Egy gyönyörű régi horganykád remek dísze lehet a terasznak vagy a kertnek. Ezeket a kádakat korábban többnyire mosásra vagy fürdésre használták. Manapság azonban pusztán dekorációs céllal is készülnek, ezért számos méretben és kivitelben megtalálhatóak. Természetesen különösen érdekes egy régi kád, amely kis szerencsével a bolhapiacon is megtalálható.
A cinkkád előkészítése
Az ültetésre szánt, fedetlen helyen lévő, ezért esőnek kitett horganykádnak feltétlenül lyukak kellenek, hogy a felesleges víz el tudjon folyni. Ezeket a lyukakat a legjobb az alján és az oldalakon is fúrni. Kerámiaszilánkokat vagy hasonló anyagokat kell a talajban lévő lyukakba helyezni, mielőtt a talajt feltöltené. Ez megakadályozza, hogy a lefolyónyílások idővel eltömődjenek.
Alternatív megoldásként először kavicsréteget tölthet a horganyzott tálcába, és lefedheti egy kerti gyapjúval. Bár ez a gyapjú vízáteresztő, a virágföldet nem ereszti át, így megakadályozza a vízelvezető lyukak eltömődését. Hogy az esővíz könnyen le tudjon folyni, az is hasznos, ha a kádat kis fakockákra vagy kövekre helyezzük úgy, hogy a kád és a padló között rés legyen.
Alkalmas növények a cinkkádhoz
Alapvetően minden olyan növény, amely nem képez túl mély gyökeret, alkalmas cinkkádba ültetésre. Virágos növények, például százszorszép, muskátli vagy petúnia, valamint zöld növények használhatók erre. Az ősszel horganyzott tálcába helyezett hagymanövények tavasszal gyönyörű dekorációt és némi színt biztosítanak a kertben. Gyönyörűen kombinálhatók örökzöld növényekkel, például a borostyánnal.
Az egész éves ültetés lehetséges szívós évelőkkel vagy örökzöld növényekkel, mint például a hanga vagy az elpusztult csalán. Néhány, különböző levelű fű gondoskodik arról, hogy a kád még ősszel is gyönyörű legyen. Az árvácska és a szarvas ibolya tűri a fagyot, és szinte egész évben virágzik. A sedum és a szobapóréhagyma nagyon könnyen gondozható, de általában elég kicsi, a díszkáposzta pedig alkalmas télre.
Gyönyörű kavicsok vagy egyéb díszítőelemek a növények között egy kicsit lazítják a megjelenést. A cinkkád ültetésekor azonban szem előtt kell tartani, hogy a növények nem tudják ellátni magukat a szükséges tápanyagokkal. A virágföldet ezért időnként ki kell cserélni, vagy műtrágyával dúsítani.
A cinkkád gyógynövényágyként
Hogy az elültetett cinkkád ne csak dekoratív, hanem praktikus is legyen, bármilyen fűszer- vagy zöldségnövény ültethető bele. A mediterrán fűszernövények, például a kakukkfű, az oregánó, a levendula és a rozmaring különösen szépek. Ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani a jó vízelvezetés biztosítására, mivel ezek a gyógynövények eredetükből adódóan a viszonylag száraz talajon teljesítenek a legjobban.
Cink serpenyő ellenőrzése és előkészítése
A cink egy olyan anyag, amely nagyon strapabírónak bizonyulhat a kertben, hiszen alapvetően egy évszázadot is kibír anélkül, hogy ápolni kellene. Ez azonban nem feltétlenül vonatkozik az ültetett cinktartályokra, és nem minden cinkkádat kell spontán ültetni.
Először is egy kritikus pillantást, és ha szükséges, további intézkedéseket javasolunk: Ha pl. Például, ha vásárolt egy elemet egy gyönyörű cink kádból egy kerti boltban, akkor ellenőrizze, hogy ezeken a cinktartályokon van-e vízelvezető nyílás, mielőtt növényeket helyezne beléjük. Nagyon gyakran nem ez a helyzet – ezeket a cink edényeket csak beltéri ültetőként való használatra szánják. Ha pontosan ezt tervezi, tegyen vízelvezetőt az aljára (gyűjtőedényben, lásd lent), különben a növények mindig vízben állnának, ha egy kicsit bőségesen öntözik.
