A féregpáfrány név talán nem hangzik különösebben egzotikusan, és olyan asszociációkat ébreszt, amelyeknek nem sok közük van ehhez a nagyszerű növényhez. Mindezek ellenére a páfrány örökzöld leveleivel remek színfoltot kínál a kertben és a szabadban.
Botanikai szempontból a féregpáfrány a melegpáfrányok közé tartozik, amelynek mintegy 150 különböző faja ismert. A páfrány különösen elterjedt a világ északi részein, így Európában, Ázsia nagy részén vagy Észak-Amerikában. Erdőkben nyílt terepen vagy lejtőkön és természetesen kertekben nő. A féregpáfrány akár egy méter magasságot is elérhet, így kellemes védőernyővé válik, például a tó körül, vagy csúnya falak vagy kerítések előtt. A levelek, amelyek dupla vagy egyszárnyúak, pálmalevélre emlékeztetnek, és egzotikus hangulatot keltenek a növény körül. Sok kertész szereti a féregpáfrányt, mert nagyon robusztus, és kevés követelményt támaszt a helyével szemben. Mások a mérete és a nagyobb zöldfelületek különösebb erőfeszítés nélkül szépítésére való képessége miatt szeretik.
A hely
Mivel a féregpáfrány különösen jól érzi magát otthoni kertünkben, érdemes már az elején megfelelő helyet keresni neki. Különösen szereti az árnyékos vagy félárnyékos helyeket, ahol egész nap nem zavarja a közvetlen napfény. A féregpáfrány ezért falra, házfalra vagy fák alá helyezhető.
Ráadásul a féregpáfrány a terebélyes formájának köszönhetően kiválóan használható nagyobb területek zöldelésére is. Különösen mindazok a területek, amelyeket csak korlátozottan lehet művelni, és ezért a szakértők „halott területnek” nevezik, ideális hely a féregpáfrány számára. És ha már vannak magas évelők a kertben, akkor a féregpáfrányt az évelők mellé ültetve remek kontrasztot teremthet.
De nem csak a helyszín a fontos. A talajviszonyoknak is megfelelőnek kell lenniük. Mivel a féregpáfrány nagyon igénytelen, elegendő a száraz vagy friss talaj. Soha nem lehet túl nedves. A talajnak is elég könnyűnek és lazának kell lennie. Sok páfrány nő az erdőben, és hasznot húz a könnyű erdőtalajból. A nehéz agyagos talaj ezért alkalmatlan, ezért a féregpáfrány ültetése előtt homokkal kell dúsítani.
A jó talajáteresztő képesség többek között komposzt, kéregtakaró vagy könnyebb talaj hozzáadásával is elérhető. A talaj pH-értéke kisebb szerepet játszik. Függetlenül attól, hogy a talaj enyhén savas vagy sem, nem igazán zavarja a féregpáfrányt.
Tipp:
Ha a féregpáfránynak az igénytelensége ellenére problémái vannak a helyével, könnyen mozgatható. Előzetesen azonban ellenőriznie kell a problémák okát. Talán nem a helyszín zavarja, hanem egy betegség vagy kártevő, ami megtámadta.
Ideális helyek
- fák alatt, ahol korábban virágos növények nőttek, amelyek most kiváló helyet kínálnak a féregpáfrányok számára
- ideális humuszban gazdag talaj hozható létre például kéregtakaró vagy kéregkultúra aljzatból, valamint saját természetes komposztból
- a talajt a lehető legmélyebben meglazítjuk, majd az aljzattal legalább 5 centiméter magasságig felhalmozzuk
- akkor az aljzatot gondosan bedolgozzuk.
Gondoskodás
A féregpáfrány igénytelen természetével kevés gondozást igényel. Mindezek ellenére néhány szabály betartásával az élettartam jelentősen meghosszabbítható. A talajt időnként szarvforgáccsal vagy csontliszttel kell dúsítani. Ezek közvetlenül a növény körül szórhatók, így biztosítható, hogy a talaj sótartalma mindig elfogadható szinten legyen.
Ha a gilisztapáfrány növekedési fázisban van, az öntözővizet hetente egyszer tejjel dúsíthatjuk. A tej számos tápanyagot tartalmaz, amelyek elősegítik a féregpáfrány növekedését.
Tipp:
Elegendő egy kanál tehéntejet hozzáadni a vízhez.
Tavasszal a növények összes fonnyadt és elszáradt levélzetét is el kell távolítani. A páfrány többet tud erejéből adni az egészséges leveleknek és hajtásoknak, és a növény jobban fejlődik. A páfrányt is célirányosan vissza lehet vágni. Ezt azonban az első új hajtások előtt tegye meg, hogy az új hajtásokat ne vágja le azonnal. A metszést csak olyan növényeken szabad elvégezni, amelyek nem télizöldek. A télzöld fajokat csak a régi és elszáradt levelektől kell megtisztítani.
