Friss gyümölcs a saját kertedből – aligha egy kerttulajdonos ne álmodna róla. Kár, hogy a hagyományos gyümölcsfák ekkora helyet igényelnek és ilyen magasra nőnek. Sok kertet ez egyértelműen túlterhelt. Szerencsére vannak kisebb, félszárú fajták is, amelyek kevesebb helyet foglalnak, és így is gazdag termést eredményezhetnek minden évben.
Féltörzsek
A félszár kifejezés a gyümölcsfák termesztési formájára utal. Alapvetően három termesztési típus különböztethető meg - standard törzsek, féltörzsek és bokrok. Mindegyik más méretet képvisel. Míg például a gyümölcsfának a koronája egy szabványos fában csak 180-220 centiméter magasságban kezdődik, addig a féltörzs koronaalapja már 100 és 160 centiméter közötti magasságban van. Más szóval: a félszárak rövidebbek. Ugyanakkor a fa termése meglepően magas. Az előnyök nyilvánvalóak: a gyümölcsfa kevesebb helyet igényel, alacsony magasságának köszönhetően könnyebben betakarítható, és még mindig sok gyümölcsöt terem.
Tipp:
Ha még a félszárak is túl magasak számodra, használhatsz olyan fajtákat is, amelyek az alacsony törzsűek alkategóriájába tartoznak. Esetükben a korona 80-100 centiméter magasságban kezdődik.
Helyszín
A féltörzsek alacsonyabb termetükben és valamivel kevésbé markáns koronájukban különböznek nagyobb testvéreiktől. Mindazonáltal gyakorlatilag azonosak az elhelyezkedésükkel szemben támasztott követelmények tekintetében. A cseresznyére és az almafára ugyanaz vonatkozik, mint a legtöbb más gyümölcsfára: a helynek a lehető legnaposabbnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a fát lehetőség szerint minden oldalról napfény vagy fény áraszthatja el. Következésképpen elegendő térre van szüksége maga körül. Egy másik túl közel ültetett fa gondot okozhat, akárcsak egy házfal. Mindig elegendő helynek kell lennie ahhoz, hogy a fa koronája szabadon és minden irányban kibontakozhasson.
Ültetési távolság
Az ültetési távolság gyakorlatilag azonos a magas és a féltörzsek esetében. Koronáik térfogatában csak kis mértékben térnek el egymástól. A távolságok azonban gyümölcsfajtánként eltérőek. Fiatal fák ültetésekor a következő távolságokat kell betartani:
- Almafa: hat-tíz méter
- Körtefa: 5-7 méter
- Szilvafa: három-öt méter
- Cseresznyefa: négy-hét méter
- Meggyfa: három-öt méter
- Őszibarackfa: három-négy méter
Ezeket a távolságokat nem csak más fáktól, hanem épületektől és teraszoktól is be kell tartani. Mindig fontos szem előtt tartani, hogy a féltörzsként nevelt gyümölcsfák koronája is sok árnyékot vet, és gyorsan útjába áll egy napsütötte terasznak. Ez egyébként a cseresznyefákra különösen igaz.
Ültetés
Az ültetendő fiatal fák legyenek két-három évesek. A legjobb hely egy faiskolából szerezni őket. Ültetés előtt a gyökérlabdát több órán keresztül jól öntözzük úgy, hogy egy nagy víztartályba helyezzük. Ha az óvoda szövettel tekerte be a bálát, ezt a csomagolást természetesen előtte el kell távolítani. Amikor saját maga ültet, járjon el az alábbiak szerint:
- Áss egy ültetőgödröt fél köbmétertől egy köbméterig
- lazítsa meg jól a lyuk alját
- a kitermelt talajt jól összekeverjük érett komposzttal és agyaggal (arányok: egyharmad)
- Óvatosan helyezze a gyökérgolyót az ültetőgödörbe
- töltsd ki a lyukat dúsított talajjal
- ültetés után azonnal öntözni
Bár a gyümölcsfákat általában tavasszal is lehet ültetni, az ültetésük legjobb ideje az ősz (október). Ha a gyökérgolyóban sérült vagy kiszáradt gyökerek vannak, azokat óvatosan el kell távolítani, vagy még jobb, ha le kell vágni az ültetés előtt. Az újonnan ültetett fa oldalára ún. faoszlop elhelyezése javasolt. Ez további stabilitást biztosít. Az oszlop azonban nem nyúlhat be a koronába. A csomagtartó és az oszlop közötti távolság öt-nyolc centiméter legyen. Fontos megjegyezni azt is, hogy a fiatal fát ültetéskor nem szabad trágyázni.
