A természetben vagy a kertben termő növények közül sok olyan csodálatos tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekről csak kevesen tudnak. Ide tartozik a büdös hunyor is.
Ranunculus
A büdös hunyor (Helleborus foetidus) a boglárkafélék családjába tartozó növény. Ahogy a neve is sugallja, a növény nem túl kellemes illatot áraszt, a kellemetlen szag a levelekből árad. A latin név is erre a tulajdonságra utal, a foetida fordításban „büdös”. Más növényekhez hasonlóan, amelyek nevéhez fűződik ez a latin kifejezés, a német fordításban a büdös hunyor az ördögnek tulajdonítják. Az ördögfű mellett olyan nevek is ismertek, mint a medveláb és a tűzfű, a szélhámos gyökér vagy a farkasfog.
A büdös hunyor Közép-Európában és délen őshonos, keletebbre aligha található, mint nálunk. Erdőkben és erdőszélen jól érzi magát, emellett szívesen nő őshonos bokrok mellett vagy alatt.
Büdös hunyor a kertben
Nem hízelgő becenevei ellenére a büdös hunyor népszerű kerti növényré fejlődött; A mi szélességi köreinken nem sok olyan növény van, amely télen virágzik. Ide tartozik még a hunyor rokon karácsonyi rózsa is, amely a téli virágzásról kapta a szép nevet – csak jobb az illata.
De a büdös hunyornak megvan az az előnye, hogy az összes hunyor közül a napsütéssel és a száraz talajjal bírja a legjobban. Kitartó növény azoknak, akik télen örökzöldekre és virágokra vágynak, és soha nem panaszkodnak. Az alcserjék mérete is jól illeszkedik a kertjeinkbe, 60 - 90 centire a legkisebb előkertben is van hely és még a parkban sem téved el.
Gondoskodás
- A büdös hunyor szereti a meszes talajt, lehetőleg agyagos vagy löszös talajt, a talaj is legyen laza.
- Inkább legyen sok pára, mint túl kevés, egy ponton már nem bírja az extrém fagyokat.
- A részleges árnyékot kedveli, ezért ideális aljnövényzet a magasabb növények számára, így nő a természetben.
Egyébként a büdös hunyornak kevés az igénye, inkább békén hagyja. Nehezményezheti, ha új helyre ültetik át, valamint bármilyen talajjavító intézkedést, amely túl közel kerül érzékeny gyökereihez (kapálás, ásás). A felette lévő növények lombját sem kell eltávolítani, a hunyor örül ennek a téli takarásnak. A tápanyagokat viszont szereti a talajban, a talajjavító levéltakarás mellett tavasszal javasoljuk a tartós virágtrágya vagy komposzt hozzáadását.
- Amikor a hunyor jól érzi magát, gyakran megveti magát. Általában több hajtást hoz, amelyek beérése némi időt vesz igénybe.
- Ha a magok szétszóródnak, ezek a hajtások elpusztulnak. Előzetesen új oldalhajtások alakulnak ki, amelyek hamarosan új virágokat hoznak.
- A virágok kezdetei általában ősszel jelennek meg, majd a virágok késő téltől tavaszig nyílnak. Ezután fürtökben jelennek meg, többnyire világoszöldben, esetenként vöröses széllel.
- A hunyt tulajdonképpen nem kell metszeni, csak virágzás után lehet levágni a nem vonzó leveleket.
Büdös hunyor mint gyógynövény
A büdös hunyort a korábbi népi gyógyászatban gyógynövényként használták, például hányáscsillapítóként, hashajtóként és féreggyógyítóként is.
Bár még mindig sok helyen gyógyírként dicsérik a hunyt, mérgező összetevői miatt ma már nem használják gyógyászatilag. A növény minden része erősen mérgező, és számos méreg is gondot okoz a gyógyulni vágyóknak. A szaponinokat, a bufadienolidot, a protoanemonint, a helleboreint és az akonitsavat említik, az összetevők pontos összetételével kapcsolatban igen ellentmondásos megállapítások. Mindenesetre digitálisz-szerű anyagokat tartalmaz, amelyek légzésbénulás miatt akár halálhoz is vezethetnek.
De vannak más típusú hunyorok is, amelyek alkalmasabbak gyógyszerként való használatra. A karácsonyi rózsát (fekete hunyor) a homeopátiában használják, igaz, hasonló gondossággal, mint a gyűszűvirág használata. Rákellenes tulajdonságokkal rendelkező összetevőt fedeztek fel a fehér hunyorban, amely az USA északnyugati hegyeiben honos.
Büdös hunyor, mint méhlegelő
Ha a büdös hunyort nem tudod saját gyógyulásodra használni, legalább a természet gyógyulásához járul hozzá, mint keresett méhlegelő. Mivel a beporzó rovarok egyre kevesebben vannak, minden beporzó hozzájárul a biológiai sokféleséghez. Az a szép benne, hogy a büdös hunyor nektárjához a virágok lógó formája miatt csak a poszméhek és a szőrméhek férhetnek hozzá. A növény még egy különleges trükköt is kitalált: élesztőt használ a nektárban, hogy barátságos hőmérsékletet teremtsen, amely vonzza a fagyos poszméheket.
A poszméhekre és szőrméhekre való specializáció azért jó, mert ritkaságuk miatt mindkét rovarfajta már védelem alatt áll. Az ember számára előny, hogy a poszméhek és a szőrméhek megvédik területüket az agresszív darazsak ellen, amelyek ezeken a területeken egyre kevesebben vannak. A szőrméhek és poszméhek viszont csak szélsőséges szorongás esetén csípnek (például ha megragadja őket, és azzal fenyeget, hogy összetöri őket). És a csípés még ekkor sem lenne túl komoly, mert a csípés a poszméhben és a szőrméhben marad, nem pedig az emberi bőrben, mint a mézelő méheknél, ahonnan a méreg tovább szökik. Az allergiások természetesen kizárva.
Ha szeretnél még többet tenni ezekért a kedves vendégekért, ültess tüdőfüvet is a kertbe, ez a kedvenc legelőjük.
