A rekeszizom többféleképpen is megjelenhet. Ezenkívül a tetőformák széles választékát kínálja, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a tervezés vagy a használat szempontjából. Itt hasznos információkat tudhat meg a membrántetőről, a szerkezetétől a lehetséges felhasználásig, valamint további érdekes információkat.
Amikor a tető eltörpül
Először a törpe jut eszébe, amikor meghallja a membrán fogalmát. Ez a feltételezés sem lenne ésszerűtlen, hiszen a membrántető egy keresztirányú épület tetejét írja le egy főtetős főépületen. Végső soron a „zwerch” nem többet vagy kevesebbet jelent, mint „keresztirányú”, így a membrántető nevét nem a méreteiről, hanem a tájolásáról kapta. Az építészetben a membrántető fogalma valójában csak a valódi keresztirányú épületekben található meg, vagyis az alárendelt épületekben, amelyek az épület teljes magasságában jól láthatóak és olvashatók.
A szaknyelven kívül gyakran előfordul a kifejezés a tetőablakok kapcsán is, vagyis olyan szerkezeteknél, amelyeket minden oldalról a fő tetőfelület vesz körül, és a tetőn csak „felülről” látható. Az alábbi információk könnyen alkalmazhatók mindkét változatra, azaz valódi keresztirányú épületek tetőfedésére és tetőtetőkre. A két ház szinte teljesen megegyezik vizuálisan és műszakilag is.
A membrán jelentése
A membrántető használatának okai éppolyan egyéniek lehetnek, mint a vele felszerelt épületek. Ennek a tetőelemnek az objektív hozzáadott értéke azonban két alapvető területre korlátozható:
1. Vizuális hozzáadott érték:
- A főtető felosztása, övezeti beosztása és szerkezete
- A főtető vizuális súlyának csökkentése kisméretű, kiegészítő szerkezetekkel
2. Műszaki hozzáadott érték:
- egyenes falak ferde tetők helyett a főtetőn a jobb berendezés érdekében
- nagyobb szobamagasság társalgókhoz, hozzáféréshez vagy technológiához (pl. lift) a tetőtérben
A tetőhajlásszög
Ezen a ponton nem magának a membránnak a dőlésszögéről van szó, hanem a tetőfelület szükséges dőlésszögéről, ahonnan a membránnak ki kell jönnie. Elméletileg ez bármilyen lejtővel lehetséges, de minél laposabb a lejtő, annál nagyobbnak kell lennie a tetőfelületnek. Csak így érhető el a membrántető elhelyezéséhez szükséges magasságkülönbség a tető lejtőjén keresztül. A magasságkülönbségnek nemcsak olyan nagynak kell lennie, hogy a közbenső tető szerkezeti felépítése eltűnjön benne. Emellett természetesen itt is tükröződnie kell a membrántető alatti helyiségmagasság többletnövekedésének, és lehetővé kell tenni a membrántető körüli fő tetőterület bizonyos mértékű megtartását is. Ez az összefüggés jól látható gyakorlati példákból:
1. Tetőhajlásszög 45° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- a fő tetőterület eredő magasságkülönbsége 5 méter
- A membrántető tetőszerkezetének átlagos magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető fennmaradó magassága membrántetővel lapostetőként 4,00 méter mínusz. 2,50 méter a törpe szerkezet teljes magassága=1,50 méter
2. Tetőhajlásszög 30° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- eredő magasságkülönbség a fő tetőtérben 2, 66 méter
- A membrántető tetőszerkezetének átlagos magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető fennmaradó magassága membrántetővel lapostetőként 2,66 méter mínusz. 2,50 méter a törpe szerkezet teljes magassága=0,16 méter
3. Tetőhajlásszög 25° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- eredő magasságkülönbség a fő tetőterületen 2, 22 méter
- A membrántető tetőszerkezetének átlagos magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető fennmaradó magassága membrántetővel lapostetőként 2,22 méter mínusz. 2,50 méter a törpe szerkezet teljes magassága=-0,30 méter
Gyorsan világossá válik, hogy a membrántető minimális építési magassága mellett is, mint nem lejtős lapostető, normál lakómélység mellett már eléri a 30 fokos területet, ahol a membrántető csak éppen művek. Ha a membrántetőt most magasabbra tesszük az eltérő tetőforma miatt dőléssel, akkor az csak a főtető nagyobb dőlésszögével vagy ennek megfelelően nagyobb tetőfelületi mélységgel érhető el a gerincpontig.
