékla és mindenféle káposzta, jól tolerálják a további komposztot. Az árvácska, az ibolya, a kankalin és a százszorszép viszont rossz talajon boldogul a legjobban. A komposzt hozzáadása általában káros hatással van ezekre a növényekre. A rododendronok sem bírják a komposztot.
Figyelem:
A komposztföld sok gyommagot tartalmaz. A közönséges, nyitott komposzthalmok nem termelnek elegendő hőt ahhoz, hogy teljesen elpusztítsák a gyommagvakat. Emiatt a friss komposztot ne csak felületesen, hanem alaposan bedolgozzuk az ágyásokba. Felületes felhordás esetén a gyommagok gyorsan kicsíráznak.
