Fajtól és termesztési formától függően a magnólia nagyon eltérő magasságot ér el. A magnólia sok fajtája nagy cserje, mások burjánzó fákként nőnek, amelyek idős korukban akár 25 méteres magasságot is elérhetnek. Szinte minden fajta ősszel lehullatja a leveleit, és hibernált állapotba kerül. Kivételt képez az örökzöld magnólia, amely egész évben megőrzi lombját. Ez a faj azonban kissé érzékenyebb a hidegre, mint mások. Ha a hely és a talajviszonyok megfelelőek, a magnóliafa nem igényel különösebb gondozást, és meglehetősen robusztus.
Rövid profil
- Botanikai név: Magnolia
- más nevek: magnóliafa
- külön nemzetséget alkot a magnóliafélék családján belül (Magnoliaceae)
- elég lassan növekszik
- laza koronaszerkezet
- Növekedés: cserjeként vagy faként (3-25 méter magas)
- Virágok: egyes fajok áprilisban, mások májusban/júniusban
- többnyire fehér, ritkán rózsaszín, lila vagy sárgás
Előfordulások
Magnoliák, botanikailag magnólia, összesen 220 különböző fajban nőnek cserjeként vagy faként. Természetes elterjedési területük Észak-Amerikától a Karib-térségen és Dél-Amerikán át Kelet-Ázsiáig terjed. Vannak olyan magnóliafajok, amelyek ősszel hullatják le leveleiket, de néhány örökzöld faj is. A magnólia a föld legrégebbi virágzó növényei közé tartozik. Az észak-amerikai tulipánfával együtt alkotják a magnólia családot. Dísznövényként régóta állandó helyük van a kertekben és parkokban szerte a világon. Sajnos az élőhelyeik növekvő mezőgazdasági felhasználása miatt a természetben előforduló fajok mintegy felét a kihalás fenyegeti.
Helyszín
A magnóliák eredetileg Ázsiából és Amerikából származnak, de nem feltétlenül ugyanazokból az éghajlati övezetekből. Míg egyes fajok természetesen hozzá vannak szokva a jeges telekhez, mások a mediterrán vagy szubtrópusi régiókból származnak. Ezeket a magnóliafákat ezért csak meleg téli vidékeken (például szőlőtermő vidékeken) lehet szabadba ültetni. Ezeknek a magnóliáknak számos új fajtája már elérhető javított télállósággal. A legtöbb magnóliatípus a világos kerti helyet részesíti előnyben, ami ideális esetben védelmet nyújt a déli napsütés ellen is.
- Fényigény: inkább napos, egyes fajok inkább dél körül árnyékosak
- a legtöbb faj jól bírja a félárnyékot is
- Talaj: humusz, jó víztároló képességű, tápanyagban gazdag
- a legtöbb faj a savas talajt kedveli
- széltől védve lehetőleg
- A délkeleti és nyugati helyek ideálisak
Tipp:
A kis magnóliák cserépben is termeszthetők. Ebben az esetben nagyon jó minőségű cserepes hordozóra és kellően nagy tartályra van szükség. A cserepes növények hűvösen, de fagymentesen telelnek át.
Növények
A magnóliafa ültetésének legjobb ideje a tavasz. Ez elegendő időt biztosít a növénynek, hogy jól gyökerezzen a talajban, mielőtt beköszönt a tél. Az ültetőgödröt mindig nagyon bőkezűen kell ásni, a talajt pedig humuszos és savas talajjal javítani.
- Idő: Tavasz
- Ütőlyuk: a bálaszélesség és -mélység háromszorosa
- Lazítsa meg jól a talajt az ültetőgödör alján
- keverj tőzeget, rózsaföldet vagy rododendronföldet az ásatásba
- homok vagy kavics hozzáadása nagyon nehéz talajokhoz
- esetleg telepíts egy fa támogatást
- öntse jól
- Mindig ügyeljen a nedves talajra a következő hetekben
Tipp:
A magnólia típusának kiválasztásakor fontos ügyelni a kertben rendelkezésre álló helyre. Míg a cserjeként termő magnólia alkalmas kiskertbe, a magnóliafa sok helyet igényel, ezért kellő távolságra kell ültetni az épületektől és az ingatlanhatároktól.
Öntés
Minden magnóliafa nagyon érzékeny a szárazságra. Ezért kell őket rendszeresen öntözni. Ha a fának hosszú ideig hiányzik a nedvesség, akkor több levelet hullatva reagál. A talaj kiszáradása jelentősen csökkenthető, ha ültetéskor nagyobb mennyiségű humuszban gazdag, vizet jól tároló talajt építünk be. Ezenkívül egy vastag talajtakaróréteg véd a túlzott hőtől és a gyökérterület kiszáradásától. Még a talajtakarónál is jobb a magnólia megfelelő aláültetése talajtakaró növényekkel.
Tipp:
Erős gyökerű bokrokat és évelő növényeket tilos a magnólia alá ültetni, mert versenyeznek a fiatal fa gyökereivel, amelyek sekélyen fekszenek a föld alatt.