Gondoskodás
A gyümölcsfák általában nagyon kevés gondozást igényelnek. Természetesen ez a féltörzsekre is vonatkozik. Kifejlett fák esetében általában elkerülhető az öntözés. Csak az ültetés utáni tenyészidőszakban öntözze rendszeresen bő vízzel. A fa életének első négy évében az öntözést nyáron kell elvégezni, amikor nagyon száraz. Ellenkező esetben nyugodtan nélkülözheti. A fákat csak tavasszal (márciusban vagy áprilisban) trágyázzák, ősszel soha. Erre ideális a szakkereskedőktől származó gyümölcsfa műtrágya. A műtrágyázáshoz semmi esetre sem szabad kékszeműt használni. Ha a fát tavasszal ültették, akkor először csak a következő évben szabad gondosan trágyázni.
Vágás
A metszés minden gyümölcsfa esetében különösen fontos. Egyrészt a korona felépítésére szolgál, mint egy stabil váz, amely könnyen ellenáll az erős szélnek és a nagy hóterhelésnek. Másrészt a vágásnak a növekedést is elő kell segítenie, és a lehető legmagasabb termést kell biztosítania. A vágás az ültetés első évétől kezdődik. A faiskolából származó fák esetében azonban ez az első metszés mellőzhető, mivel általában már jó állapotba kerültek. Azonban ezeket is érdemes kicsit ritkítani, és a meglévő hajtásokat lerövidíteni. A féltörzseket mindenképpen évente le kell vágni. A legjobb idő erre a téli hónapok januártól március közepéig. Kivétel: A cseresznye féltörzseit nyáron a betakarítás után azonnal levágják.
Megjegyzés:
Mivel az almafák koronája nagyon erősen nő, még féltörzsű műveléssel is, ezért évente egyszer ritkítani kell. A cseresznyefákkal azonban megkímélheti magát az éves metszéstől, és két-három éves ritmust választhat.
Betegségek és kártevők
A félszárakat általában ugyanazok a betegségek és kártevők fenyegetik, mint a hagyományos szárakat. A fára különösen veszélyes a kis- és nagy dérmoly, a levélbogár, almafák esetében pedig különösen a döglepke megfertőződése. Fertőzés esetén azonnal intézkedni kell. Általában a szakkereskedőktől származó biológiai alapú növényvédő szerek segítenek. De néhány egyszerű trükkel megelőző lépéseket is tehet. Például a törzs teljes hosszában körbetekeredett karton segít a rettegett gyékénylepke ellen. Az állat hernyói ekkor már nem tudnak felmászni. A törzsre erősített ragasztógyűrűk segítenek a fagyás ellen. A fára akasztott madarak fészkelődoboza is javasolt. A kártevők ideális táplálékot jelentenek számukra.
Szüret
Ha minden normálisan megy, és a fát jól metszették, akkor az ültetés után három-négy évvel várható az első betakarítás. A hozam természetesen jóval alacsonyabb, mint egy sokkal idősebb fánál. A betakarítás hozama is mindig az időjárási viszonyoktól függ. A gyümölcsöket érett nyáron vagy nyár végén szüretelik. A féltörzsek betakarításakor létrára is szükség lesz. Ez azonban sokkal rövidebb lehet, mint a magas szárak betakarításánál.
Télelés
A mi szélességi köreinken minden gyümölcsfára, a félszárú fajtákra is ugyanez vonatkozik: a fák szívósak. Az áttelelés ezért nem szükséges és nem is lehetséges. Az ősszel a gyökérterületre felhordott vastag talajtakaró réteg csak frissen ültetett és nagyon fiatal fáknál lehet hasznos.
