A fűz sokoldalú és elpusztíthatatlan, sövényként is használható, de az erdészetben is népszerű, mint gyorsan megújuló alapanyag. Ha fűzfát szeretnénk ültetni a kertbe, vagy sövényt ültetni szegélynek, könnyen használhatjuk a fűzfa dugványokat. Gyorsan nőnek és könnyen termeszthetők. Itt elmagyarázzuk, hogyan működik a legjobban.
Aljzat és talaj
A fűz dugványok közvetlenül az anyafáról vághatók. A hossza attól függ, hogy milyen célra szánják őket. Még a hosszú hajtások is gyorsan gyökereznek, feltéve, hogy nem tisztán zöld ágak; a kéregnek már fásnak kell lennie. Június vagy július körül a dugványokat éles késsel vágják le. Ezeket vízbe helyezik, ahol a legtöbb fűzfaj viszonylag gyorsan gyökeret ereszt. Egyes fűzfajtáknál elég egyszerűen a nedves talajba szúrni. Mások még akkor is gyökereznek, ha nedves ruhába csomagolják. Célszerű azonban vízbe gyökerezni őket, hogy a fejlődés is nyomon követhető legyen. Ezután a helyükre lehet őket tenni.
A Salix purpurea, Salix caprea és Salix alba fajták különösen jól fejlődnek. Mindannyian kellemes látványt nyújtanak tavasszal az úgynevezett puncifüzekkel. Erősen elágazó gyökereik két méter mélységig is erősítik a talajt, ezért gyakran használják partnövényként a talaj megerősítésére. A fehér fűz, a Salix alba és a fűz, a Salix fragilis dugványai különösen alkalmasak erre a célra.
- A fűz dugványok nem igényelnek különleges aljzatot
- vágja le a dugványokat átlósan az anyanövényről
Növények
Szinte minden méretű fűz van, némelyik 30 méternél is magasabb. Sövényhez például 20 cm-nél nem magasabb dugványok elegendőek. Növekedésük után az ültetést követő első évben le lehet vágni, hogy jól elágazjanak. Magas szárú fűz 50-80 cm-es vágásból készíthető. Ha élő kerítést szeretne összefonódó fűzfákkal, akkor a dugványoknak több mint egy méter hosszúnak kell lenniük, hogy azonnal formálódjanak. A selyemfűz és a sarki fűz különösen alkalmas élő kerítésnek vagy összefonódó sövénynek, mivel nem nőnek túl magasra törpecserjeként. Kiscicái szemet gyönyörködtetnek, és tavasszal igazi méhek paradicsoma.
Erős, jól elágazó gyökereinek köszönhetően a fűzfa kiválóan használható lejtő megerősítésére is. Helyezzen el néhány dugványt közvetlenül a talajba, biztosítson elegendő vizet anélkül, hogy elvizesedne, és néhány hét múlva a dugványok fiatal gyökerei jobban megtámasztják a talajt.
- Soha ne vágj ágakat a Salix caprea „cincérfűz” ágainak vadonban, védettek!
- Vágd vissza a fűzedet virágzás után, akkor jól elágazik.
- A sarki fűz és a selyemfűz viszonylag közel ültethető egymáshoz, már néhány év múlva sűrű sövényt alkotnak.
Tipp:
Vágás előtt gondolja át, milyen célt szeretne szolgálni a fűznek. Sövényként vagy élő kerítésként rendszeres nyírást igényel, és előfordulhat, hogy fonni kell. Magányos növényként az évek során sok helyet igényel. Konténeres üzemnek csak korlátozottan alkalmas.
Öntözés és műtrágyázás
Megfigyelheted a dugványokat a vízben, néhány napon belül kihajtanak a gyökerek, így a fiatal növényeket a földbe lehet helyezni. Erőteljes növekedésének köszönhetően a fűz meglehetősen gyorsan megnő, de ez azt is jelenti, hogy az első években sok tápanyagot vesz fel a talajból, pedig takarékos növényként ismert. A fiatal növényeket az első két-három évben egyszer érdemes megtrágyázni a növekedés serkentése érdekében, utána a növény magáról gondoskodik, a talaj nem száradhat ki teljesen, az öntözést száraz fázisban kell végezni. A fűzfák jól vízelvezetésű talajban fejlődnek a legjobban, és sok vizet igényelnek.
Használat
Régebben a fűzfaágakat használták kosárfonáshoz, de a favázas házak építésénél is. Ehhez nagy mennyiségű, mindig frissen vágott botra volt szükség. Emiatt termesztettek szárfüzeket, amelyek vastag törzsükön számos hosszú hajtást hoznak. A fűzfák ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, és nem olyan nehéz előállítani. Különösen alkalmasak ingatlanhatárnak, de némi odafigyelést igényelnek. A szárfűz fűzfa dugványai egy kicsit nagyobbak és vastagabbak lehetnek, az ezüstfűz és a fűzfa megfelelő. A dugványokat egy-három méter magasságban radikálisan levágják, így hamar kikelnek az első elágazó hajtások. Ezt a fejvágást rendszeresen meg kell ismételni a jellegzetes fej kialakításához.