Trágyázz
Ne adjon hozzá további műtrágyát az ültetési év során. A magnóliafát komposzt vagy humusz hozzáadásával kellően ellátják tápanyagokkal. A második évtől kezdődően tavasszal némi komposztot vagy szarvforgácsot lehet a talajba dolgozni. Ez általában elegendő a teljes vegetációs időszakra. A cserepes növényeket havonta egyszer lehet tápanyaggal ellátni jó minőségű cserepes növényi műtrágyával.
Tipp:
Ne dolgozza be a műtrágyát a talajba gereblyével vagy más éles kerti szerszámmal. A legrosszabb esetben károsítaná a magnólia sekély gyökereit.
Vágás
A magnóliafák nagyon lassan nőnek, bár egyes fajok az életkor előrehaladtával lenyűgöző magasságokat is elérhetnek. A metszést általában kerülni kell. Egyrészt a kényes fák nem igényelnek korrekciós intézkedéseket, a kertész beavatkozása nélkül is csodálatosan fejlődnek. Másrészt a következő év virágbimbói már az előző szezonban kialakulnak. A vágási intézkedés nemcsak a fa természetes szerkezetét rontja, hanem a következő évi virágzást is jelentősen csökkenti. Ezért csak az elh alt vagy beteg fát vágja ki, hogy a magnóliafa egészséges maradjon.
Terjeszkedés
A magnóliák gyönyörű fák, de a szaküzletekben sok pénzbe kerülhetnek. Ha van rá lehetőséged, magad is szaporíthatod magnóliafádat.
Magból termesztés
Virágzás után sok magnólia termést hoz, amelyben beérik a mag. A magokat azonban csírázásgátló bevonat veszi körül, amelyet először egy kis éles homokkal és vízzel le kell dörzsölni. Mivel a magnóliafák hideg csíráztatók, a magvaknak először át kell menniük a hideg időszakon. Ehhez nedves homokkal teli zacskóba helyezik őket néhány hétre a hűtőszekrénybe.
- körülbelül négy hét múlva kezdenek csírázni az első magok
- Vedd ki a palántákat a zacskóból, és helyezd őket nedves aljzatba
- Aljzat: kaktuszföld vagy termőtalaj
- részlegesen árnyékos hely közvetlen napfény nélkül
- Hőmérséklet: 15-20 fok
- A maradék magokat tedd vissza a hűtőbe
Télen hűvös, de fagymentes az első évben. A következő tavasszal a fiatal növényeket védett helyre lehet ültetni.
Dugványos szaporítás
A lombhullató magnóliáknál a dugványokat nyár elején, virágzás után vágják le. Az örökzöld magnólia hajtásait csak valamivel később, azaz késő nyártól kora őszig szabad eltávolítani.
- Vágja le egy egészséges, erős hajtás hajtásvégét
- ez csak enyhén fás legyen
- Hossz: kb 10-15 cm
- eltávolítani az alsó pár levelet
- Késsel finoman kaparja le a kérget az alsó részen
- nedves virágföldbe tenni
- takarjon átlátszó műanyag zacskóval
- részlegesen árnyékos helyen (a déli naptól védve)
Miután a dugvány gyökeret formált, a műanyag zacskó eltávolítható. A vágást továbbra is enyhén nedvesen kell tartani, anélkül, hogy felvizesedne. Körülbelül négy hét elteltével a fiatal növény átültethető humuszban gazdag talajba. A növényt azonban az első télen fagymentesen kell tartani.
Télelés
Alapvetően elmondható, hogy az általunk kínált magnóliafajták többsége bizonyos fokú fagyállósággal rendelkezik, ezért gond nélkül kiültethető a kertbe. Az örökzöld magnóliák valamivel érzékenyebbek, bár ma már számos olyan fajta létezik, amely károsodás nélkül átvészeli a telet. Elővigyázatosságból minden olyan magnóliafát, amelyet nem enyhe helyen termesztenek, átfogó téli védelemben kell részesíteni. Mivel a gyökerek közvetlenül a talaj felszíne alatt vannak, könnyen megfagyhatnak. Különösen a fiatal növények még mindig kissé érzékenyek.
- Ősszel jól mulcsozza a talajt
- lehetőleg több réteg talajtakaróval, levelekkel és kefefával
- Fatörzsek tekercselése gyapjúval
- Ha a talaj fagyott és erős a napfény, tegyen zsákot vagy gyapjút a koronára
Tipp:
A fiatal magnóliafák általában érzékenyek az erős napfényre a téli hónapokban. Ezért tiszta napokon jutazsákkal vagy gyapjúval kell letakarni őket.
