Minden hobbikertész tudja, hogy nem csak magról lehet növényeket nevelni, hanem vegetatív úton is szaporítani. Ez kihasználja azt a képességüket, hogy részekből komplett növényeket alkotnak. A növény típusától függően leveleket, hajtásvégeket vagy akár a hajtások darabjait használják fel. Az egyik legnépszerűbb dugványfajta a szárvágás. Tippjeinkkel garantáltan sikeres lesz a termesztés.
Mik azok a szárdugványok?
A dugványok szaporításának két leggyakoribb módja a fejdugvány és a szárdugvány. A legtöbb növényfajra alkalmazhatók. A fejvágás és a szárvágás közötti különbséget egyszerűen elmagyarázzuk: az előbbi egy hajtáscsúcs, amely egy szárból és általában néhány levélből áll. A szárdugványok viszont mind hajtáscsúcs nélküli darabok. E két dugványtípus közötti határforma a hajtáscsúcs nélküli szár, amely oldalhajtásokat képez. A legtöbb, felső dugványról szaporítható növény szárdugványból is nevelhető.
A megfelelő időben
A növény típusától függően a dugványok szaporításának időpontja nagyon eltérő lehet. Általában azonban a szárvágást lehetőség szerint nem szabad a növény virágzási szakaszában levágni. A legtöbb növény május és augusztus között szaporítható. Általában akkor célszerű az eljárást alkalmazni, amikor a növényt amúgy is vágják. Minden olyan növény esetében, amely nem könnyen képez új gyökeret, az időzítés elsősorban a hajtások érettségétől függ. A túl puha hajtások nagyon érzékenyek a rothadásra, a túlzott fásodás viszont megnehezíti a gyökeresedést. Lombhullató fáknál télen a lombtalan pihenési szakaszban javasolt kivágni.
- Évelők és lágyszárúak: Kora nyártól nyárig
- Erdők: Késő ősztől télig
- örökzöld kerti és erkélyes növények: augusztustól novemberig
- Szobanövények: március/április
Megfelelő növények
A szárdugványokkal történő szaporítást gyakran használják évelő házi vagy cserepes növények esetében. A szívós fák és cserjék is jó jelöltek. Általában csak olyan növényeket szabad termeszteni, amelyeknek nincs gyökere, azaz nincsenek finomított növények. Jó jelzés arra, hogy egy növény alkalmas-e dugványos szaporításra, a következő szabály: Ha az idősebb fába vágás után könnyen kihajt, akkor a növény szárdugványról is nevelhető. Néhány szobanövényt szinte kizárólag szárdugványokból nevelnek:
- Dieffenbachia (Dieffenbachia)
- Dracaena (Dracaena)
- Club Lily (Cordyline)
- Ablaklevél (Monstera)
- Pálma liliom (Yucca filamentosa)
- Sugárz Aralia (Schefflera)
- Spurge (Euphorbia)
- Pálma liliomok (Yucca)
A lombhullató és különösen a tűlevelű erdőket kicsit nehezebb termeszteni. Például puszpáng esetében a gyökérképződés akár egy évig is eltarthat.
Forrásanyag
A vágás mindig az anyanövény pontos másolata. Ezért ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkezik, például a nem vagy a magasság tekintetében. Egyszerűen csak arra ösztönzik, hogy saját gyökereit alakítsa ki speciális kultúrmódszerekkel, hogy fiatal növényké nőjön. Ezért magától értetődő, hogy az anyanövénynek egészségesnek és kártevőtől mentesnek kell lennie a sikeres szaporításhoz.
- fiatal, lágyszárú hajtások (nem túl puha)
- virágalap nélkül
- Cserjék és fák: enyhén fás hajtások
- lehetőleg egynyári hajtások az előző évből
A megfelelő eszköz
A vágásnál a legfontosabb, hogy a növény sejtjei ne törjenek össze. Ezért a legjobb, ha a törzset egyetlen, húzóvágással vágja le, vagy egy éles, tiszta késsel lő. Ha a szövet túl kemény vagy nagyon fás, mint a Yucca pálma esetében, éles fafűrész is használható.
Az optimális felület
Ahhoz, hogy egy növény új gyökereket és hajtásokat tudjon kialakítani egy szakaszból, szárcsomókra, úgynevezett csomókra van szükség. Egy rügy, levél vagy ág tövében nagy mennyiségű értékes növényi szövet található. Ez fontos tartalékokat tartalmaz, amelyek elősegítik az új gyökerek és hajtások növekedését. A növény típusától függően ezek a rügyek lehetnek nagyok vagy aprók. Nem a leveles dugványon kell a rügyeket keresni. Ebben az esetben egy levélalap vagy egy oldalhajtás számít egyenértékűnek.