Ha azt szeretnéd, hogy a cinkkád felfedje nosztalgikus varázsát a szabadban, akkor nem kell attól tartanod, hogy zárt cserepet raksz bele. Ekkor azonban az edénynek vízelvezető rétegre van szüksége az alsó területen. Ennek azonban a kertbe beépítve az a hátránya, hogy a horganyzott kád minden erős esőzéskor (vagy ha a pázsitszóró alatt van) megtelik vízzel a vízelvezető réteg magasságáig. Ezután ki kell emelnie a cserepet, és ki kell billenteni a vízgyűjtő edényt, hogy a víz végül ne folyjon közvetlenül a cinktálca belsejébe. Nincs ez a hátrányod, ha közvetlenül telepíted a cinkkádat, de más nehézségek adódhatnak:
- Elvezetés nélkül nem megy, a legtöbb növény megsértődik ezen. Természetesen most már alapvetően lehetősége lenne egyszerűen vízelvezető lyukakat fúrni a cinktálcába, de ennek megvannak a következményei: Egy virágtartó sem készül kizárólag cinkből, hanem horganyzott acélból, ami állítólag védve van a korróziótól. a cinkötvözet által.
- Az anyag korától függően a fúrás többé-kevésbé káros lehet. Az újabb, nagyrészt vízálló edényekkel speciális bevonási eljárásokkal áttörné a védőréteget, ami hosszú távon nem tesz jót a cinknek. Egy régi cinkkádnál a lyuk nem csökkentené a tartósságot, de csak azért, mert a nedvességgel való állandó érintkezés miatt amúgy is korlátozott.
Ezért csak olyan cinkkádba ültessen közvetlenül, amelyről tudja, hogy vízálló ötvözete és vízelvezető nyílásai vannak. Az összes többi cink kádnak, amelynek ötvözetét nem ismeri, valójában vízelvezetésre van szüksége az alján, amelyet egy olyan tartályba kell helyezni, amely a lehető legtávolabb tartja a növényi edényből kilépő vizet a cinktől.
- Ebből a célból lehetne pl. B. olyan cserepet használjon, amely valamivel nagyobb átmérőjű, mint a használni kívánt ültetett cserep, és rövidítse le a szélét, hogy ne legyen látható a cinktálcán. A beesett víz ezután elviselhető erőfeszítéssel eltávolítható.
- Egy másik megoldás egy kaviccsal megtöltött nagy fóliazacskó a horganyzott kád alján. Ha túl sok víz kerül ebbe a szerkezetbe, a leeresztés munka lesz.
- De ha csak egy régi horganykádat akarsz beültetni, amit a padláson találtál, fúrj bele lyukakat a fúróval, ültesd be, majd várd meg, míg valamikor feloldódik
mert ez nem megy egyik napról a másikra: A talaj érintkezik leginkább a nedvességgel, így először az oldódik fel, ami biztosan eltart néhány évig. A kád falai közel sincsenek annyira kitéve a nedvességnek, mint a padló, mert a felesleges nedvesség beszivároghat. Ezért nagy valószínűséggel nagyon sokáig veled maradnak, és teljesen mindegy, hogy megvan-e még a padló vagy sem.
Ültetési tippek
Azonban egy ilyen örökké tartó horganykádhoz akár egynyári, akár télálló ültetésre van szükség - ha a talaj feloldódásban van, nehezen mozgatható. Más helyen áttelelni ezért nem lehetséges. Amikor a talaj elrozsdásodik, az alatta lévő kerti talaj cinkkel és vas-oxiddal gazdagodik, ami nem okoz kárt.
Sokkal valószínűbb, hogy további cinkkel és vassal javítja a talajt: A normál kerti talaj pH-értéke majdnem a semleges tartományban (6,5-7,5), pH-értéke 6, 3 között kell, hogy legyen. és 6, 8 minden tápanyag jól felszívódik. A cink és a vas azonban még jobban felszívódik, ha a talaj enyhén savanyú – a normál kerti talaj ezért általában kevés cinket és vasat is tud használni.
Aljzat és növények a cinkkádhoz
Ez azt is jelenti, hogy nem szabad savanyú talajt hozzáadni a közvetlenül ültetett cinktálcához, hogy savkedvelő növényeket, például azáleát ültessünk. Valamikor ezek túl sok cinket vagy vasat kaphatnak. Ha azt szeretné, hogy a cinkkád mindig egy helyen maradjon, akkor ki kell választania az adott helyre megfelelő növényeket. A nedvességtől védett cinktálcába természetesen bármit ültethet, amit akar. A talaj a külön cserepekbe kerül, és a hely is változhat.
A szerkesztők következtetése
Egy cinkkádat csodálatosan be lehet ültetni egy kis anyagismerettel, akár csak szezonra, akár véglegesen. Azonban mindig óvatosan kell eljárni, ha egy cinkkádat közvetlenül kell ültetni, és nagy a nedvesség. Éppen ezért nem túl jó az a gyakran elterjedt ötlet, hogy a cinkkádat dekoratív mini tóként használjuk: Ahhoz, hogy a közvetlenül a kádban lévő víz ne okozzon korróziót, a bevonatnak jó minőségűnek kell lennie.
Lehetőség lenne azonban egy vízálló anyagból készült víztartályt egy horganykádba helyezni, és körbevenni földdel és növényekkel.