Ahol működik a membrán
A membrános tető alapvetően a hozzá tartozó keresztirányú szerkezettel vagy tetőszerkezettel együtt mindenhol megvalósítható, ahol a lejtős tetőfelületről a már kifejtett dőlésszöggel kiemelkedik. Gyakorlati felhasználása azonban azt mutatja, hogy használhatósága további korlátozások alá esik.
Jó:
- nyeregtetők
- Hordótetők (kellő görbülettel)
- manzárdtetők
- Különtetők és félkontyolt tetők nagy fennmaradó tetőfelülettel
Közepesen alkalmas:
Kis formátumú kontyolttetők és félkontyús tetők (a tetőtér hiánya miatt)
Nem alkalmas:
- Disztetők (mivel nagyon nehéz a dizájnt tiszta formával kombinálni, és a dőlésszög gyakran nem elegendő)
- Síktetők (mivel nincs jelentős lejtés)
Tetőformák és burkolatok membrántetőkhöz
Valójában a modern lakóépületek minden elterjedt tetőformája és burkolóanyaga megvalósítható a membrántetővel. A választott tetőformától függően a membrántető vagy lenyűgözőnek tűnik, vagy diszkréten beleolvad a fő tetőfelületbe. Csak fogadjon el néhány korlátozást:
- A nyeregtetős, csípős vagy hordós tetők gerincének iránya mindig merőleges a főtetőre
- A függőtető dőlésszöge (a ferde tetőfelület a főtetővel azonos tájolású és emelkedési irányban) mindig kisebb, mint a főtető dőlésszöge
- Csíptetővel csak egyoldali kontyolt felület lehetséges
A homogén megjelenés érdekében a membrántetőhöz általában ugyanazokat a burkolóanyagokat használják, mint a főtetőhöz. Általában csak akkor használnak fémlemezt vagy fóliát, ha a membrántető hajlásszöge túl lapos, szükség esetén a főtető kontrasztjaként.
Az építkezés
A membrános tetők általában ugyanazt a tetőszerkezetet használják, mint a főtető, költséghatékonysági okokból. Mivel az építési magasság, ahogyan a példában is látható, gyakran problémás pont, ezért gyakran alkalmaznak tetőn belüli szigetelést a szarufák közé behelyezett szigetelőréteggel. A belső párazáró és a külső tetőalaplemez a főtető megfelelő szintjeihez csatlakozik.
A tervezési szempontból a membrántető terhelése közvetlenül az alatta lévő tömör falakra kerül. Ha viszont nem valódi keresztirányú szerkezetet nézünk, hanem egy tetőablakot, akkor a falakkal és a tetővel együtt általában a teljes tetőszerkezetet a határoló szarufákra rakják fa szerkezetként. A falszerkezet a fő- és a közbenső tetők szerkezetén is alapul, és így végső soron a tetőfelület egyfajta függőleges részét jelenti.
Költségek
Természetesen minden membrán többletköltséget jelent. A főtetőhöz képest ezek lényegesen magasabbak a kialakított térfogat köbméterére vetítve, mivel lényegesen nagyobb a burkolófelület aránya. Az egyes helyiségek használhatóságát javító kis keresztirányú szerkezetek 10-el csökkenthetők.000, - euró. Ha az alatta lévő szinteken a keresztirányú épület a főépület elé is nyúlik, a költségek ennek megfelelően nőnek.
Előnyök és hátrányok
Ezek az előnyök és hátrányok a legtöbb esetben érvényesek a membrántetőre:
Előnyök
- Magasabb szobamagasság a jobb használhatóság érdekében
- További függőleges falak a tetőtér jobb berendezéséhez
- Jobb expozíciós lehetőségek a normál homlokzati ablakok használatával
- Tervezési szerkezet és a főtető lazítása
- Sokoldalú méretekben, formázásban és burkolatban
Hátrányok
- Magas költségek a létrehozott térhez képest
- Erősen korlátozott méretben kis tetőkre
- Számos konstruktív csatlakozási pont a főtetőhöz, ezért bonyolult és meghibásodásra hajlamos
- Csak bizonyos tetőmagasság vagy dőlésszög esetén lehetséges