Tipp:
Egy kiálló darab a rügyalapig ne legyen hosszabb öt-tíz milliméternél, mert ez késlelteti a gyökeresedési folyamatot.
Az ideális hosszúság
A szárvágás optimális hossza nagyban változhat az anyanövény méretétől és erélyétől függően. Az alacsony növekedésű növények, például a talajtakaró növények dugványai gyakran csak néhány centiméter hosszúak, míg a fás szárú növények dugványai körülbelül 15-20 centiméter hosszúak lehetnek. A minimális hossz könnyen megállapítható. A két levélcsomó vagy rügy közötti távolság minden növényre jellemző. A szakzsargonban internode-nak hívják. Ahhoz, hogy egy növény valóban kinőjön a szárvágásból, legalább egy csomópont hosszúnak kell lennie. A vágást ezért mindig közvetlenül az úgynevezett alvó szem alatt vagy fölött végezzük, így a vágás felül és alul egy bimbóval végződik.
- Yucca: 20-30 cm
- Oszlopos kaktuszok és euforbiák: az átmérő legalább háromszorosa
- gömb alakú pozsgások: nem rövidebb az átmérőnél
Kerülje el a fertőzéseket
A kórokozók a felületeken keresztül könnyen bejutnak a növénybe. A fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a vágás helyének meg kell száradnia, mielőtt a szárvágást vízbe vagy talajba helyezi. Helyezze tehát a hajtásdarabokat néhány ív konyhai tekercsre néhány órára. Ha sok dugványt vágott le, célszerű gyűrött újságpapírral vagy perlittel ellátott edényekben szárítani. Ez lehetővé teszi, hogy elegendő levegő jusson a sebekhez, és azok gyorsan bezáródnak. A síró felületeket konyhai hengerrel kell átkenni, és szénporral fertőtleníteni.
- Vágószerszámok fertőtlenítése
- a lehető legkisebb felület létrehozása
- Hagyd megszáradni a sebeket
- vagy márts szénporba
Tipp:
A szivacsnövényeknél ügyeljen a kifolyó tejszerű nedvre. Ez irritálja a nyálkahártyát. A legjobb, ha forró vízbe mártott konyhai papírtörlővel törölgeted.
Gyökerezés egy vizespohárban
Általában a dugványok szaporítása talajban vagy vízben is lehetséges. A két módszer valamelyike mellett vagy ellen döntő kritérium a rothadás veszélye, amely tiszta vízben sokkal magasabb. Emiatt ez a módszer nem alkalmas minden olyan növényre, mint a pozsgás növények, a kaktuszok vagy a yucca pálma, amelyek a szárazságot kedvelik. A gyökerezéshez egyszerűen helyezze a szárvágást egy pohár vízbe, részben árnyékos helyre. Lehetőleg ne feküdjön a dugvány a talajon, különben nem képződhetnek ott gyökerek.
A hozzáillő Föld
A legtöbb dugvány esetében az aljzatban történő termesztés a jobb módszer. Távolítsa el az összes alsó levelet, és helyezze be a hajtást néhány centiméter mélyen az enyhén megnedvesített aljzatba. A dugványok termesztésekor általában tápanyagszegény, vízáteresztő és mindenekelőtt steril talajt használjunk. A dugványszaporításhoz ajánlott szubsztrátumok:
- termesztő talaj
- Kaktusz talaj
- Homok és tőzeg keveréke
- Kókuszrostok
Tipp:
Tegye a hajtást olyan mélyen a talajba, hogy legalább egy korábbi levélalapot vagy alvószemet befedjen. A gyökerek kinőnek belőlük és az alsó felületből.
Tippek a neveléshez
Ha fűtött helyiségben az ablakpárkányra húzzuk a szárdugványokat, fontos a páratartalom fenntartása. Ehhez helyezzünk egy fagyasztózsákot fejjel lefelé az edényre, és rögzítsük gumiszalaggal. Ez egyben megnövekedett karbantartási költségeket is jelent, hiszen a táskát időnként szellőztetni kell. Fedél nélkül könnyebb dolgozni. Ehhez elegendő a dugványokat a helyiségben vagy a szabadban mérsékelten meleg, részben árnyékos helyre helyezni, és kezdetben rendszeresen vízzel permetezni. A szárvágás néhány héttől hónapig tart a gyökeresedésig. Ha a dugvány kihajt, ez a jó gyökérképződés jele. Mostantól a növény normál fiatal növényként nevelhető.
