Sokan csak a kaprot ismerik a finom ételekből. Az uborkafű, ahogy a kaprot is nevezik, sokkal többre képes, mint az íze. Különféle kártevőket elriaszt, mélyen lazán tartja a talajt, és dekoratívnak is tűnik. Amit a betakarítás után nem használnak fel a konyhában, az biztosan egy csokor részévé válhat. A kerti kaportermesztés számos előnye nem jár nagy karbantartási erőfeszítéssel. Éppen ellenkezőleg.
Megfelelő fajták
Képszerű gyógynövényként a kapor ma már számos változatban kapható. Azonban nem mindegyik alkalmas szabadföldi termesztésre. A következők azonban ajánlottak:
- Kapor Tetra
- Kapor csokor
- Dill Dukat
- Dill Vierling
- Kapor Herkules
Megjegyzendő azonban, hogy ezek a kaporfajták csak éves termesztésre alkalmasak.
Helyszín
Ha a kaprot sikeresen kell ültetni, a legfontosabb a megfelelő hely. Mindenekelőtt naposnak és melegnek kell lennie az uborkafű számára. Az sem károsítja a termést, ha az ültetési hely szélvédett. A teljes napsütés, azaz a déli oldal különösen előnyös. Kelet és nyugat is megfelelő lehet, ha nincsenek további árnyékban, és legalább három órányi napfény van.
Emellett természetesen a helyigényt is figyelembe kell venni a helyszín kiválasztásakor. Bár a legtöbb kaporfajta csak 20-30 centiméter átmérőjű, akár 75 centiméteresre is megnőhet. Ez főleg kisméretű, sűrű művelésű és lényegesen rövidebb, de a napfényt kedvelő növényeknél jelenthet problémát. A méreteket ezért a tervezésnél figyelembe kell venni. Alternatív megoldásként célszerű kompaktabb és alacsony fajtájú kaprot választani, például a cserepes kaprot Delikat. Bár ezek általában kicsit érzékenyebbek, a kertbe is kiültethetők.
Subsztrátum
Az aljzat kiválasztásakor a kapor gyorsan és egyszerűen kielégíthető. Friss kerti föld, erkélyföld vagy gyógynövényföld használható. Mindenesetre fontos, hogy a talaj laza és enyhén meszes legyen. A savas pH-értékű szubsztrátum ezért kedvezőtlen.
Tipp:
Az, hogy az ágyás alkalmas-e kapor termesztésére vagy sem, egy egyszerű teszttel megállapítható. A megfelelő jelzőcsíkok megtalálhatók az üzletekben.
Felkészülés a termesztésre
Ha a kaprot közvetlenül a szabadban ágyásban termesztik, egy kis előkészület szükséges. Ez általában a talaj fellazítására korlátozódik, ha szükséges, felásva, és ha szükséges, némi homokot adunk hozzá a vízelvezetés javítása érdekében. Kis mennyiségű jól rothadt komposzt is ajánlott tápanyagokkal dúsítani. A magok előkészítésekor még kisebb az erőfeszítés. Ezeket vetés előtt egyszerűen hideg vízzel alaposan le kell öblíteni. Az ágyon kívüli előcsírázásnak azonban nincs értelme. Ennek oka a kapor növény érzékenysége. Az uborkafű sok esetben nem, vagy csak rosszul tűri a kiszúrást, vagyis a leggyengébb csírák eltávolítását, hogy elősegítse az erősebbek növekedését.
A növény későbbi ültetése vagy átültetése általában némi veszteséggel is jár. Ezért jobb, ha a magokat közvetlenül az ágyásba vetjük, és elkerüljük az előcsírázást.
Ültetés
A kapor termesztése önmagában is egyszerű. Ennek ellenére az ágyás és a vetés kialakításakor ügyelni kell a helyes eljárásra és néhány döntő tényezőre. A következő utasítások segítenek:
- A megfelelő időpont a kapor szabadföldi vetésére az, amikor már nem várható fagy, és a hőmérséklet folyamatosan legalább 15 °C. Általános szabály, hogy nem kell május vagy június előtt elkezdeni.
- Az ágyat a fent leírtak szerint fellazítják, és a talajt esetleg homokkal és komposzttal keverik az ideális aljzat létrehozásához.
- A magokat néhány percre hideg vízbe áztatjuk, vagy alaposan leöblítjük.
- A magokat foltonként két-három maggal vetik el. A soron belül 20-30 centiméter távolságot kell tartani. A sorok között 50 centiméter távolságnak kell lennie az egyszerű művelés és betakarítás érdekében.