A magnólia fajtái
Közép-európai éghajlati viszonyainkhoz sokféle faj alkalmas a kerti termesztésre. Kertészeti szempontból ezek a magnóliafák különböző csoportokra oszthatók:
Virágok a levelek kikelése előtt (virágzik áprilisban)
- Kobushi Magnolia (Magnolia kobus): Magnóliafa, legfeljebb 10 m-es növekedési magassággal, fehér szirmok keskenyek és nagyon szélesre nyílnak, kellően strapabíró
- Lily magnolia (más néven Yulan magnolia, Magnolia denudata): általában cserjeként nő, legfeljebb 6 m magas és széles, fehér virágok rózsaszín torokkal
- Lila magnólia (Magnolia liliiflora): alacsony növekedésű cserje (3 m-ig), tulipán alakú virágok, kívül lila, belül fehér
- Csillagmagnólia (Magnolia loeberni): az azonos nevű Magnolia stellata (más néven csillagmagnólia) ellenében nem cserjeként, hanem akár 8 m magas fa, keskeny szirmú, jó télállóság
- Fűzlevelű magnólia (Magnolia salicifolia): 10 m magas lombhullató fa, kúpos növekedés, lándzsás levelek, keskeny, fehér szirmok, savas talajt igényel
Virágok a levelek kikelése után (május/június)
- Hegyi magnólia (Magnolia fraseri): 8-10 m magas lombhullató fa (kivételes esetekben akár 20 m), krémes fehér virágok 10 átmérőjű 20 cm-ig, kellően fagyálló, a savanyú talajokat kedveli
- Uborka magnólia (Magnolia accuminata): akár 20 m magas lombhullató faként nő, vad alakja 5 cm hosszú, uborka alakú piros gyümölcsöket, sárga virágokat hoz -zöld, a savanyú talajokat kedveli, De tűri a meszes talajt is, rendkívül télálló magnóliafa
- Umbrella magnolia (Magnolia tripetala): lombhullató, gyakran több törzsű fa, akár 10 m magasra is megnő, a hajtások végén nagy levelek esernyőt alkotnak, krémes fehér virágok keskeny szirmokkal, illatos, rózsaszín gyümölcsök, nagyon szívós
- Siebold's Magnolia (más néven nyári magnólia, Magnolia sieboldii): fa Japánból, legfeljebb 7 m magas, gyakrabban kapható cserjeként, fehér tulipán alakú virágokkal későn (júniusban) jelennek meg és enyhén lógnak, savas talajt igényel
- Honoki magnólia (Magnolia obovata): lombhullató fa, 15-25 m magas, egyenes, világossárga virágú, jó fagyállóság
Speciális magnóliafajták
Örökzöld magnólia (más néven nagyvirágú magnólia, Magnolia grandiflora):
- fehér virágok májustól júliusig, 25 cm átmérőig
- fajtától függően 8-25 méter magas
- egyes fajták nem fagyállóak
Campbell-féle himalájai magnólia (puha szőrű himalájai magnólia, Magnolia campbelli is)
- lombos fa széles, kúpos koronával
- Növekedési magasság 15 m-ig
- kandallópiros virágok 20 cm átmérőig februárban
- Nepálból származik
Nem elég strapabíró nekünk (-7 fokig)
ezért jobban megfelel az enyhe téli régióknak
Betegségek és kártevők
A megfelelő hely kulcsfontosságú a magnóliafa egészsége szempontjából. A jól megtermett magnóliák nagyon robusztusak, ha betegségekről van szó. Ennek ellenére a fát megtámadhatják a kártevők vagy kórokozók. Leggyakrabban magnóliákon:
penész
Míg a lisztharmat elsősorban száraz hőségben fordul elő, addig a peronoszpóra főként tartós nedvességben fordul elő. A sárgás-szürkés foltok és a felpöndörödött levelek fertőzést jeleznek. A legjobb esély az, ha a sérült hajtásokat korán eltávolítják. Különféle kémiai vagy biológiai eszközök is léteznek a leküzdésére.
Levélfoltosság
Ezt a betegséget a Pseudomonas syringae baktérium okozza, amely főleg hideg, nyirkos időben fordul elő. A fertőzést a leveleken lévő fekete foltokról lehet felismerni. A fertőzött hajtások teljesen elpusztulhatnak. Ezért ezeket a gallyakat és ágakat korán vissza kell vágni egészséges fává. Mivel a baktériumok a levelekben telelnek, ősszel óvatosan el kell távolítani őket, és a háztartási hulladékkal együtt el kell dobni.
Whitefly
Ez a kártevő a magnólialevelek alsó oldalára rakja le tojásait. A lárvák a levélnedvekkel táplálkoznak, és tartós károkat okoznak a fában. A fehérlegyek természetes ragadozókkal, például élősködő darazsakkal irthatók (szakkereskedésekben kapható).
Következtetés
Magnolia növények kertjeink leglenyűgözőbb virágos növényei közé tartoznak. Minden évben igazi virágtengerrel örvendeztetik meg kertészeiket. Szinte minden kertbe beszerezhető egy megfelelő magnólia, legyen szó akár nagy kertekben hatalmas magányos növényként, kisebb területeken virágzó cserjeként vagy teraszok, erkélyek cserepes növényeként.