- A fűzfa ágak díszítésként igazi pillantást vetnek, még a lakásban is
- A fűz rudak kiválóan használhatók tartórudakként a kertben
- vastagabb fűzfaágak oszlopként és szárként használhatók
- A fűz dugványok rácsként is használhatók, kiválóan alkalmas alacsony borsófajtákhoz vagy édes borsóhoz
- ha meg akarja akadályozni, hogy a rudak és oszlopok ismét kihajtsanak, távolítsa el a kérget
Tipp:
Ha nagy kertje van, tervezzen egy fedett kerti utat. Fűzdugványokat helyezzünk el a kerti ösvény mentén, miután a hajlékony vesszők megnőttek és kicsit felpattantak, a kívánt magasságban össze lehet őket kötni, ahol aztán tetszés szerint elágaznak. Ezt az élő alagutat mászórózsákkal vagy klematiszokkal is meg lehet tölteni.
Betegségek és kártevők
A legtöbb növényhez hasonlóan a legelőt is károsíthatják a gombás betegségek. Ezért a dugványok vágásakor ügyeljen arra, hogy ne legyenek foltok. A fűzrozsda különösen az összes fűzfajtát érintheti, úgy néz ki, mint a narancsliszt, és meglehetősen könnyen látható.
Következtetés
A fűz dugványok hálás növények, amelyek különösebb erőfeszítés nélkül gyökerezhetők. Akár vízben, akár szilárdan a talajban, hihetetlen késztetést mutatnak a növekedésre. A legtöbb fűzfaj hatalmas életereje miatt a dugványok még kedvezőtlen körülmények között is növekednek. A gyorsan növő növények sokrétű lehetőségei, a tisztán dísznövényektől az élő kerítésekig, kertjeinkben nélkülözhetetlen növényré teszik a fűzfát.
Amit tudnia kell röviden
- A fűzet dugványokkal szaporítják. Ezeket nyáron vágod, azaz júliusban vagy augusztusban.
- Eltávolítasz egy ágat egy fűzfáról vagy bokorról, és körülbelül 20 cm hosszú darabokra osztod.
- Az ág legyen fás, és ne legyen már zöld. Helyezze a darabokat egy vízzel töltött pohárba.
- Cserélje ki a vizet néhány naponta. Hamarosan kis gyökerek kezdenek növekedni.
- Ha elég nagyok, kiveheted a fűzdugványokat és elültetheted őket.
A fent leírt módon gyökerezett dugványokat azonnal elültetheti a kertben, vagy először cserépbe is ültetheti. Gyökertelen dugványokat is ültethet cserépbe vagy a kertbe.
- Gyökerezett dugványok: A gyökeres dugványokat a kertben megfelelő helyre ültessük. Egy ültetőgépen keresztül megkímélheti magát a kitérőtől, mert a füzek általában probléma nélkül nőnek és gyorsan növekedésnek indulnak. Először a talajt kissé nedvesen kell tartani, de csak enyhén. Az álló nedvességet minden áron el kell kerülni. Miután a dugványok megfelelően megnőttek, magukra hagyhatják őket. A fűz teljesen igénytelen és könnyen gondozható. Nem igazán kell mást tenned, mint vágni.
- Gyökértelen dugványok: A dugványokat egyszerűen helyezze megfelelő talajba. Helyezze a körülbelül 20 cm hosszú darabokat mélyen a talajba úgy, hogy körülbelül 2-3 cm még kilógjon a növényi aljzatból. Öntözzük megfelelően, és ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki. Az aljzat lehet enyhén nedves, de soha nem lehet nedves. A gyomokat rendszeresen el kell távolítani.
Fontos a gyökerezetlen dugványok ültetésekor, hogy ne ültessük el őket rossz irányba. Az alsó végnek a földben kell lennie, különben nem képződnek gyökerek. A dugványok vágásakor ügyeljen arra, hogy az alsó vége egyenesen, a felső pedig átlósan legyen vágva. Így kerülheted el a hibákat.
- A fent leírtak szerint a fűz dugványokat a legjobb nyáron vágni.
- Levágsz egy minél vastagabb ágat, vagy egy egész erős fűzfaágat.
- Minél erősebb ez a darab, annál erősebb az új fűz. Olyan vastagnak kell lenniük, mint a hüvelykujjad, a vastagabb is jó.
- Egy 20 cm hosszú darab elegendő a dugványokhoz. De az egész ágat is elültetheti, attól függően, hogy mit szeretne vele csinálni.