- A magokat körülbelül két centiméter mélyre ültetik el, vagy megfelelő talajréteggel borítják.
- A talajt alaposan meglocsoljuk, hogy a magok megduzzadjanak a talajban. A vizesedést továbbra is kerülni kell.
Általában két-négy hétig tart a csírázás, de a külső hőmérsékletnek legalább 15, maximum 30 °C-nak kell lennie, és a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani. A feltörekvő gyomokat is azonnal el kell távolítani, mert kezdetben fenyegetővé válhatnak a kaporral szemben.
Tipp:
Miután a kapornövények elérték a tíz centiméter körüli magasságot, egy réteg talajtakarót kell az ágyásra teríteni. Ez megakadályozza a gyomok újbóli megjelenését, és hosszabb ideig nedvesen tartja a talajt. A karbantartási ráfordítás kétféleképpen csökken.
Növényszomszédok és védekezés a kártevők ellen
A kapor szinte minden más növénnyel jól kijön. A kivételek:
- Kömény
- Fenche
- zsázsa
- Basil
- burgonya
- csemegekukorica
- Liliomok
A kaprot nem csak sok más növény mellé lehet ültetni, hanem kell is. Az uborkafű édes, mégis fűszeres aromája számos kártevőt távol tart. Lent:
- káposztafehér pillangó
- Sárgarépalégy
- Hagymalégy
- Csigák
A paraziták által különösen veszélyeztetett növényekkel rendelkező környék kettős előnnyel jár. Ennek legjobb módja, ha más fajok közé kaprot ültet.
Tipp:
Maga a kapor meglehetősen fogékony a levéltetvekre, amitől gyorsan és súlyosan megszenvedi, és ami a termés nagy részét használhatatlanná teheti. Ha ide-oda levendulát ültetnek a kapor közé, az ilyen veszély elkerülhető.
Tenyésztési sorrend
A kapor nemcsak rossz szomszédja a köménynek és társainak, hanem önmagával is összeférhetetlen. A kapor termesztésénél fontos figyelembe venni, hogy a helyet minden évben cserélni kell. Ágyonként két év szünet általában elegendő.
Öntés
A kapornak sok vízre és mindig enyhén nedves talajra van szüksége. A nedves gyökereket azonban nem tűri. Ezért sohasem fordulhat elő vizesedés, de a kiszáradt aljzat sem. Mint már említettük, a talajtakaró réteg jelentősen csökkenti a szükséges öntözés mennyiségét. Ráadásul a kapor itt nem bonyolult, mivel kemény és lágy víz is használható az öntözéshez.
Tipp:
Időnként öntsön tóvízzel – mindaddig, amíg vegyi adalékanyagoktól mentes. Ez az intézkedés a könnyű műtrágyázás is.
Trágyázz
A kaprot nem szükséges trágyázni, bár kis mennyiségben jól rothadt komposztot is bele lehet tenni. Kiegészítő tápanyag-utánpótlás javasolt, különösen, ha szezononként több vetés is van.
Szüret
A kapor készen áll a betakarításra, ha legalább húsz centiméteres. A fiatal, friss hegyeket levágjuk és felhasználjuk.
Terjeszkedés
Ha kivirágzik a kapor és ernyő képződik, csak meg kell várni, míg megbarnulnak. Ekkor az ernyőket le lehet vágni és a magokat eltávolítani belőlük. Sötét, száraz és hűvös helyen tárolva gond nélkül átvészelik a telet. Teljes ellentétben a kapor növényekkel, mivel egynyáriak és nem fagyállóak.
Aromacsodaként használt kapor
- A kaporod akkor tartalmazza a legtöbb ízt, amikor már virágzik, és néhány napsütéses nap után betakarítod.
- Ha kaprot szeretnél főtt ételekhez adni, akkor a legvégén add hozzá, hogy jellegzetes, de finom aromája ne szenvedjen el a hosszú főzéstől.
- A feleslegben lévő friss kapor olajban is nagyon jól eltartható, vagy erős kapros vajba keverheted, amit a következő napokban "füves kúraként a szendvicsre" fogyaszthatsz.
- Túl sok kaprot használhat egy lazac (vagy egy lazacpisztráng, tonhal vagy más kemény húsú hal) pácolásához, a klasszikus „marott lazac” receptben a kapor az egyik fő összetevő.
Következtetés
A kaprot ültetése a kertben nagyon egyszerű, és számos előnnyel jár. A kártevők elleni védekezés, a megjelenés és a kulináris gazdagodás gyorsan és egyszerűen elérhető a kapornövényekkel – így a fűszeres fűszernövény ideális minden újonc növénytermesztéshez.