A féregpáfrány körül télen nincs szükség különleges védekezésre. Probléma nélkül átvészeli a telünket, és még a nagy hőmérsékletkülönbségeket is kibírja anélkül, hogy nagy felhajtást okozna. Ha azonban a tél különösen kemény és hosszú, a növénynek tavasszal egy kicsit több időre lehet szüksége, amíg újra ki nem hajt.
A szorzás
A féregpáfrányok szaporítása többféleképpen történhet. Így a
- Régebbi növények felosztása
- spórákon keresztüli szaporítás és
- szaporítás dugványtenyésztéssel
an. A tavasz jó időszak a féregpáfrány felosztására. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, ki kell ásni a féregpáfrányt. A gyökereknek talajmentesnek kell lenniük, hogy kézzel és nyomás nélkül szét lehessen húzni. Minden résznek rendelkeznie kell legalább egy saját levélnyéllel. Osztás után a féregpáfrányt a lehető leggyorsabban újra kell ültetni. A gyors növekedés érdekében az első napokban rendszeresen öntözze.
Spórák segítségével történő szaporításkor júliustól szeptemberig a levelek alsó oldaláról kell gyűjteni. Ezeket azután az új páfrány növekedésének helyére fektetjük, és kevés vízzel permetezzük. A többiről a természet gondoskodik.
Tipp:
Annak érdekében, hogy a szél ne vigye el a spórákat, az első napokban egy kis edényt kell helyezni az érintett területre. A tartálynak azonban áttetszőnek kell lennie, hogy a spórák kikelhessenek.
Ha a szaporítás dugványokkal történik, egyszerűen el kell választani őket a féregpáfránytól. Ezeket azután nedves talajú virágcserépbe helyezzük. A gyökérképződés körülbelül 5 hétig tart. Ha van elég gyökér, a kis dugványt a kertbe is kiültethetjük. Itt is az öntözést kezdetben rendszeresen kell végezni.
Féregpáfrányok szaporítása
Őshonos környezetükben a féregpáfrányok spórák segítségével szaporodnak. A kertben ezeket a növényeket tavasszal vagy ősszel szaporítják az alany felosztásával. Lehetőség van a spórák összegyűjtésére és tenyészedényekben történő termesztésére is. Mivel a féregpáfrányok mérgezőek, semmiképpen sem alkalmasak olyan kertekbe, ahol kisgyermekek vagy házi kedvencek tartózkodnak átmenetileg vagy tartósan. Egyébként a féregpáfrányok rendkívül értékes vadon élő évelő növények, amelyek általában jót tesznek a természetnek.
Gyakran Ismételt Kérdések
Kiálló a féregpáfrány?
Igen. A gilisztapáfrány gond nélkül túléli a telet anélkül, hogy téli szállásra kellene költöznie vagy le kell fednie.
Meg kell trágyázni a gilisztapáfrányt?
Elvileg elegendő időnként komposztot vagy kéregtakarót tenni a kukacpáfrány köré. Egy kis adag tejet is adhatunk a vízhez. És ha akarod, szórhatsz a növény köré csontlisztet vagy szarvforgácsot, amelyek szabályozzák a talaj sótartalmát.
Melyik szaporítási változat a legegyszerűbb?
A féregpáfrányt a legkönnyebb szétválasztani. Ehhez ki kell ásni. De elég gyorsan visszanő, és néhány napon belül újra teljes pompájában tündökölhet.
Ápolási tippek röviden
- A páfrány árnyékos vagy félárnyékos fekvést és tápanyagban gazdag, nem túl nedves talajt igényel. A talaj lehet enyhén savanyú, és nem kell különösebben soványnak vagy tápanyagban gazdagnak lennie.
- A féregpáfrányt csak akkor kell öntözni, ha sokáig száraz. A műtrágyázásnál ügyelni kell arra, hogy ne trágyázzunk túl sokat. A páfrányok nem szeretik a túl sok sót a talajban.
- A féregpáfrány abszolút szívós. Nem igényel téli védelmet. A nagy hőmérséklet-különbségeket és a páratartalom széles tartományát is elviseli.
- Az erdei páfrányoknak ősszel levéltakaróra van szükségük a túléléshez, ezért ne gereblyézd le a leveleket a páfrányok körül!
- A féregpáfrány tiamináz enzimet, filicint és aszpidint tartalmaz. Mérgezés léphet fel, ami hányingerhez, hányáshoz, hasmenéssel járó gyomor- és bélrendszeri problémákhoz, látászavarokhoz, ájuláshoz, szívelégtelenséghez és légzési károsodáshoz vezethet.
- A növényt korábban férgek elleni szerként használták, innen a neve is.
