Az elefántláb (botanikailag Beaucarnea recurvata) egy zamatos fa, amely Mexikó trópusi és száraz erdőiben őshonos. Különös megjelenése, a csak tövénél megvastagodott törzs és a vékony és lelógó, akár 180 centiméter hosszú levelek miatt a német nappalik egyik legnépszerűbb szobanövénye. A szülőknek és az állattartóknak azonban óvatosnak kell lenniük, mert a spárganövény mérgező.
Botanikai osztályozás
A német „elefántláb” elnevezést két különböző, nagyon hasonló növényre használják: „Beaucarnea recurvata” és „Beaucarnea stricta”. A népszerű szobanövény a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozik, és távoli rokonságban áll a pálmavirágokkal, amelyeket gyakran otthon és kertben is termesztenek. A beltéri fát néha „palackfának” is nevezik, de ez veszélyes zavarhoz vezethet. A 'Beaucarnea recurvatával' ellentétben az ausztrál palackfa vagy az azonos nevű szerencsefa (Brachychiton rupestris) nem mérgező.
Az elefántláb mérgező kisgyermekekre és háziállatokra
Ugyanaz a közönséges név miatt vásárláskor alaposan ellenőrizze, hogy melyik „palackfáról” van szó. Mivel az elefántláb minden része tartalmaz szaponint, ezek súlyos mérgezési tünetekhez vezethetnek, ha kisgyermekek vagy háziállatok fogyasztják. A növény azonban nem tekinthető erősen mérgezőnek, de embernél és állatnál rendkívül kellemetlen tüneteket okozhat - ezek minél hangsúlyosabbak, minél kisebb a gyermek ill.az állat az. A felnőtteknek általában nagyon nagy mennyiségű növényt kell enniük a megfelelő tünetek kialakulásához.
Az elefántláb mérgező:
- Csecsemők és kisgyermekek
- Macskák
- Kutyák
- Bugik és más madarak
- Nyulak és tengerimalacok
- valamint más háziállatok (például egér, patkány vagy hörcsög)
Az elefánt lábát mindig tartsa távol a gyerekektől és az állatoktól
Többek között a neves zürichi Állatgyógyászati Farmakológiai és Toxikológiai Intézet és a Bonni Egyetemi Kórház mérgezésekkel szembeni nem kevésbé tekintélyes információs központja tanúsítja az elefántláb toxicitását gyermekek és háziállatok számára, és javasolja a növény elhelyezését elzárva. A gyerekeket és az állatokat is éjjel-nappal felügyelhetik, de kíváncsiságból szívesen kipróbálják a szobanövényeket egy észrevétlen pillanatban. Emiatt a szülők és a kisállattulajdonosok óvatosságra intenek, és vagy kerüljék az elefántláb szobadíszként való használatát, vagy helyezzék el olyan helyre, ahová sem gyerekek, sem állatok nem férhetnek hozzá.
Mik azok a szaponinok?
Az elefántláb mérgező hatását a benne lévő szaponinok okozzák, amelyek természetes gombaölő és antibiotikumként számos növényben megtalálhatók. A hüvelyesek, mint például a borsó, a spárga és a spenót tartalmaznak szaponint, de a legmagasabb koncentrációban a tipikus sivatagi növényekben találhatók, amelyek közé tartozik az elefántláb is. Kis dózisban ezeket a növényi anyagokat használják a gyógyászatban, de nagyobb koncentrációban gyulladást vagy akár szövetkárosodást is okozhatnak. Hemolitikus hatásuk is van, vagyis a vért alkotórészekre bonthatják, ezért semmilyen körülmények között nem kerülhetnek a véráramba.
Tipp:
A szaponinok véroldó hatása különösen fontos, ha megvágta magát az elefánttalp éles levelein – a sebet azonnal alaposan meg kell tisztítani folyó víz alatt. Ellenkező esetben súlyosan megfertőződhet. A növény kezelésekor (pl. metszésekor) is tanácsos erős kesztyűt viselni.
Méregezés jelei
Ha a gyermek vagy házi kedvenc evett valamit az elefántlábból – a macskák például szívesen rágcsálják a levelek hegyét –, a mérgezés különböző tüneteken keresztül észlelhető. Kezdetben rosszul érzi magát, esetleg szédüléssel és hányingerrel, valamint hirtelen fellépő fáradtsággal járhat együtt. Jellemzőek a hasi fájdalom, görcsök és látászavarok is. Később hányás léphet fel, gyakran kiköp a vér. Ha a növényi nedv érintkezik a bőrrel illA nyílt sebek bőrirritációt, sőt gennyes gyulladást is okozhatnak.
Elsősegélynyújtás mérgezés esetén
Semmilyen körülmények között ne hánytassuk gyermekünket vagy állatunkat, mert ezzel csak súlyosbíthatjuk a mérgezés tüneteit. Ehelyett az érintett személynek annyi szénsavmentes vizet kell innia, amennyit csak lehetséges, hogy kiürítse a méreganyagokat. Ne adjunk tejet inni: a közhiedelemmel ellentétben nem semlegesíti a mérget. Maradjon nyugodt, és forduljon orvoshoz vagy állatorvoshoz. Ha ismert, felveheti a kapcsolatot a helyi mérgezési központtal is.
